Psalms 66

Ki te tino kaiwhakatangi. He himene, he waiata. Hamama, e te whenua katoa, ki te Atua:

Az éneklőmesternek; zsoltár, ének. Örvendezz Istennek, oh te egész föld.

Himenetia te kororia o tona ingoa, kia whai kororia te whakamoemiti ki a ia.

Énekeljétek az ő nevének dicsőségét; dicsőítsétek az ő dicséretét!

Mea atu ki te Atua, Ano te wehi o au mahi! Ma te nui o tou kaha e ngohengohe ai ou hoariri ki a koe.

Mondjátok Istennek: Mily csudálatosak a te műveid: a te hatalmad nagy volta miatt hízelegnek néked ellenségeid.

E koropiko katoa te whenua ki a koe; ka himene ki a koe; ka himene ratou ki tou ingoa. (Hera.

Az egész föld leborul előtted; énekel néked, énekli a te nevedet. Szela.

Haere mai kia kite i nga mahi a te Atua: mataku rawa tana mahi ki nga tama a te tangata.

Jőjjetek és lássátok az Isten dolgait; csudálatosak az ő cselekedetei az emberek fiain.

Nana i mea te moana hei tuawhenua: haere a waewae ana ratou ra roto i te awa; hari ana matou ki a ia i reira.

A tengert szárazzá változtatta, a folyamon gyalog mentek át: ott örvendeztünk ő benne.

Ko tona kawanatanga tuturu tonu i runga i tona kaha; e titiro ana ona kanohi ki nga tauiwi; kei whakakake te hunga tutu. (Hera.

A ki uralkodik az ő hatalmával örökké, szemmel tartja a pogányokat, hogy az engedetlenek fel ne fuvalkodjanak magukban. Szela.

Whakapaingia to tatou Atua, e nga iwi; kia rangona te reo whakamoemiti ki a ia.

Áldjátok népek a mi Istenünket, és hallassátok az ő dicséretének szavát.

Nana nei hoki i mau ai to tatou wairua ki te ora, kahore hoki e tukua e ia o tatou waewae kia nekehia.

A ki megeleveníti lelkünket, s nem engedi, hogy lábaink megtántorodjanak.

Kua whakamatauria hoki matou e koe, e te Atua: whakarewaia ana matou e koe, ano he hiriwa e whakarewaia ana.

Mert megpróbáltál minket, oh Isten, megtisztítottál, a mint tisztítják az ezüstöt.

Kua kawea nei matou e koe ki roto ki te kupenga: whakapikaua ana e koe te mea whakamamae ki o matou hope.

Hálóba vittél be minket, megszorítottad derekainkat.

I meinga ano e koe o matou upoko kia ekengia hoihotia e te tangata; i ra roto matou i te kapura, i te wai: heoi whakaputaina mai ana matou e koe ki te wahi momona.

Embert ültettél fejünkre, tűzbe-vízbe jutottunk: de kihoztál bennünket bőségre.

Ka tomo ahau me nga tahunga tinana ki tou whare; ka whakamana ahau i aku kupu taurangi ki a koe,

Elmegyek házadba égőáldozatokkal, lefizetem néked fogadásaimat,

Era i puaki i oku ngutu, i korerotia e toku mangai i ahau e pouri ana.

A melyeket ajakim igértek és szájam mondott nyomorúságomban.

Ka whakaekea e ahau mau nga mea momona hei tahunga tinana, ngatahi ano me te mea kakara o nga hipi toa; ka tukua e ahau he puru, he koati. (Hera.

Hízlalt juhokat áldozom néked égőáldozatul, kosok jóillatú áldozatával; ökröket bakokkal együtt áldozom néked. Szela.

Haere mai, whakarongo, e koutou katoa e wehi ana ki te Atua, a maku e whakapuaki tana i mea ai ki toku wairua.

Jőjjetek el és halljátok meg, hadd beszélem el minden istenfélőnek: miket cselekedett az én lelkemmel!

I tangi toku mangai ki a ia: i whakanuia ano ia e toku arero.

Hozzá kiálték az én szájammal, és magasztalás volt nyelvem alatt.

Ki te whakaaroa e toku ngakau te he, e kore te Ariki e whakarongo mai.

Ha hamisságra néztem volna szívemben, meg nem hallgatott volna az én Uram.

Nei ra he pono kua whakarongo te Atua, kua tahuri ia ki toku reo inoi.

Ámde meghallgatott Isten, figyelmezett könyörgésem szavára.

Kia whakapaingia te Atua, kihai nei i whakapeau ke i taku inoi, i tana atawhai hoki ki ahau.

Áldott az Isten, a ki nem vetette meg könyörgésemet, és kegyelmét *nem vonta meg* tőlem.