Proverbs 15

La risposta dolce calma il furore, ma la parola dura eccita l’ira.

Az engedelmes felelet elfordítja a harag felgerjedését; a megbántó beszéd pedig támaszt haragot.

La lingua dei savi è ricca di scienza, ma la bocca degli stolti sgorga follia.

A bölcsek nyelve beszél jó tudományt: a tudatlanoknak száján pedig bolondság buzog ki.

Gli occhi dell’Eterno sono in ogni luogo, osservando i cattivi ed i buoni.

Minden helyeken *vannak* az Úrnak szemei, nézvén a jókat és gonoszokat.

La lingua che calma, è un albero di vita, ma la lingua perversa strazia lo spirito.

A nyelv szelídsége életnek fája; az abban való hamisság pedig a léleknek gyötrelme.

L’insensato disdegna l’istruzione di suo padre, ma chi tien conto della riprensione diviene accorto.

A bolond megútálja az ő atyjának tanítását; a ki pedig megbecsüli a dorgálást, igen eszes.

Nella casa del giusto v’è grande abbondanza, ma nell’entrate dell’empio c’è turbolenza.

Az igaznak házában nagy kincs van; az istentelennek jövedelmében pedig háborúság.

Le labbra dei savi spargono scienza, ma non così il cuore degli stolti.

A bölcseknek ajkaik hintegetnek tudományt; a bolondoknak pedig elméje nem helyes.

Il sacrifizio degli empi è in abominio all’Eterno, ma la preghiera degli uomini retti gli è grata.

Az istentelenek áldozatja gyűlölséges az Úrnak; az igazak könyörgése pedig kedves néki.

La via dell’empio è in abominio all’Eterno, ma egli ama chi segue la giustizia.

Utálat az Úrnál az istentelennek úta; azt pedig, a ki követi az igazságot, szereti.

Una dura correzione aspetta chi lascia la diritta via; chi odia la riprensione morrà.

Gonosz dorgálás *jő* arra, a ki útját elhagyja; a ki gyűlöli a fenyítéket, meghal.

Il soggiorno de’ morti e l’abisso stanno dinanzi all’Eterno; quanto più i cuori de’ figliuoli degli uomini!

A sír és a pokol az Úr előtt vannak; mennyivel inkább az emberek szíve.

Il beffardo non ama che altri lo riprenda; egli non va dai savi.

Nem szereti a csúfoló a feddést, *és* a bölcsekhez nem megy.

Il cuore allegro rende ilare il volto, ma quando il cuore è triste, lo spirito è abbattuto.

A vidám elme megvidámítja az orczát; de a szívnek bánatja miatt a lélek megszomorodik.

Il cuor dell’uomo intelligente cerca la scienza, ma la bocca degli stolti si pasce di follia.

Az eszesnek elméje keresi a tudományt; a tudatlanok szája pedig legel bolondságot.

Tutt’i giorni dell’afflitto sono cattivi, ma il cuor contento è un convito perenne.

Minden napjai a szegénynek nyomorúságosak; a vidám elméjűnek pedig szüntelen lakodalma *van.*

Meglio poco col timor dell’Eterno, che gran tesoro con turbolenza.

Jobb a kevés az Úrnak félelmével, mint a temérdek kincs, a hol háborúság van.

Meglio un piatto d’erbe, dov’è l’amore, che un bove ingrassato, dov’è l’odio.

Jobb a paréjnak étele, a hol szeretet van, mint a hízlalt ökör, a hol van gyűlölség.

L’uomo iracondo fa nascere contese, ma chi è lento all’ira acqueta le liti.

A haragos férfiú szerez háborúságot; a hosszútűrő pedig lecsendesíti a háborgást.

La via del pigro è come una siepe di spine, ma il sentiero degli uomini retti è piano.

A restnek útja olyan, mint a tövises sövény; az igazaknak pedig útja megegyengetett.

Il figliuol savio rallegra il padre, ma l’uomo stolto disprezza sua madre.

A bölcs fiú örvendezteti az atyját; a bolond ember pedig megútálja az anyját.

La follia è una gioia per chi è privo di senno, ma l’uomo prudente cammina retto per la sua via.

A bolondság öröme az esztelennek; de az értelmes férfiú igazán jár.

I disegni falliscono, dove mancano i consigli; ma riescono, dove son molti i consiglieri.

Hiábavalók lesznek a gondolatok, mikor nincs tanács; de a tanácsosok sokaságában előmennek.

Uno prova allegrezza quando risponde bene; e com’è buona una parola detta a tempo!

Öröme van az embernek szája feleletében; és az idejében *mondott* beszéd, oh mely igen jó!

Per l’uomo sagace la via della vita mena in alto e gli fa evitare il soggiorno de’ morti, in basso.

Az életnek úta felfelé van az értelmes ember számára, hogy eltávozzék a pokoltól, mely aláfelé van.

L’Eterno spianta la casa dei superbi, ma rende stabili i confini della vedova.

A kevélyeknek házát kiszakgatja az Úr; megerősíti pedig az özvegynek határát.

I pensieri malvagi sono in abominio all’Eterno, ma le parole benevole son pure agli occhi suoi.

Útálatosak az Úrnak a gonosz gondolatok; de kedvesek a tiszta beszédek.

Chi è avido di lucro conturba la sua casa, ma chi odia i regali vivrà.

Megháborítja az ő házát, a ki követi a telhetetlenséget; a ki pedig gyűlöli az ajándékokat, él az.

Il cuor del giusto medita la sua risposta, ma la bocca degli empi sgorga cose malvage.

Az igaznak elméje meggondolja, mit szóljon; az istenteleneknek pedig szája ontja a gonoszt.

L’Eterno è lungi dagli empi, ma ascolta la preghiera dei giusti.

Messze *van* az Úr az istentelenektől; az igazaknak pedig könyörgését meghallgatja.

Uno sguardo lucente rallegra il cuore; una buona notizia impingua l’ossa.

A szemek világa megvidámítja a szívet; a jó hír megerősíti a csontokat.

L’orecchio attento alla riprensione che mena a vita, dimorerà fra i savi.

A mely fül hallgatja az életnek dorgálását, a bölcsek között lakik.

Chi rigetta l’istruzione disprezza l’anima sua, ma chi dà retta alla riprensione acquista senno.

A ki elvonja magát az erkölcsi tanítástól, megútálja az ő lelkét; a ki pedig hallgatja a feddést, értelmet szerez.

Il timor dell’Eterno è scuola di sapienza; e l’umiltà precede la gloria.

Az Úrnak félelme a bölcseségnek tudománya, és a tisztességnek előtte jár az alázatosság.