Zechariah 2

2:1

Felemelém ismét szemeimet, és ímé, láték egy férfiút és a kezében mérő- kötelet.

et levavi oculos meos et vidi et ecce vir et in manu eius funiculus mensorum

2:2

És mondám: Hová mégy te? És mondá nékem: Megmérni Jeruzsálemet, hogy lássam: mennyi a széle és mennyi a hossza?

et dixi quo tu vadis et dixit ad me ut metiar Hierusalem et videam quanta sit latitudo eius et quanta longitudo eius

2:3

És ímé, az angyal, a ki beszél vala velem, kijöve, és más angyal *is* kijöve eléje.

et ecce angelus qui loquebatur in me egrediebatur et angelus alius egrediebatur in occursum eius

2:4

És monda annak: Fuss, és szólj e gyermekhez, mondván: Kerítetlenül fogják lakni Jeruzsálemet a benne levő emberek és barmok sokasága miatt.

et dixit ad eum curre loquere ad puerum istum dicens absque muro habitabitur Hierusalem prae multitudine hominum et iumentorum in medio eius

2:5

Én pedig, szól az Úr, tűz-fal leszek körülötte és megdicsőítem magamat ő benne!

et ego ero ei ait Dominus murus ignis in circuitu et in gloria ero in medio eius

2:6

Jaj, jaj! Fussatok ki az északi földről, így szól az Úr, mert az ég négy szele felé szórtalak szét titeket, szól az Úr.

o o fugite de terra aquilonis dicit Dominus quoniam in quattuor ventos caeli dispersi vos dicit Dominus

2:7

Jaj Sion! Szabadítsd ki magadat, ki Babilon leányánál lakozol.

o Sion fuge quae habitas apud filiam Babylonis

2:8

Mert így szól a Seregeknek Ura: Dicsőség után küldött engem a pogányokhoz, a kik fosztogatnak titeket, mert a ki titeket bánt, az ő szemefényét bántja.

quia haec dicit Dominus exercituum post gloriam misit me ad gentes quae spoliaverunt vos qui enim tetigerit vos tangit pupillam oculi eius

2:9

Mert ímé én felemelem kezemet ellenök, és saját szolgáik prédájává lesznek, és megtudjátok, hogy a Seregeknek Ura küldött el engem.

quia ecce ego levo manum meam super eos et erunt praedae his qui serviebant sibi et cognoscetis quia Dominus exercituum misit me

2:10

Örülj és örvendezz, Sionnak leánya, mert ímé elmegyek és közötted lakozom! így szól az Úr.

lauda et laetare filia Sion quia ecce ego venio et habitabo in medio tui ait Dominus

2:11

És sok pogány csatlakozik azon a napon az Úrhoz, és népemmé lesznek, és közötted lakozom, és megtudod, hogy a Seregeknek Ura küldött hozzád engem.

et adplicabuntur gentes multae ad Dominum in die illa et erunt mihi in populum et habitabo in medio tui et scies quia Dominus exercituum misit me ad te

2:12

És birtokba veszi az Úr Júdát, mint az ő osztályrészét a szent földön, és újra magáévá fogadja Jeruzsálemet.

et possidebit Dominus Iudam partem suam in terra sanctificata et eliget adhuc Hierusalem

2:13

Hallgasson minden test az Úr előtt: mert felkelt az ő szentséges helyéről.

sileat omnis caro a facie Domini quia consurrexit de habitaculo sancto suo