Revelation of John 22

Na ka whakakitea mai e ia ki ahau he awa wai ora, piata tonu me te karaihe, e puta mai ana i te torona o te Atua raua ko te Reme,
És megmutatá nékem az élet vizének tiszta folyóját, a mely ragyogó vala, mint a kristály, az Istennek és a Báránynak királyiszékéből jővén ki
I waenganui o tona huarahi. Na i tenei taha o te awa, a i tera taha, ko te rakau o te ora, kotahi tekau ma rua ona momo hua, e hua ana ona hua i tetahi marama, i tetahi marama: a ko nga rau o te rakau hei whakaora mo nga tauiwi.
Az ő utczájának közepén. És a folyóvízen innen és túl életnek fája vala, mely tizenkét gyümölcsöt terem vala, minden hónapban meghozván gyümölcsét; és levelei a pogányok gyógyítására valók.
A kore ake he kanga i muri nei: ko reira ano hoki te torona o te Atua raua ko te Reme; a ka mahi ana pononga ki a ia:
És semmi elátkozott nem lesz többé; és az Istennek és a Báránynak királyiszéke benne lesz; és ő szolgái szolgálnak néki;
E kite hoki ratou i tona kanohi; ka mau hoki tona ingoa ki o ratou rae.
És látják az ő orczáját; és az ő neve homlokukon *lesz.*
A kore ake o reira po; kore ake o ratou meatanga ki te marama o te rama, ki te marama hoki o te ra; e marama hoki ratou i te Ariki, i te Atua: a e kingi ratou ake ake.
És ott éjszaka nem lesz; és nem lesz szükségök szövétnekre és napvilágra; mert az Úr Isten világosítja meg őket, és országolnak örökkön örökké.
I mea mai ano ia ki ahau, He pono, he tika enei kupu: kua tonoa hoki e te Ariki, e te Atua o nga poropiti tapu, tana anahera, hei whakakite mai ki ana pononga i nga mea ka hohoro nei te meinga.
És monda nékem: E beszédek hívek és igazak: és az Úr, a szent próféták Istene bocsátotta el az ő angyalát, hogy megmutassa az ő szolgáinak *azokat,* a miknek meg kell lenni hamar.
Na ka hohoro toku haere atu: ka hari te tangata e whakarite ana i nga kupu o te poropititanga o tenei pukapuka.
Ímé eljövök hamar. Boldog, a ki megtartja e könyv prófétálásának beszédeit.
A ko ahau, ko Hoani, tenei i rongo nei, i kite nei i enei mea. A, no toku rongonga, no toku kitenga, ka hinga ahau ki raro, ka mea kia koropiko ki mua i nga waewae o te anahera i whakakitea mai ai enei mea ki ahau.
És én János vagyok az, a ki ezeket hallottam és láttam: és mikor hallottam és láttam, leborulék az angyal lábai előtt, hogy őt imádjam, a ki nékem ezeket megmutatta vala.
Na ko tana meatanga mai ki ahau, Kauaka: he hoa pononga hoki ahau nou, no ou tuakana hoki, no nga poropiti, no te hunga ano e pupuri ana i nga kupu o tenei pukapuka: me koropiko ki te Atua.
Az pedig monda nékem: Meglásd, ne *tedd;* mert szolgatársad vagyok néked, és a te atyádfiainak a prófétáknak, és azoknak, a kik megtartják e könyvnek beszédeit. Az Istent imádd.
Na ka mea mai ano ia ki ahau, Kaua e hiritia nga kupu o te poropititanga o tenei pukapuka: e tata ana hoki te taima.
Azután monda nékem: Be ne pecsételd e könyv prófétálásának beszédeit, mert az idő közel van.
Ko te tangata e he ana te whakahaere, kia he ano te whakahaere: ko te tangata e poke ana, kia poke ano ia: ko te tangata e tika ana, kia tika ano ia: ko te tangata e tapu ana, kia tapu ano ia.
