II Chronicles 7

Na, i te mutunga o te inoi a Horomona, ka heke iho te ahi i te rangi, a pau ake te tahunga tinana, me nga patunga tapu; a ki tonu te whare i te kororia o Ihowa.

És mikor Salamon elvégezte a könyörgést, tűz szálla le az égből, és megemészté az egészen égőáldozatot és a véres áldozatot, és az Úr dicsősége betölté a házat,

A kihai i ahei i nga tohunga te tomo ki te whare o Ihowa: ki tonu hoki te whare o Ihowa i te kororia o Ihowa.

Annyira, hogy még a papok sem mehettek be az Úr házába; mert az Úr dicsősége betölté az Úr házát.

A ka matakitaki nga tama katoa a Iharaira i te hekenga iho o te ahi, i te kororia hoki o Ihowa i runga i te whare; na ka piko o ratou kanohi ki te whenua ki nga papa, a koropiko ana ratou, whakamoemiti ana ki a Ihowa, me te ki ano, No te mea he p ai ia; he mau tonu tana mahi tohu.

És az Izráel fiai mindnyájan látták, a mikor alászálla a tűz és az Úr dicsősége a házra, és arczczal leborulának a föld felé a padlózatra, s imádák és tisztelék az Urat, hogy jó és az ő kegyelme mindörökké való!

Na kei te patu te kingi ratou ko te iwi katoa i nga patunga tapu ki te aroaro o Ihowa.

A király pedig és az egész nép áldoznak vala áldozatokat az Úr előtt.

Na patua ana e Kingi Horomona he patunga tapu, e rua tekau ma rua mano kau, kotahi rau e rua tekau mano hipi. Na kua taia te kawa o te whare o te Atua e te kingi, e te iwi katoa.

Áldozék Salamon király áldozatot huszonkétezer ökörrel és százhúszezer juhval; és *ekképen* szentelék fel az Úr házát a király és az egész nép.

Tu ana tera nga tohunga i te aronga o a ratou mahi, ko nga Riwaiti hoki me nga mea rangi waiata a Ihowa, i hanga nei e Kingi Rawiri hei whakawhetai ki a Ihowa, he mau tonu nei tana mahi tohu, i nga wa i meinga ai ratou e Rawiri hei whakamoemiti m ana: na whakatangi ana nga tohunga i nga tetere ki to ratou aroaro; a tu ana a Iharaira katoa.

A papok pedig foglalatosok valának az ő tisztökben; a Léviták is az Úrnak *minden* zengő szerszámaival, a melyeket Dávid király készíttetett, hogy az Urat dícsérnék (mert örökkévaló az ő irgalmassága) a Dávid dicséretivel *mely* kezökbe *adatott;* a papok pedig trombitálának velök szemben, míg az egész Izráel ott álla.

I whakatapua ano e Horomona a waenganui o te marae i mua i te whare o Ihowa; i tukua hoki e ia ki reira he tahunga tinana, me te ngako o nga whakahere mo te pai: he iti hoki no te aata parahi i hanga e Horomona hei meatanga mo nga tahunga tinana, mo nga whakahere totokore, mo nga ngako.

És felszentelé Salamon a középső pitvart, a mely az Úrnak háza előtt vala; mert ott szerze égőáldozatokat és hálaadóáldozatok kövéreit; mert a rézoltárra, a melyet Salamon készíttete, nem fér vala az égőáldozat, az ételáldozat és a *hálaadóáldozat* kövére.

Heoi mahia ana te hakari e Horomona i taua wa, e whitu nga ra, e ratou ko Iharaira katoa, he nui atu te huihui, no te haerenga atu ki Hamata tae noa ki te awa o Ihipa.

És Salamon ünnepet szerze ebben az időben hét napig, és vele együtt az egész Izráel, nagy gyülekezet, mely összegyülekezék Hámáttól fogva az Égyiptom patakáig.

Na i te waru o nga ra he huihui nui na ratou: e whitu hoki nga ra i taia ai e ratou te kawa o te aata, a e whitu nga ra o te hakari.

A nyolczadik napon pedig gyülekezést tartának, mert az oltár felszentelését hét napon át végezték és az ünnepet is hét napon.

I te rua tekau ma toru o nga ra o te whitu o nga marama ka unga e ia te iwi ki o ratou teneti, koa tonu ratou, pai tonu nga ngakau i te pai i meinga e Ihowa ki a Rawiri, ki a Horomona, ki tana iwi ano, ki a Iharaira.

A hetedik hónapnak huszonharmadik napján elbocsátá a népet sátoraikba, vígan és megelégedve mindama jók felett, a melyeket cselekedett az Úr Dáviddal, Salamonnal és az ő népével Izráellel.

Na kua oti i a Horomona te whare o Ihowa, me te whare o te kingi; na, ko nga mea katoa i puta ki te ngakau o Horomona kia mahia ki te whare o Ihowa, ki tona whare ake hoki, oti pai ana i a ia.

És Salamon bevégezé az Úr házát és a királyi palotát, s mindazt, a mit magában elhatározott Salamon, hogy megcsinál az Úr házában és a maga házában; szerencsésen bevégezé.

