Proverbs 29

L’uomo che, essendo spesso ripreso, irrigidisce il collo, sarà di subito fiaccato, senza rimedio.
A ki a feddésekre is nyakas marad, egyszer csak összetörik, gyógyíthatatlanul.
Quando i giusti son numerosi, il popolo si rallegra: ma quando domina l’empio, il popolo geme.
Mikor öregbülnek az igazak, örül a nép; mikor pedig uralkodik az istentelen, sóhajt a nép.
L’uomo che ama la sapienza, rallegra suo padre; ma chi frequenta le meretrici dissipa i suoi beni.
A bölcseség-szerető ember megvidámítja az ő atyját; a ki pedig a paráznákhoz adja magát, elveszti a vagyont.
Il re, con la giustizia, rende stabile il paese; ma chi pensa solo a imporre tasse, lo rovina.
A király igazsággal erősíti meg az országot; a ki pedig ajándékot vesz, elrontja azt.
L’uomo che lusinga il prossimo, gli tende una rete davanti ai piedi.
A férfiú, a ki hizelkedik barátjának, hálót vet annak lábai elé.
Nella trasgressione del malvagio v’è un’insidia; ma il giusto canta e si rallegra.
A gonosz ember vétkében tőr van; az igaz pedig énekel és vígad.
Il giusto prende conoscenza della causa de’ miseri, ma l’empio non ha intendimento né conoscenza.
Megérti az igaz a szegényeknek ügyét; az istentelen pedig nem tudja megérteni.
I beffardi soffian nel fuoco delle discordie cittadine, ma i savi calmano le ire.
A csúfoló férfiak fellobbantják a várost; de a bölcsek elfordítják a haragot.
Se un savio viene a contesa con uno stolto, quello va in collera e ride, e non c’è da intendersi.
Az eszes ember, ha vetekedik a bolonddal, akár felháborodik, akár nevet, nincs nyugodalom.
Gli uomini di sangue odiano chi è integro, ma gli uomini retti ne proteggono la vita.
A vérszomjasak gyűlölik a tökéletes embert; az igazak pedig oltalmazzák annak életét.
Lo stolto dà sfogo a tutta la sua ira, ma il savio rattiene la propria.
Az ő egész indulatját előmutatja a bolond; de a bölcs végre megcsendesíti azt.
Quando il sovrano dà retta alle parole menzognere, tutti i suoi ministri sono empi.
A mely uralkodó a hamisságnak beszédire hallgat, annak minden szolgái latrok.
Il povero e l’oppressore s’incontrano; l’Eterno illumina gli occhi d’ambedue.
A szegény és az uzsorás ember összetalálkoznak; mind a kettőnek pedig szemeit az Úr világosítja meg.
Il re che fa ragione ai miseri secondo verità, avrà il trono stabilito in perpetuo.
A mely király hűségesen ítéli a szegényeket, annak széke mindörökké megáll.
La verga e la riprensione dànno sapienza; ma il fanciullo lasciato a sé stesso, fa vergogna a sua madre.
A vessző és dorgálás bölcseséget ád; de a szabadjára hagyott gyermek megszégyeníti az ő anyját.
Quando abbondano gli empi, abbondano le trasgressioni; ma i giusti ne vedranno la ruina.
Mikor nevekednek az istentelenek, nevekedik a vétek; az igazak pedig azoknak esetét megérik.
Correggi il tuo figliuolo; egli ti darà conforto, e procurerà delizie all’anima tua.
Fenyítsd meg a te fiadat, és nyugodalmat hoz néked, és szerez gyönyörűséget a te lelkednek.
Quando non c’è visioni, il popolo è senza freno; ma beato colui che osserva la legge!
Mikor nincs *mennyei* látás, a nép elvadul; ha pedig megtartja a törvényt, oh mely igen boldog!
Uno schiavo non si corregge a parole; anche se comprende, non ubbidisce.
*Csak* beszéddel nem tanul meg a szolga, mert tudna, de még sem felel meg.
Hai tu visto un uomo precipitoso nel suo parlare? C’è più da sperare da uno stolto che da lui.
Láttál-é beszédeiben hirtelenkedő embert? a bolond felől több reménység van, hogynem a felől!
Se uno alleva delicatamente da fanciullo il suo servo, questo finirà per voler essere figliuolo.
A ki lágyan neveli gyermekségétől fogva az ő szolgáját, végre az lesz a fiú.
L’uomo iracondo fa nascere contese, e l’uomo collerico abbonda in trasgressioni.
A haragos háborgást szerez; és a dühösködőnek sok a vétke.
L’orgoglio abbassa l’uomo, ma chi è umile di spirito ottiene gloria.
Az embernek kevélysége megalázza őt; az alázatos pedig tisztességet nyer.
Chi fa società col ladro odia l’anima sua; egli ode la esecrazione e non dice nulla.
A ki osztozik a lopóval, gyűlöli az magát; hallja az esküt, de nem vall.
La paura degli uomini costituisce un laccio, ma chi confida nell’Eterno è al sicuro.
Az emberektől való félelem tőrt vet; de a ki bízik az Úrban, kiemeltetik.
Molti cercano il favore del principe, ma l’Eterno fa giustizia ad ognuno.
Sokan keresik a fejedelemnek orczáját; de az Úrtól *van* kinek-kinek ítélete.
L’uomo iniquo è un abominio per i giusti, e colui che cammina rettamente è un abominio per gli empi.
Iszonyat az igazaknak a hamis ember; és iszonyat az istentelennek az igaz úton járó.