Psalms 35

Di Davide. O Eterno, contendi con quelli che contendono meco, combatti con quelli che combattono meco.

Dávidé. Perelj Uram a velem perlőkkel; harczolj a velem harczolókkal.

Prendi lo scudo e la targa e lèvati in mio aiuto.

Ragadj paizst és vértet, és kelj föl segítségemre.

Tira fuori la lancia e chiudi il passo ai miei persecutori; di’ all’anima mia: Io son la tua salvezza.

Szegezz dárdát és rekeszd el üldözőim útját, mondd lelkemnek: Én vagyok segítséged.

Sian confusi e svergognati quelli che cercano l’anima mia; voltin le spalle e arrossiscano quei che macchinano la mia rovina.

Szégyen, gyalázat érje azokat, a kik lelkemet keresik; vettessenek hátra és piruljanak, a kik vesztemet koholják.

Sian come pula al vento e l’angelo dell’Eterno li scacci.

Legyenek olyanok, mint a polyva a szél előtt; az Úrnak angyala verdesse *őket.*

Sia la via loro tenebrosa e sdrucciolevole, e l’insegua l’angelo dell’Eterno.

Legyen útjok sötét, csuszamlós, s az Úrnak angyala kergesse őket.

Poiché, senza cagione, m’hanno teso di nascosto la loro rete, senza cagione hanno scavato una fossa per togliermi la vita.

Mert ok nélkül vetették elém titkon vont hálójokat, és ok nélkül ástak vermet az én lelkemnek.

Li colga una ruina improvvisa e sian presi nella rete ch’essi stessi hanno nascosta; scendano nella rovina apparecchiata per me.

Érje őt romlás váratlanul, fogja meg hálója, a melyet kivetett, essék belé a veszedelembe.

Allora l’anima mia festeggerà nell’Eterno, e si rallegrerà nella sua salvezza.

Az én lelkem pedig vigad majd az Úrban, örvendezve szabadításában.

Tutte le mie ossa diranno: O Eterno, chi è pari a te che liberi il misero da chi è più forte di lui, il misero e il bisognoso da chi lo spoglia?

Minden tetemem ezt mondja majd: Kicsoda olyan, mint te, Uram?! A ki megszabadítod a nyomorultat a nála erősebbtől, a szegényt és szűkölködőt az ő megrablójától.

Iniqui testimoni si levano; mi domandano cose delle quali non so nulla.

Erőszakos tanúk állnak elő; azt kérdezik tőlem, a miről nem tudok.

Mi rendono male per bene; derelitta è l’anima mia.

Jóért roszszal fizetnek meg nékem, megrabolják lelkemet.

Eppure io, quand’eran malati, vestivo il cilicio, affliggevo l’anima mia col digiuno, e pregavo col capo curvo sul seno…

Pedig én az ő betegségökben gyászba öltöztem, bőjttel gyötörtem lelkemet, imádságom kebelemre vissza-vissza szállt.

Camminavo triste come per la perdita d’un amico, d’un fratello, andavo chino, abbrunato, come uno che pianga sua madre.

Mintha barátom, testvérem volna, úgy jártam-keltem *érte;* mintha anyámat siratnám, úgy jártam bútól meghajolva:

Ma, quand’io vacillo, essi si rallegrano, s’adunano assieme; s’aduna contro di me gente abietta che io non conosco; mi lacerano senza posa.

Ők pedig örültek az én bukásomon és összegyűltek; összegyűltek ellenem a rágalmazók, tudtom nélkül gyaláztak és nem nyugodtak,

Come profani buffoni da mensa, digrignano i denti contro di me.

Ingyenélők léha csúfkodásai közt fogaikat vicsorgatva rám.

O Signore, fino a quando vedrai tu questo? Ritrai l’anima mia dalle loro ruine, l’unica mia, di fra i leoncelli.

Oh Uram, meddig nézed? Szabadítsd meg lelkemet tombolásaiktól, az oroszlánkölyköktől az én egyetlenemet.

Io ti celebrerò nella grande assemblea, ti loderò in mezzo a gran popolo.

Dicsérlek a nagy gyülekezetben, az erős nép között magasztallak téged.

Non si rallegrino di me quelli che a torto mi sono nemici, né ammicchino con l’occhio quelli che m’odian senza cagione.

Ne örüljenek rajtam az én hazug ellenségeim, méltatlan gyűlölőim se hunyorgassanak rám.

Poiché non parlan di pace, anzi macchinan frodi contro la gente pacifica del paese.

Mert nem beszélnek békességet, hanem a kik békességesek e földön, azok ellen álnok dolgokat koholnak.

Apron larga la bocca contro me e dicono: Ah, ah! l’occhio nostro l’ha visto.

Föltátották rám szájokat, azt mondták: Haha! Haha! Látta a szemünk.

Anche tu hai visto, o Eterno; non tacere! O Signore, non allontanarti da me.

Láttad, oh Uram - ne hallgass, oh Uram; ne légy távol tőlem!

Risvegliati, destati, per farmi ragione, o mio Dio, mio Signore, per difender la mia causa.

Serkenj föl, ébredj ítéletemre, oh Uram, Istenem, az én ügyemért.

Giudicami secondo la tua giustizia o Eterno, Iddio mio, e fa’ ch’essi non si rallegrino su me;

Ítélj meg engem a te igazságod szerint, oh Uram, Istenem, hogy ne öröljenek rajtam!

che non dicano in cuor loro: Ah, ecco il nostro desiderio! che non dicano: L’abbiamo inghiottito.

Ne mondhassák szívökben: Örülj mi lelkünk! Ne mondhassák: Elnyeltük őt!

Siano tutti insieme svergognati e confusi quelli che si rallegrano del mio male; sian rivestiti d’onta e di vituperio quelli che si levano superbi contro di me.

Szégyenüljenek meg, piruljanak együttesen, a kik bajomnak örülnek; szégyen és gyalázat borítsa be őket, a kik felfuvalkodtak ellenem.

Cantino e si rallegrino quelli che si compiacciono della mia giustizia, e dican del continuo: Magnificato sia l’Eterno che vuole la pace del suo servitore!

Vigadjanak és örüljenek, a kik kivánják az én igazságomat, hadd mondják mindenkor: Nagy az Úr, a ki kivánja az ő szolgájának békességét.

E la mia lingua parlerà della tua giustizia, e dirà del continuo la tua lode.

Az én nyelvem pedig hirdetni fogja a te igazságodat, a te dicsőségedet minden napon.