Psalms 108

Canto. Salmo di Davide. Il mio cuore è ben disposto, o Dio, io canterò e salmeggerò, e la mia gloria pure.
Ének. Dávid zsoltára.
Destatevi, saltèro e cetra, io voglio risvegliare l’alba.
Kész az én szívem, oh Isten, hadd énekeljek és zengedezzek; az én dicsőségem is *kész.*
Io ti celebrerò fra i popoli, o Eterno, e a te salmeggerò fra le nazioni.
Serkenj fel te lant és hárfa, hadd keltsem fel a hajnalt!
Perché grande al disopra de’ cieli è la tua benignità e la tua fedeltà giunge fino alle nuvole.
Hálát adok néked a népek között Uram, és zengedezek néked a nemzetek között!
Innalzati, o Dio, al disopra de’ cieli, risplenda su tutta la terra la tua gloria!
Mert nagy, egek felett való a te kegyelmed, és a felhőkig ér a te hűséges voltod!
Affinché i tuoi diletti sian liberati, salvaci con la tua destra e ci esaudisci.
Magasztaltassál fel, oh Isten, az egek felett, és dicsőséged legyen az egész földön!
Iddio ha parlato nella sua santità: Io trionferò, spartirò Sichem e misurerò la valle di Succot.
Hogy megszabaduljanak a te szeretteid, segíts a te jobb kezeddel és hallgass meg engem!
Mio è Galaad e mio è Manasse, ed Efraim è la forte difesa del mio capo; Giuda è il mio scettro.
Az ő szentélyében szólott az Isten: Örvendezek, hogy eloszthatom Sikhemet, és felmérhetem Sukkothnak völgyét.
Moab è il bacino dove mi lavo; sopra Edom getterò il mio sandalo; sulla Filistia manderò gridi di trionfo.
Enyém Gileád, enyém Manassé; Efraim az én fejemnek védelme, Júda az én törvényrendelőm.
Chi mi condurrà nella città forte? Chi mi menerà fino in Edom?
Moáb az én mosdómedenczém, Edomra az én saruimat vetem, Filistea felett kaczagok.
Non sarai tu, o Dio, che ci hai rigettati e non esci più, o Dio, coi nostri eserciti?
Kicsoda visz el engem a kerített városba? kicsoda vezérel engem Edomig?
Dacci aiuto per uscir dalla distretta, poiché vano è il soccorso dell’uomo.
Nem te vagy-é, oh Isten, a ki megvetettél minket, hogy ki ne menj, oh Isten, a mi seregeinkkel?
Con Dio noi faremo prodezze, ed egli schiaccerà i nostri nemici.
Adj szabadulást nékünk az ellenségtől, mert hiábavaló az emberi segítség! * (Psalms 108:14) Istennel hatalmasan cselekszünk, és ő megtapodja ellenségeinket. *