Psalms 69

Al Capo de’ musici. Sopra "i gigli". Di Davide. Salvami, o Dio, poiché le acque mi son giunte fino all’anima.
Az éneklőmesternek a sósannimra; Dávidé.
Io sono affondato in un profondo pantano, ove non v’è da fermare il piede; son giunto in acque profonde e la corrente mi sommerge.
Szabadíts meg engemet, oh Isten, mert a vizek lelkemig hatottak.
Sono stanco di gridare, la mia gola è riarsa; gli occhi mi vengon meno, mentre aspetto il mio Dio.
Mély sárba estem be, hol meg nem állhatok; feneketlen örvénybe jutottam, és az áradat elborít engem.
Quelli che m’odiano senza cagione sono più numerosi de’ capelli del mio capo; sono potenti quelli che mi vorrebbero distrutto e che a torto mi sono nemici; perfino quello che non avevo preso, l’ho dovuto restituire.
Elfáradtam a kiáltásban, kiszáradt a torkom; szemeim elbágyadtak, várván Istenemet.
O Dio, tu conosci la mia follia, e le mie colpe non ti sono occulte.
Többen vannak fejem hajszálainál, a kik ok nélkül gyűlölnek engem; hatalmasok a vesztemre törők, a kik ellenségeim alap nélkül; a mit nem ragadtam el, azt kell megfizetnem!
Non sian confusi, per cagion mia, quelli che sperano in te, o Signore, Eterno degli eserciti! Non siano svergognati per cagion mia, quelli che ti cercano, o Dio d’Israele!
Oh Isten, te tudod az én balgatagságomat, és az én bűneim nyilván vannak te előtted:
Perché per amor tuo io porto il vituperio, e la vergogna mi copre la faccia.
Ne szégyenüljenek meg miattam, a kik te benned remélnek, Uram, Seregeknek Ura! Ne pironkodjanak miattam, a kik téged keresnek, oh Izráelnek Istene!
Io son divenuto un estraneo ai miei fratelli, e un forestiero ai figliuoli di mia madre.
Mert te éretted viselek gyalázatot, *és* borítja pironság az én orczámat.
Poiché lo zelo della tua casa mi ha roso, e i vituperi di quelli che ti vituperano son caduti su me.
Atyámfiai előtt idegenné lettem, és anyám fiai előtt jövevénynyé.
Io ho pianto, ho afflitto l’anima mia col digiuno, ma questo è divenuto un motivo d’obbrobrio.
Mivel a te házadhoz való féltő szeretet emészt engem, a te gyalázóidnak gyalázásai hullanak reám.
Ho fatto d’un cilicio il mio vestito, ma son diventato il loro ludibrio.
Ha sírok és bőjtöléssel *gyötröm* lelkemet, az is gyalázatomra válik.
Quelli che seggono alla porta discorron di me, e sono oggetto di canzone ai bevitori di cervogia.
Ha gyászruhába öltözöm, akkor példabeszédül vagyok nékik.
Ma, quanto a me, la mia preghiera sale a te, o Eterno, nel tempo accettevole; o Dio, nella grandezza della tua misericordia, rispondimi, secondo la verità della tua salvezza.
A kapuban ülők rólam szólanak, és a borozók rólam énekelnek.
Tirami fuor del pantano, e ch’io non affondi! Fa’ ch’io sia liberato da quelli che m’odiano, e dalle acque profonde.
Én pedig néked könyörgök, oh Uram; jókedvednek idején, oh Isten, a te kegyelmed sokaságához képest hallgass meg engem a te megszabadító hűségeddel.
Non mi sommerga la corrente delle acque, non m’inghiottisca il gorgo, e non chiuda il pozzo la sua bocca su di me!
Ments ki engem az iszapból, hogy el ne sülyedjek; hadd szabaduljak meg gyűlölőimtől és a feneketlen vizekből;
Rispondimi, o Eterno, perché la tua grazia è piena di bontà; secondo la grandezza delle tue compassioni, volgiti a me.
Hogy el ne borítson a vizek árja, és el ne nyeljen az örvény, és a veremnek szája be ne záruljon felettem!
E non nascondere il tuo volto dal tuo servo, perché sono in distretta; affrettati a rispondermi.
