Job 41

Indro, foana ny fihendrena azy; Tsy mahakivy va na dia ny fijery azy aza?

Kihúzhatod-é a leviáthánt horoggal, leszoríthatod-é a nyelvét kötéllel?

Tsy misy sahy manao vi-very hanaitra azy; Koa iza kosa no mahajanona eo anatrehako?

Húzhatsz-é gúzst az orrába, az állát szigonynyal átfurhatod-é?

Iza no nanome Ahy aloha mba hamaliako azy? Ny eny ambanin'ny lanitra rehetra dia Ahy avokoa.

Vajjon járul-é elődbe sok könyörgéssel, avagy szól-é hozzád sima beszédekkel?

Tsy mbola hangina Aho ny amin'ny momba ny tenany sy ny heriny ary ny fahatsaran'ny endriny.

Vajjon frigyet köt-é veled, hogy fogadd őt örökös szolgádul?

Iza no mahasonga ny fitafiany anoloany? Na iza no sahy hiditra ao amin'ny nifiny roa sosona?

Játszhatol-é vele, miként egy madárral; gyermekeid kedvéért megkötözheted-é?

Iza no mahasokatra ny varavaran'ny tavany? Mahatsiravina ny nifiny manodidina!

Alkudozhatnak-é felette a társak, vagy a kalmárok közt feloszthatják-é azt?

Reharehany ny faharaoraon'ny kirany, mihidy avokoa toy ny voapetaka mafy amin'ny tombo-kase ireo;

Tele rakhatod-é nyársakkal a bőrét, avagy szigonynyal a fejét?

Mikirindro ireo, ka tsy azon'ny rivotra idirana eo anelanelany.

Vesd rá a kezedet, de megemlékezzél, hogy a harczot nem ismételed.

Mifanindry lany ireo sady mifaniditra ka tsy azo sarahina,

Ímé, az ő reménykedése csalárd; *puszta* látása is halálra ijeszt!

Ny fieviny dia mampamirapiratra fahazavana, ary ny masony dia tahaka ny hodimason'ny maraina.

Nincs oly merész, a ki őt felverje. Ki hát az, a ki velem szállna szembe?

Lelafo no mivoaka avy amin'ny vavany; Kilalaon'afo no mipariaka avy aminy.

Ki adott nékem elébb, hogy azt visszafizessem? A mi az ég alatt van, mind enyém!

Ny vavorony dia ivoahan'ny setroka, tahaka ny avy amin'ny vilany mangotraka, na amin'ny fahandroana.

Nem hallgathatom el testének részeit, erejének mivoltát, alkotásának szépségét.

Ny fofonainy mampirehitra arina, ary misy lelafo mivoaka avy amin'ny vavany.

Ki takarhatja fel ruhája felszínét; két sor foga közé kicsoda hatol be?

Ny vozony no itoeran'ny hery; Ary mibitaka eo alohany ny fampahatahorana.

Ki nyitotta fel orczájának ajtait? Fogainak sorai körül rémület *lakik!*

Mivalombalona ny hotraka amin'ny tenany; Mafy ireny ka tsy azo endahana.

Büszkesége a csatornás pajzsok, összetartva *mintegy* szorító pecséttel.

Mafy tahaka ny vato ny fony; Eny, mafy tahaka ny vato fikosoham-bary.

Egyik szorosan a másikhoz lapul, hogy közéje levegő se megy.

Raha mitsangana izy, dia raiki-tahotra ny mahery; Eny, toran-kovitra ireo ka tsy mahavoa.

Egyik a másikhoz tapad, egymást tartják, egymástól elszakadhatatlanok.

Raha misy mamely azy amin'ny sabatra dia tsy mahalaitra, na amin'ny lefom-pohy, na ny firombaka, na ny zana-tsipìka.

Tüsszentése fényt sugároz ki, és szemei, mint a hajnal szempillái.

Ataony toy ny mololo ny vy, ary toy ny hazo momoka ny varahina.

A szájából szövétnekek jőnek ki, *és* tüzes szikrák omlanak ki.

Tsy mampandositra azy ny zana-tsipìka; Ataony ho toy ny vodivary ny vaton'antsamotady.

Orrlyukaiból gőz lövel elő, mint a forró fazékból és üstből.

Ataony ho toy ny vodivary koa ny langilangy; Ihomehezany ny fanetsehana ny lefona.

Lehellete meggyujtja a holt szenet, és a szájából láng lövel elő.

Ny takibany dia tahaka ny tavim-bilany maranitra; Mamelatra fivelezam-bary maranitra eo amin'ny fotaka izy.

Nyakszirtjén az erő tanyáz, előtte félelem ugrándozik.

Mampandevy ny lalina ho tahaka ny ao am-bilany izy; Manao ny ranomasina ho tahaka ny vilany misy menaka manitra izy.

Testének részei egymáshoz tapadtak; kemény önmagában és nem izeg-mozog.

Mampahazava ny lalany eo aoriany izy. Ataon'ny olona ho toy ny volo fotsy ny lalina.

Szíve kemény, mint a kő, oly kemény, mint az alsó malomkő.

Tsy misy tahaka azy eny ambonin'ny tany, izay voaforona tsy hahalala tahotra.

Hogyha felkél, hősök is remegnek; ijedtökben veszteg állnak.

Ny avo rehetra jereny avokoa; Mpanjakan'ny bibi-dia rehetra izy

Ha éri is a fegyver, nem áll meg benne, *legyen bár* dárda, kopja vagy kelevéz.

Annyiba veszi a vasat, mint a pozdorját, az aczélt, mint a korhadt fát.

A nyíl vesszője el nem űzi őt, a parittyakövek pozdorjává változnak rajta.

Pozdorjának tartja a buzogányütést is, és kineveti a bárd suhogását.

Alatta éles cserepek vannak; mint szeges borona hentereg az iszap felett.

Felkavarja a mély vizet, mint a fazekat, a tengert olyanná teszi, mint a festékedény.

Maga után világos ösvényt hagy, azt hinné *valaki,* a tenger megőszült.

Nincs e földön hozzá hasonló, a mely úgy teremtetett, hogy ne rettegjen.

Lenéz minden nagy állatot, ő a király minden ragadozó felett.