Job 20

Katahi ka whakautua e Topara Naamati; i mea ia,
Felele pedig a Naamából való Czófár, és monda:
Na kona oku whakaaro i whakahoki kupu ake ai i roto i ahau; na reira ano ahau i hohoro ai.
Mindamellett az én gondolataim feleletre kényszerítenek engem, és e miatt nagy az izgatottság bennem.
Kua rongo ahau i te whakahe moku, e pa ai te whakama ki ahau, a na te wairua o toku ngakau mahara te kupu whakahoki ki ahau.
Hallom gyalázatos dorgáltatásomat, de az én értelmes lelkem megfelel majd értem.
Kahore ranei koe i mohio ki tenei i mua noa atu, i te wa ra ano i whakanohoia ai te tangata ki runga ki te whenua;
Tudod-é azt, hogy eleitől fogva, mióta az embert e földre helyheztette,
He poto te wa e whakamanamana ai te tangata kino, a ko te hari o te tangata atuakore he wheriko kau?
Az istentelenek vígassága rövid ideig tartó, és a képmutató öröme egy szempillantásig való?
Ahakoa eke noa tona nui ki nga rangi, a pa atu tona mahunga ki nga kapua;
Ha szinte az égig érne is az ő magassága, és a felleget érné is a fejével:
Ka memeha atu ano ia a ake ake, ka pera ano me tona paru: ko te hunga kua kite i a ia, ka mea, Kei hea ia?
Mint az emésztete, úgy vész el örökre, és a kik látták, azt mondják: Hol van ő?
Ka rere atu ia ano he moemoea, e kore ano hoki e kitea: ae ka aia atu ia, ano he rekanga kanohi no te po.
Mint az álom, úgy elrepül és nem találják őt; eltünik, mint az éjjeli látomás.
Ko te kanohi i kite i a ia e kore e kite ano; a heoi ano tirohanga a tona wahi ki a ia.
A szem, a mely rá ragyogott, nem *látja* többé, és az ő helye sem törődik már vele.
E whakamanawareka ana tamariki i nga rawakore, ma ona ringa ano e whakahoki ona rawa.
Fiai a szegények kedvében járnak, és kezei visszaadják az ő rablott vagyonát.
E ki ana ona wheua i te tamarikitanga; engari ka takoto tahi me ia i roto i te puehu.
Csontjai, ha megtelnek is ifjú erővel, de vele együtt roskad az a porba.
Ahakoa reka te kino i roto i tona mangai, ahakoa huna e ia i raro i tona arero;
Ha édes az ő szájában a gonoszság, és elrejti azt az ő nyelve alá;
Ahakoa manawapatia noatia e ia, a kahore e mahue i a ia, heoi pupuri tonu i roto i tona mangai;
És kedvez annak és ki nem veti azt, hanem ott tartogatja ínyei között:
Otira ka puta ke tana kai i roto i ona whekau, ko te au o nga ahipi i roto i a ia.
Az ő étke elváltozik az ő gyomrában, vipera mérgévé lesz a belében.
I horomia e ia te taonga, ka ruakina mai ano e ia; ma te Atua e akiri mai i roto i tona kopu.
Gazdagságot nyelt el, de kihányja azt, az ő hasából kiűzi azt az Isten.
Ka ngotea e ia te huware whakamate o nga ahipi; ka mate ano ia i te arero o te waipera.
A viperának mérgét szopta és a siklónak fulánkja öli meg őt,
E kore ia e kite i nga awa, i nga wai rere o te honi, o te pata.
*Hogy* ne lássa a folyóvizeket, a tejjel és mézzel folyó patakokat.
Ko tana i uaua ai ka whakahokia e ia, e kore ano e horomia; ko tana utu ka rite ki ona taonga; e kore ano e koa ki reira.
A mit *másoktól* szerzett, vissza kell adnia, nem nyelheti el, ép így az ő cserébe kapott vagyonát is, hogy ne örvendezhessen annak.
Nana hoki i tukino nga rawakore, whakarerea iho; murua ana e ia he whare, a e kore e hanga ano e ia.
Mert megrontotta és ott hagyta a szegényeket, házat rabolt, de nem építi meg azt.
I te mea kahore ia i kite i te tatutanga i roto i a ia, e kore ano etahi o nga mea e matea nuitia ana e ia e mau ki a ia.
Mivel gyomra nem tudott betelni, nem is mentheti meg semmi drágaságát.
Kahore tetahi mea i toe i kore te horomia e ia; no reira e kore tetahi mea pai ona e mau tonu.
Az ő falánksága elől semmi sem maradt meg, azért nem lesz tartós az ő jóléte.
I a ia e whiwhi nui nei i te rawa, e rawakore ano ia; ka tae mai ki a ia nga ringa katoa o te hunga kei roto i te mata.
Mikor teljes az ő bősége, akkor is szükséget lát, és mindenféle nyomorúság támad reá.
I a ia ka mea ki te whakaki i tona kopu, ka maka mai e te Atua te kaha o tona riri ki runga ki a ia, a ka ringihia iho ki a ia, i a ia ano e kai ana.
Mikor meg akarja tölteni a hasát, reá bocsátja haragjának tüzét, és azt önti rá étele gyanánt.
Ka rere atu ia i te patu rino, ka tu ia i te kopere parahi, puta pu.
Mikor vasból csinált fegyver elől fut, aczélból csinált íj veri át.
E unuhia ana, kua puta mai i roto i te tinana, ina, puta mai ana te mata wheriko i roto i tona au: kua tau nga wehi ki a ia.
Kihúzza és az kijön a testéből és kivillan az epéjéből; rettegés támad felette.
Ko te pouri katoa kei te takoto mai mo ana taonga: ka kainga ia e te ahi, kihai i puhia e te tangata; ma reira e pau ai te toenga i roto i tona teneti.
Mindenféle titkos sötétség van az ő vagyonán; fúvás nélkül való tűz emészti meg őt; elpusztíttatik az is, a mi sátrában megmaradt.
Ka whakakitea mai tona he e nga rangi ka whakatika mai ano te whenua ki a ia.
Megjelentik álnokságát az egek, és a föld ellene támad.
Ko nga hua o tona whare ka riro: ka rere, ano he wai, ona mea i te ra e riri ai ia.
Házának jövedelme eltünik, szétfoly az az ő haragjának napján.
Ko ta te Atua wahi tenei ma te tangata kino, ko te taonga tupu i kiia e te Atua mona.
Ez a gonosz ember fizetése Istentől, és az ő beszédének jutalma a Mindenhatótól.