Hallgass meg engem, Uram, mert jó a te kegyelmességed! A te irgalmasságodnak sokasága szerint tekints én reám;
Accostati all’anima mia, e redimila; riscattami per cagion de’ miei nemici.
És ne rejtsd el orczádat a te szolgádtól; mert szorongattatom nagyon: siess, hallgass meg engem!
Tu conosci il mio vituperio, la mia onta e la mia ignominia; i miei nemici son tutti davanti a te.
Légy közel az én lelkemhez és váltsd meg azt; az én ellenségeimért szabadíts meg engem.
Il vituperio m’ha spezzato il cuore e son tutto dolente; ho aspettato chi si condolesse meco, non v’è stato alcuno; ho aspettato dei consolatori, ma non ne ho trovati.
Te tudod az én gyalázatomat, szégyenemet és pirulásomat; jól ismered minden szorongatómat.
Anzi mi han dato del fiele per cibo, e, nella mia sete, m’han dato a ber dell’aceto.
A gyalázat megtörte szívemet és beteggé lettem; várok vala részvétre, de hiába; vigasztalókra, de nem találék.
Sia la mensa, che sta loro dinanzi, un laccio per essi; e, quando si credon sicuri, sia per loro un tranello!
Sőt ételemben mérget adnak vala, és szomjúságomban eczettel itatnak vala engem.
Gli occhi loro si oscurino, sì che non veggano più, e fa’ loro del continuo vacillare i lombi.
Legyen az ő asztalok előttök tőrré, és a bátorságosoknak hálóvá.
Spandi l’ira tua su loro, e l’ardore del tuo corruccio li colga.
Setétüljenek meg az ő szemeik, hogy ne lássanak; és az ő derekukat tedd mindenkorra roskataggá.
La loro dimora sia desolata, nessuno abiti nelle loro tende.
Öntsd ki a te haragodat reájok, és a te haragodnak búsulása érje utól őket.
Poiché perseguitano colui che tu hai percosso, e si raccontano i dolori di quelli che tu hai feriti.
Legyen az ő palotájok puszta, és az ő hajlékukban ne legyen lakos;
Aggiungi iniquità alla loro iniquità, e non abbian parte alcuna nella tua giustizia.
Mert a kit te megvertél, azt üldözik, és a tőled sujtottak fájdalmát szólják meg.
Sian cancellati dal libro della vita, e non siano iscritti con i giusti.
Szedd össze álnokságaikat, és a te igazságodra ne jussanak el.
Quanto a me, io son misero e addolorato; la tua salvezza, o Dio, mi levi in alto.
Töröltessenek ki az élők könyvéből, és az igazak közé ne irattassanak.
Io celebrerò il nome di Dio con un canto, e lo magnificherò con le mie lodi.
Engem pedig, a ki nyomorult és szenvedő vagyok, emeljen fel, oh Isten, a te segedelmed!
E ciò sarà accettevole all’Eterno più d’un bue, più d’un giovenco con corna ed unghie.
Dicsérem az Istennek nevét énekkel, és magasztalom hálaadással.
I mansueti lo vedranno e si rallegreranno; o voi che cercate Iddio, il cuor vostro riviva!
És kedvesebb lesz az Úr előtt az ökörnél, a szarvas és hasadt körmű tuloknál.
Poiché l’Eterno ascolta i bisognosi, non sprezza i suoi prigionieri.
Látják *ezt* majd a szenvedők és örülnek; ti Istent keresők, elevenedjék a ti szívetek!
Lo lodino i cieli e la terra, i mari e tutto ciò che si muove in essi!
Mert meghallgatja az Úr a szegényeket, és az ő foglyait nem veti meg.
Poiché Dio salverà Sion, e riedificherà le città di Giuda; il suo popolo abiterà in Sion e la possederà.
Dicsérjék őt az egek és a föld; a tengerek és a mi csak mozog azokban!
Anche la progenie de’ suoi servitori l’avrà per sua eredità, e quelli che amano il suo nome vi abiteranno.
Mert megtartja Isten a Siont, és megépíti Júdának városait; és ott lakoznak majd és bírni fogják azt. * (Psalms 69:37) És az ő szolgáinak maradékai öröklik azt, és abban laknak majd, a kik szeretik az ő nevét. *