Na ka puta a Ihowa ki a Horomona i te po, a ka mea ki a ia, Kua rongo ahau i tau inoi, kua whiriwhiria ano e ahau tenei wahi moku, hei whare patunga tapu.

Megjelenék pedig az Úr Salamonnak azon éjjel, s monda néki: Meghallgattam a te könyörgésedet, és e helyet magamnak áldozat házául választottam.

Ki te tutakina e ahau te rangi, a kahore he ua, ki te whakahaua ranei e ahau nga mawhitiwhiti kia kai i te whenua, ki te unga ranei e ahau tetahi mate uruta ki taku iwi;

Ímé, a mikor az eget bezárandom, hogy ne legyen eső; és a mikor parancsolok a sáskának, hogy a földet megemészsze; vagy a mikor döghalált bocsátandok az én népemre:

Heoi ki te whakaiti taku iwi i a ratou, kua karangatia nei hoki toku ingoa ki a ratou, ki te inoi, a ka rapu i toku mata, ka tahuri mai i o ratou ara he; ka whakarongo mai ahau i te rangi, ka muru i to ratou hara, ka whakaora i te mate o to rato u whenua.

És megalázza magát az én népem, a mely nevemről neveztetik, s könyörög és keresi az én arczomat, és felhagy az ő bűnös életmódjával: én is meghallgatom őket a mennyből, megbocsátom bűneiket, és megszabadítom földjüket.

Ko tenei ka titiro oku kanohi, ka tahuri ano oku taringa ki nga mea e inoia ana ki tenei wahi.

Most már az én szemeim nyitva lesznek, és füleim figyelmesek lesznek e helyen a könyörgésre.

Kua whiriwhiria nei hoki e ahau, kua whakatapua inaianei tenei whare, hei waihotanga iho mo toku ingoa a ake ake; ko reira ano oku kanohi, me toku ngakau, i nga ra katoa.

Most választottam és megszenteltem e házat, hogy az én nevem abban legyen mindörökké, és ott lesznek az én szemeim és az én szívem mindenkor.

Na ko koe, ki te rite tau haere i toku aroaro ki te haere a tou papa, a Rawiri, ki te mahia nga mea katoa i whakahaua e ahau ki a koe, ki te puritia e koe aku tikanga me aku whakaritenga;

És ha te előttem járándasz, a mint járt Dávid, a te atyád, úgy cselekedvén mindenekben, a mint neked megparancsoltam, s az én rendelésimet és ítéletimet megtartándod:

Katahi ahau ka whakapumau i te torona o tou kingitanga, ka pera me taku kawenata ki tou papa, ki a Rawiri, i ahau i mea ra, E kore e whakakorea he tangata mau hei kawana mo Iharaira.

Megerősítem a te birodalmad trónját, a mint megigértem volt Dávidnak, a te atyádnak, mondván: Nem vétetik el a *te nemzetségedből való* férfiú az Izráel királyiszékiből.

Tena ki te tahuri ke atu koutou, a ka whakarere i aku tikanga, i aku whakahau ka hoatu nei e ahau ki to koutou aroaro, a ka haere, ka mahi ki nga atua ke, ka koropiko ki a ratou;

De hogyha ti elszakadtok, s rendelésimet és parancsaimat, a melyeket előtökbe adtam, elhagyjátok, s elmenvén, idegen isteneknek szolgálandotok és azok előtt meghajoltok:

Katahi o ratou pakiaka ka unuhia ake e ahau i toku oneone i hoatu nei e ahau ki a ratou; katahi tenei whare i whakatapua nei e ahau mo toku ingoa, ka akiritia atu e ahau i toku aroaro, a ka meinga hei whakatauki, hei taunutanga i roto i nga iwi katoa.

Kiszaggatom őket az én földemből, a melyet adtam volt nékik: és ezt a házat, a melyet az én nevemnek szenteltem, orczám elől elvetem; tanulságul és példabeszédül adom őket minden nemzetségnek.

Na, ko tenei whare e tiketike nei, ka ai hei miharotanga ma nga tangata katoa e haere ana i tona taha; a ka mea ratou, Na te aha tenei mea i meatia ai e Ihowa ki tenei whenua, ki tenei whare?

És ezen a házon, a mely felséges vala, minden elmenő álmélkodni fog, és azt mondja: Miért cselekedett így az Úr ezzel az országgal és ezzel a házzal?

Na ka whakautua e ratou, Mo ratou i whakarere i a Ihowa, i te Atua o o ratou matua i whakaputa mai nei i a ratou i te whenua o Ihipa, mo ratou i tango ki nga atua ke, a koropiko ana ki a ratou, mahi ana ki a ratou: na reira i kawea ai e ia tenei ke katoa ki a ratou.

És azt felelik: Azért, mert elhagyták az Urat, atyáik Istenét, a ki őket kihozta volt Égyiptom földéből, és idegen istenekhez hajlottak, azokat imádták és azoknak szolgáltak; azért hozta reájok mind e veszedelmet.