Psalms 130

Canto dei pellegrinaggi. O Eterno, io grido a te da luoghi profondi!

Grádicsok éneke. A mélységből kiáltok hozzád, Uram!

Signore, ascolta il mio grido; siano le tue orecchie attente alla voce delle mie supplicazioni!

Uram, hallgasd meg az én szómat; legyenek füleid figyelmetesek könyörgő szavamra!

O Eterno, se tu poni mente alle iniquità, Signore, chi potrà reggere?

Ha a bűnöket számon tartod, Uram: Uram, kicsoda maradhat meg?!

Ma presso te v’è perdono affinché tu sia temuto.

Hiszen te nálad van a bocsánat, hogy féljenek téged!

Io aspetto l’Eterno, l’anima mia l’aspetta, ed io spero nella sua parola.

Várom az Urat, várja az én lelkem, és bízom az ő igéretében.

L’anima mia anela al Signore più che le guardie non anelino al mattino, più che le guardie al mattino.

*Várja* lelkem az Urat, jobban, mint az őrök a reggelt, az őrök a reggelt.

O Israele, spera nell’Eterno, poiché presso l’Eterno è benignità e presso di lui è abbondanza di redenzione.

Bízzál Izráel az Úrban, mert az Úrnál van a kegyelem, és bőséges nála a szabadítás!

Ed egli redimerà Israele da tutte le sue iniquità.

Meg is szabadítja ő Izráelt minden ő bűnéből.