Psalms 74

Cantico di Asaf. O Dio, perché ci hai rigettati per sempre? Perché arde l’ira tua contro il gregge del tuo pasco?
Aszáf tanítása. Miért vetettél el, oh Isten, teljesen? Miért füstölög haragod a te legelődnek juhai ellen?
Ricordati della tua raunanza che acquistasti in antico, che redimesti per esser la tribù della tua eredità; ricordati del monte di Sion, di cui hai fatto la tua dimora!
Emlékezzél meg a te gyülekezetedről, a melyet régen szerzettél és a melyet megváltottál: a te örökségednek részéről, a Sion hegyéről, a melyen lakozol!
Dirigi i tuoi passi verso le ruine perpetue; il nemico ha tutto devastato nel tuo santuario.
Lépj fel a teljes pusztaságba; mindent tönkre tett az ellenség a szent helyen!
I tuoi avversari hanno ruggito dentro al luogo delle tue raunanze; vi hanno posto le loro insegne per emblemi.
Támadóid a te gyülekezeted hajlékában ordítanak: jeleiket tűzték fel jelekké.
Parevano uomini levanti in alto le scuri nel folto d’un bosco.
Úgy tünnek fel, mint mikor valaki fejszéjét emelgeti az erdőnek sűrű fáira.
E invero con l’ascia e col martello, hanno spezzato tutte le sculture della tua casa.
Faragványait már mind összetördelték: fejszékkel és pőrölyökkel.
Hanno appiccato il fuoco al tuo santuario, han profanato, gettandola a terra, la dimora del tuo nome.
Szent helyedet lángba borították; neved hajlékát földig megfertőztették.
Han detto in cuor loro: Distruggiamo tutto! Hanno arso tutti i luoghi delle raunanze divine nel paese.
Ezt mondották szívökben: Dúljuk fel őket mindenestől! Felgyújtották Istennek minden hajlékát az országban.
Noi non vediam più i nostri emblemi; non v’è più profeta, né v’è fra noi alcuno che sappia fino a quando.
Jeleinket nem látjuk, próféta nincs többé, és nincs közöttünk, a ki tudná: meddig tart *ez?*
Fino a quando, o Dio, oltraggerà l’avversario? Il nemico sprezzerà egli il tuo nome in perpetuo?
Meddig szidalmaz, oh Isten, a sanyargató? Örökké gyalázza-é az ellenség a te nevedet?
Perché ritiri la tua mano, la tua destra? Traila fuori dal tuo seno, e distruggili!
Miért húzod vissza kezedet, jobbodat? *Vond* ki kebeledből: végezz!
Ma Dio è il mio Re ab antico, colui che opera liberazioni in mezzo alla terra.
Pedig Isten az én királyom eleitől fogva, a ki szabadításokat mível e föld közepette.
Tu, con la tua forza, spartisti il mare, tu spezzasti il capo ai mostri marini sulle acque,
Te hasítottad ketté a tengert erőddel; te törted össze a czethalak fejeit a vizekben.
tu spezzasti il capo del leviatan, tu lo desti in pasto al popolo del deserto.
Te rontottad meg a leviathánnak fejét, s adtad azt eledelül a pusztai népnek.
Tu facesti sgorgare fonti e torrenti, tu asciugasti fiumi perenni.
Te fakasztottad fel a forrást és patakot, te száraztottad meg az örök folyókat.
Tuo è il giorno, la notte pure è tua; tu hai stabilito la luna e il sole.
Tiéd a nappal, az éjszaka is tiéd; te formáltad a világosságot és a napot.
Tu hai fissato tutti i confini della terra, tu hai fatto l’estate e l’inverno.
Te szabtad meg a földnek minden határát: a nyarat és a telet te formáltad.
Ricordati questo: che il nemico ha oltraggiato l’Eterno, e che un popolo stolto ha sprezzato il tuo nome.
Emlékezzél meg erről: ellenség szidalmazta az Urat, s bolond nép káromolta a te nevedet.
Non dare alle fiere la vita della tua tortora, non dimenticare per sempre il gregge dei tuoi poveri afflitti!
Ne adjad a fenevadnak a te gerliczédnek lelkét; szegényeidnek gyülekezetéről ne feledkezzél meg végképen!
Abbi riguardo al patto, poiché i luoghi tenebrosi della terra son pieni di ricetti di violenza.
Tekints a szövetségre; mert telve vannak e földnek rejtekhelyei zsaroló tanyákkal.
L’oppresso non se ne torni svergognato; fa’ che il misero e il bisognoso lodino il tuo nome.
A megrontott ne térjen szégyenvallással vissza; a nyomorult és szűkölködő dicsérje a te nevedet.
Lèvati, o Dio, difendi la tua causa! Ricordati dell’oltraggio che ti è fatto del continuo dallo stolto.
Kelj fel, oh Isten, és védd a te ügyedet; emlékezzél meg a te gyaláztatásodról, a melylyel naponként illet téged a bolond!
Non dimenticare il grido de’ tuoi nemici, lo strepito incessante di quelli che si levano contro di te.
Ne felejtkezzél el ellenségeidnek szaváról, és az ellened támadók háborgatásáról, a mely szüntelen nevekedik!