Job 30

Fa ankehitriny kosa dia mihomehy ahy na dia izay tokon-jandriko aza, dia zanak'ireo izay nolaviko tsy ho isan'ny amboa miandry ny ondriko akory aza.
Most pedig nevetnek rajtam, a kik fiatalabbak nálam a kiknek atyjokat az én juhaimnak komondorai közé sem számláltam volna.
Eny, mampaninona ahy ny herin'ny tànan'ireo. Izay efa very fahatanjahana?
Mire való lett volna nékem még kezök ereje is? Rájok nézve a vénség elveszett!
Manjenjena noho ny tsi-fisian-kanina sy ny mosary izy; Homankomana foana any an-tany karankaina izy, dia eo an-katoky ny loza sy ny fandringanana.
Szükség és éhség miatt összeaszottak, a kik a kopár földet futják, a sötét, sivatag pusztaságot.
Mitsongo anambodihena eo amin'ny kirihitrala izy, ary ny fakan'ny anjavidy no fihinany.
A kik keserű füvet tépnek a bokor mellett, és rekettyegyökér a kenyerök.
Roahina tsy ho eo amin'ny olona izy sady akoraina toy ny mpangalatra.
Az emberek közül kiűzik őket, úgy hurítják őket, mint a tolvajt.
Any an-dohasaha mahatsiravina no tsy maintsy itoerany, dia ao an-dava-tany sy an-dava-bato.
Félelmetes völgyekben kell lakniok, a földnek és szikláknak hasadékaiban.
Minananana eny amin'ny kirihitrala izy ary mitangorona eo ambanin'ny amiana.
A bokrok között ordítanak, a csalánok alatt gyülekeznek.
Zanaky ny adala izy sady zanaky ny tsy manan-kaja, ka roahina tsy ho eo amin'ny tany.
Esztelen legények, sőt becstelen fiak, a kiket kivertek az országból.
Ary ankehitriny efa ataony an-kira aho. Eny, efa ambentinteniny aho.
És most ezeknek lettem gúnydalává, nékik levék beszédtárgyuk!
Ataony toy ny zava-betaveta aho ka halaviriny, ary tsy menatra handrora ny tavako izy.
Útálnak engem, messze távoznak tőlem, és nem átalanak pökdösni előttem.
Fa noketrahin'Andriamanitra ny kofehiko, ka nampietreny aho; Ka dia mba nesorin'iretsy kosa teo anatrehako ny lamboridiny.
Sőt leoldják kötelöket és bántalmaznak engem, és a zabolát előttem kivetik.
Misy androvolahy mitsangana eo ankavanako; Manosika ny tongotro hiala izy ary manandratra tovon-tany hampidirany loza amiko.
Jobb felől ifjak támadnak ellenem, gáncsot vetnek lábaimnak, és ösvényt törnek felém, hogy megrontsanak.
Mandrava ny lalako sy manararaotra ny andravana ahy izy, nefa ny tenany tsy manan-kamonjy,
Az én útamat elrontják, romlásomat öregbítik, nincsen segítség ellenök.
Toy ny fiditra eo amin'ny banga lehibe no fihaviny, ka avy ao amin'ny voarava no imaonany.
Mint valami széles résen, úgy rontanak elő, pusztulás között hömpölyögnek *ide.*
Voatodika hamely ahy ny fampitahorana: Manenjika ny voninahitro tahaka ny rivotra izy, ka levona tahaka ny rahona ny famonjena ahy
Rettegések fordultak ellenem, mint vihar űzik el tisztességemet, boldogságom eltünt, mint a felhő.
Ary ankehitriny, raraka ato anatiko ny fanahiko. Fenjàn'ny andro fahoriana aho.
Mostan azért enmagamért ontja ki magát lelkem; nyomorúságnak napjai fognak meg engem.
Ny alina mampahalò ny taolako ho afaka amiko, ary tsy mitsahatra ireo manotahota ahy ireo.
Az éjszaka meglyuggatja csontjaimat bennem, és nem nyugosznak az én inaim.
Noho ny haben'ny hery dia tonga tsy antonona ny akanjoko, manenda ahy tahaka ny vozon-dobaka izany.
A sok erőlködés miatt elváltozott az én ruházatom; úgy szorít engem, mint a köntösöm galléra.
Eny, nanary ahy teo amin'ny fotaka Izy, ka efa tahaka ny vovoka sy ny lavenona aho
A sárba vetett engem, hasonlóvá lettem porhoz és hamuhoz.
Mitaraina aminao aho, nefa tsy mihaino ahy Hianao; Mijoro eo aho, nefa ierenao foana.
Kiáltok hozzád, de nem felelsz; megállok és *csak* nézel reám!
Efa manjary lozabe amiko Hianao; Ny herin'ny tananao no andrafianao ahy.
Kegyetlenné változtál irántam; kezed erejével harczolsz ellenem.
Aingainao ho eny amin'ny rivotra aho ka alefanao handeha, ary levoninao amin'ny tafio-drivotra mifofofofo ho tsinontsinona aho.
Felemelsz, szélnek eresztesz engem, és széttépsz engem a viharban.
Fa fantatro fa hampodinao any amin'ny fahafatesana aho, dia any amin'ny trano fivorian'ny olombelona rehetra.
Hiszen tudtam, hogy visszatérítesz engem a halálba, és a minden élő gyülekező házába;
Kanefa tsy manainga ny tànany va ny olona, raha ianjeran'ny rava? Ary tsy mitaraina va izy, raha tratry ny loza?
De a roskadóban levő ne nyujtsa-é ki kezét? Avagy ha veszendőben van, ne kiáltson-é segítségért?
Tsy nitomany ny ory va aho? Tsy nangorakoraka ny malahelo va ny fanahiko?
Avagy nem sírtam-é azon, a kinek kemény napja volt; a szűkölködő miatt nem volt-é lelkem szomorú?
Fa niandry ny soa aho, kanjo tonga ny ratsy; Ary nanantena ny mazava aho, kanjo avy ny maizina.
Bizony jót reméltem és rossz következék, világosságot vártam és homály jöve.
Nandevilevy ny tsinaiko ka tsy nanam-pitsaharana; Nitsena ahy ny andro fahoriana.
Az én bensőm forr és nem nyugoszik; megrohantak engem a nyomorúságnak napjai.
Mitsaitsaika mitafy lamba fisaonana aho sady tsy mahita masoandro; Mitsangana aho ka mitaraina eo ampivorian'ny olona.
Feketülten járok, de nem a nap hősége miatt; felkelek a gyülekezetben *és* kiáltozom.
Rahalahin'ny amboadia aho Ary naman'ny ostritsa.
Atyjok fiává lettem a sakáloknak, és társokká a strucz madaraknak.
Efa mainty ny hoditro sady miendakendaka, ary efa karankaina noho ny hafanana ny taolako.
Bőröm feketül*ten hámlik le* rólam, és csontom elég a hőség miatt.
Nanjary fisaonana ny lokangako. Ary feon'ny mitomany ny sodiko.
Hegedűm sírássá változék, sípom pedig jajgatók szavává.