A ki igazságtalan, legyen igazságtalan ezután is; és a ki fertelmes, legyen fertelmes ezután is; és a ki igaz, legyen igaz ezután is; és a ki szent, szenteltessék meg ezután is.
Na, ka hohoro toku haere atu; kei ahau ano taku utu, a ka rite ki ana mahi ake nga mea e hoatu ki tetahi, ki tetahi.
És ímé hamar eljövök; és az én jutalmam velem *van,* hogy megfizessek mindenkinek, a mint az ő cselekedete lesz.
Ko ahau te Arepa, te Omeka, te tuatahi, te whakaotinga, te timatanga, te whakamutunga.
Én vagyok az Alfa és az Omega, a kezdet és a vég, az első és utolsó.
Ka hari te hunga e horoi ana i o ratou kakahu, kia taunga ai ratou te haere mai ki te rakau o te ora, ka tomo ano ki te pa ra nga tatau.
Boldogok, a kik megtartják az ő parancsolatait, hogy joguk legyen az életnek fájához, és bemehessenek a kapukon a városba.
Kei waho nga kuri, me te hunga makutu, me te hunga moepuku, me nga kaikohuru, me te hunga karakia ki te whakapakoko, me te hunga katoa e pai ana, e mahi ana i te teka.
De kinn *maradnak* az ebek és a bűbájosok, és a paráznák és a gyilkosok, és a bálványimádók és mind a ki szereti és szólja a hazugságot.
Kua tonoa e ahau, e Ihu, taku anahera, hei whakaatu i enei mea ki a koutou i roto i nga hahi. Ko ahau te pakiaka, te uri o Rawiri, te whetu marama o te ata.
Én Jézus küldöttem az én angyalomat, hogy ezekről bizonyságot tegyen néktek a gyülekezetekben. Én vagyok Dávidnak ama gyökere és ága: ama fényes és hajnali csillag.
E mea ana hoki te Wairua me te wahine marena hou, Haere mai. Me ki ake ano e te tangata e rongo ana, Haere mai. Kia haere mai hoki te tangata e hiainu ana: kia tangohia noatia ano te wai ora e te tangata e hiahia ana.
És a Lélek és a menyasszony ezt mondják: Jövel! És a ki hallja, ezt mondja: Jövel! És a ki szomjúhozik, jőjjön el; és a ki akarja, vegye az élet vizét ingyen.
He whakaatu hoki naku tenei ki te hunga katoa e rongo ana ki nga kupu o te poropititanga o tenei pukapuka, Ki te tapiritia mai e tetahi ki enei mea, ka tapiritia atu ano e te Atua mona nga whiu kua oti te tuhituhi ki tenei pukapuka:
Bizonyságot teszek pedig mindenkinek, a ki e könyv prófétálásának beszédeit hallja: *Hogy* ha valaki ezekhez hozzá tesz, e könyvben megírt csapásokat veti Isten arra;
A ki te tangohia atu e tetahi he kupu i te pukapuka o tenei poropititanga, ka tangohia e te Atua tona wahi i roto i te pukapuka o te ora, i te pa tapu hoki, i nga mea hoki kua oti te tuhituhi ki tenei pukapuka.
És ha valaki elvesz e prófétálás könyvének beszédeiből, az Isten annak részét eltörli az élet könyvéből, és a szent városból, és azokból, a mik e könyvben megírattak.
Tenei te ki nei te Kaiwhakaatu o enei mea, Na, ka hohoro ano toku haere atu. Amine. Ae ra, haere mai, e te Ariki, e Ihu.
Ezt mondja, a ki ezekről bizonyságot tesz: Bizony hamar eljövök. Ámen, bizony jövel Uram Jézus!
Kia tau ki te hunga tapu katoa te atawhai o to tatou Ariki, o Ihu Karaiti. Amine.
A mi Urunk Jézus Krisztusnak kegyelme *legyen* mindnyájan ti veletek. Ámen.