Ezra 4

Na, i te rongonga o nga hoariri o Hura raua ko Pineamine e hanga ana e te hunga i whakaraua nei te temepara o Ihowa, o te Atua, o Iharaira;

Mikor pedig meghallák Júda és Benjámin ellenségei, hogy a kik a fogságból visszatértek, templomot építenek az Úrnak, Izráel Istenének:

Katahi ka haere ki a Herupapera, ki nga upoko o nga whare o nga matua, ka mea ki a ratou, Kia hanga tahi tatou; e rapu ana hoki matou i to koutou Atua, e pena ana me koutou; he patu whakahere tonu hoki ta matou ki a ia, no nga ra o Etara Harono k ingi o Ahiria, i kawea mai ai matou ki konei.

Menének Zorobábelhez és a családfőkhöz, s mondának nékik: Hadd építsünk együtt veletek, mert miképen ti, úgy mi is a ti Isteneteket keressük s néki áldozunk Esárhaddon, Assiria királyának idejétől fogva, a ki ide hozott fel minket!

Otiia ko Herupapera ratou ko Hehua, ko era atu o nga upoko o nga whare o nga matua o Iharaira ka mea ki a ratou, Kahore he ahatanga a koutou ki a matou e hanga ai e koutou te whare mo to matou Atua; engari ma matou tonu e hanga, hei mea ki a Ihow a, ki te Atua o Iharaira; ko ta Kingi hairuha, kingi o Pahia tena i whakahau ai ki a matou.

És monda nékik Zorobábel és Jésua és Izráel családainak többi fői: Nem veletek együtt kell nékünk házat építeni a mi Istenünknek, hanem mi magunk fogunk építeni az Úrnak, Izráel Istenének, a miképen megparancsolta nékünk a király, Czírus, Persia királya.

Na ka whakawarea nga ringa o te iwi o Hura e te iwi o te whenua, whakararurarua ana ratou kei hanga;

És igyekezék e tartomány népe megkötni Júda népének kezeit és elrémíteni azt az építéstől.

A i utua e ratou etahi kaiwhakapuaki korero hei whakakahore mo to ratou whakaaro i nga ra katoa o Hairuha kingi o Pahia, a tae noa ki te kingitanga o Tariuha kingi o Pahia.

És felbérelni ellene tanácsosokat, hogy semmivé tegyék szándékát Czírusnak, Persia királyának egész idejében, Dárius persa király uralkodásáig.

Na, i te kingitanga o Ahahueruha, i te timatanga o tona kingitanga, ka tuhituhia e ratou he kupu whakahe mo nga tangata o Hura, o Hiruharama.

És Ahasvérus uralkodásakor, uralkodásának kezdetén, vádolást írának Júda és Jeruzsálem lakói ellen.

Na, i nga ra o Arataherehe ka tuhituhi a Pihirama, a Mitirerata, a Tapeere me era atu o o ratou hoa ki a Arataherehe kingi o Pahia. Na, ko te tuhituhinga o te pukapuka, no Hiria nga reta; no Hiria ano te reo.

Artaxerxes napjaiban pedig Bislám, Mithredathes és Tábeél s ennek többi társai írtak vala Artaxerxeshez a persiai királyhoz, s e levelet arám betűkkel írták, mely azután arám nyelvre fordíttatott át.

Na Rehumu kaitiaki ture raua ko Himihai kaituhituhi i tuhituhi te pukapuka whakahe mo Hiruharama ki a Arataherehe, ki te kingi, koia tenei:

Rehum, a helytartó és Simsai, a kanczellár, írának egy levelet Jeruzsálem ellen Artaxerxes királyhoz ekképen.

Na kei te tuhituhi a Rehumu kaitiaki ture, a Himihai kaituhituhi, ratou ko era atu o o raua hoa, ko nga Rinai, ko nga Aparahataki, ko nga Taraperi, ko nga Aparahi, ko nga Arakewi, ko nga tangata o Papurona, ko nga Huhanaki, ko nga Rehawi, ko nga Erami,

*Írának pedig* ekkor Rehum, a helytartó és Simsai, a kanczellár és ezeknek többi társaik: a Dineusok, Afársatakeusok, Tarpeleusok, Afárseusok, Arkeveusok, Babilóniabeliek, Susánkeusok, Dehaveusok és a Hélameusok.

Me era atu ano o nga iwi i whakahekea mai e Ahanapere, e taua tangata nui, ingoa nui, a whakanohoia ana e ia ki nga pa o Hamaria, me era atu wahi i tera taha o te awa, a tera atu nga kupu.

És a többi népek, a kiket a nagy és dicsőséges Asznapár vitt el és tett lakosokká Samária városában és a többi városokban, melyek a folyóvizen túl vannak és a többi.

Ko nga kupu tenei o te pukapuka i tukua e ratou ki a Kingi Arataherehe, Na au pononga, na nga tangata i tera taha o te awa, a tera atu nga kupu.

Ez mássa a levélnek, melyet hozzá, Artaxerxes királyhoz küldének: "A te szolgáid, a folyóvizen túl lévő férfiak, és a többi.

