Psalms 144

Dávidé. Áldott az Úr, az én kőváram, a ki hadakozásra tanítja kezemet, *s* viadalra az én ujjaimat.
et in misericordia tua dissipabis inimicos meos et perdes omnes ligantes animam meam ego enim sum servus tuus
Jóltevőm és megoltalmazóm, mentőváram és szabadítóm nékem; paizsom, és az, a kiben én bízom: ő veti alám népemet.
David benedictus Dominus fortis meus qui docet manus meas ad proelium digitos meos ad bellum
Uram! Micsoda az ember, hogy tudsz felőle, és az embernek fia, hogy gondod van reá?
misericordia mea et fortitudo mea auxiliator meus et salvator meus scutum meum et in ipso speravi qui subiecit populos mihi
Olyan az ember, mint a lehellet; napjai, mint az átfutó árnyék.
Domine quid est homo quia cognoscis eum filius hominis quia conputas eum
Uram, hajlítsd meg egeidet és szállja alá; illesd meg a hegyeket, hogy füstölögjenek!
homo vanitati adsimilatus est dies eius quasi umbra pertransiens
Lövelj villámot és hányd szerte őket; bocsásd ki nyilaidat és vedd el eszöket.
Domine inclina caelos tuos et descende tange montes et fumigabunt
Nyújtsd le kezeidet a magasból; ragadj ki és ments meg engem a nagy vizekből, az idegen-fiak kezéből;
mica fulmine et dissipa eos mitte sagittam tuam et interfice illos
A kiknek szájok hazugságot beszél, s jobb kezök a hamisság jobb keze.
extende manum tuam de excelso libera me et erue me de aquis multis de manu filiorum alienorum
Isten! Új éneket éneklek néked; tízhúrú hangszerrel zengedezlek téged;
quorum os locutum est vanitatem et dextera eorum dextera mendacii
Ki segítséget ád a királyoknak, *s* megmenti Dávidot, az ő szolgáját a gonosz szablyától.
Deus canticum novum cantabo tibi in psalterio decacordo psallam tibi
Ragadj ki és ments meg engem az idegen-fiak kezéből, a kiknek szájok hazugságot beszél, s jobbkezök a hamisság jobbkeze.
qui dat salutem regibus qui eruit David servum suum de gladio pessimo
Hogy fiaink olyanok legyenek, mint a plánták, nagyokká nőve ifjú korukban; leányaink, mint a templom mintájára kifaragott oszlopok.
libera me et erue me de manu filiorum alienorum quorum os locutum est vanitatem et dextera eorum dextera mendacii
Legyenek telve tárházaink, eledelt eledelre szolgáltassanak; juhaink százszorosodjanak, ezerszeresedjenek a mi legelőinken.
ut sint filii nostri quasi plantatio crescens in adulescentia sua filiae nostrae quasi anguli ornati ad similitudinem templi
Ökreink megrakodva legyenek; sem betörés, sem kirohanás, sem kiáltozás ne legyen a mi utczáinkon.
promptuaria nostra plena et supereffundentia ex hoc in illud pecora nostra in milibus et innumerabilia in conpitis nostris
Boldog nép az, a melynek így van dolga; boldog nép az, a melynek az Úr az ő Istene.
tauri nostri pingues non est interruptio et non est egressus et non est ululatus in plateis nostris