Kia mohiotia tenei e te kingi, ko nga Hurai i haere mai i tou taha, kua tae mai ki a matou ki Hiruharama; kei te hanga ratou i taua pa tutu, kino; kua whakaturia e ratou nga taiepa, kua oti ano nga turanga te honohono.

Tudtára légyen a királynak, hogy a zsidók, a kik feljöttek tőled, megérkezének hozzánk Jeruzsálembe; a visszavonó és gonosz várost építik, a kőfalakat készítik s a fundamentomokat javítgatják.

Na kia mohiotia tenei e te kingi, ki te hanga tenei pa, ki te whakaturia te taiepa, e kore e homai e ratou nga takoha taonga, nga takoha tangata, nga takoha huarahi: penei ka pa he raru ki nga kingi.

Mostan tudtára légyen a királynak, hogy ha ez a város megépíttetik s a kőfalak elkészülnek, adót, rovást és úti vámot nem fognak fizetni, s a királyok jövedelmét megkárosítják.

Na, i te mea e kai ana matou i te tote o te whare o te kingi, a e kore e tika kia titiro matou ki te kingi e whakaititia ana, koia i unga ai e matou he tangata kia mohio ai te kingi;

Mostan, mivel a palota savával sózunk s épen ezért a király kárát nem illik elnéznünk, ez okért küldjük e levelet és tudatjuk a királylyal,

Kia rapua ai i roto i te pukapuka whakamahara a ou matua: a ka kitea e koe i roto i te pukapuka whakamahara, a ka mohio koe he pa tutu tenei pa, he kino ki nga kingi me nga whenua, a he whakaoho whakakeke ta ratou i reira i mua: ko te mea hoki t era i whakangaromia ai tenei pa.

Hogy nézzen utána valaki atyáid történeteinek könyvében, és meg fogod találni a történetek könyvében, és megtudod, hogy e város visszavonó és királyokat és tartományokat megkárosító város volt, s hogy eleitől fogva lázadások történtek abban, ezért pusztíttatott is el e város.

E whakaatu ana tenei matou ki te kingi, ki te hanga tenei pa, a ka oti ona taiepa te whakatu, ma reira ka kore he wahi mou i tera taha o te awa.

Tudatjuk mi a királylyal, hogy ha ez a város megépülend és a kőfalak elkészülnek: ennek miatta birtokod a folyóvizen túl nem lészen."

Katahi ka tukua he kupu e te kingi ki a Rehumu kaitiaki ture, ki a Himihai kaituhituhi, ki era atu hoki o o raua hoa e noho ana i Hamaria, i era atu wahi ano o te whenua i tera taha o te awa, Kia ora, a tera atu nga kupu.

A király választ küldött Rehumnak, a helytartónak és Simsainak, a kanczellárnak és többi társaiknak, a kik Samariában laknak vala, és minden folyóvizen túl lakozóknak: "Békesség és a többi.

Ko te pukapuka i tukua mai nei e koutou ki a matou kua ata korerotia ki toku aroaro.

A levél, melyet hozzánk küldtetek, világosan felolvastatott előttem;

Na kua whakahau nei ahau, a kua rapua, kua kitea he pa whakakeke tena i mua ki nga kingi; he mahi tutu, he mahi whakakeke ta reira.

És megparancsolám, hogy nézzenek utána, és úgy találák, hogy ez a város eleitől fogva királyok ellen támadó volt, és hogy pártütés és lázadás történt vala benne;

He kingi nunui ano hoki o Hiruharama i kingi ki nga whenua katoa i tena taha o te awa; i hoatu ano he takoha taonga, he takoha tangata, he takoha huarahi ki a ratou.

És hogy hatalmas királyok voltak Jeruzsálemben és uralkodtak minden a folyóvizen túl lakókon, és adó, rovás és úti vám fizettetett nékik.

Na, kiia e koutou kia whakamutua te mahi a ena tangata, kia kaua hoki tena pa e hanga, kia hoatu ra ano e ahau tetahi atu ture.

Mostan azért parancsoljátok meg, hogy akadályozzák meg a férfiakat, s e város ne építtessék addig, míg tőlem parancsolat nem jövend;

Na kia tupato kei mangere ki tenei mea: me tuku koia te he kia tupu hei he mo nga kingi?

És meglássátok, hogy ebben valami mulasztást el ne kövessetek, hogy ne nevekedjék a veszedelem a királyok megkárosítására!"

Heoi, i te korerotanga o nga kupu o te pukapuka a Kingi Arataherehe ki te aroaro o Rehumu, o Himihai kaituhituhi ratou ko o raua hoa, hohoro tonu ratou ki Hiruharama ki nga Hurai, na, uaua tonu te ringa i whakamutua ai ta ratou.

Mihelyt Artaxerxes király levelének mássa felolvastaték Rehum és Simsai, a kanczellár és társaik előtt, menének nagy hamarsággal Jeruzsálembe a zsidókhoz, és megakadályozák őket erővel és hatalommal.

Katahi ka mutu te mahi o te whare o te Atua i Hiruharama. Mutu ake a taea noatia te rua o nga tau o te kingitanga o Tariuha kingi o Pahia.

Akkor megszünék az Úr házának építése, mely Jeruzsálemben van, és szünetelt Dárius, Persia királya uralkodásának második esztendejéig.