Psalms 141

Dávid zsoltára. Uram! hívlak téged: siess én hozzám; figyelmezz szavamra, mikor hívlak téged.

attamen iusti confitebuntur nomini tuo habitabunt recti cum vultu tuo

Mint jóillatú füst jusson elődbe imádságom, *s* kezem felemelése estvéli áldozat *legyen.*

canticum David Domine clamavi ad te festina mihi exaudi vocem meam clamantis ad te

Tégy Uram závárt az én szájamra; őriztessed az én ajkaim nyílását!

dirigatur oratio mea sicut incensum in conspectu tuo elevatio manuum mearum sacrificium vespertinum

Ne engedd szívemet rosszra hajlani, hogy istentelenül ne cselekedjem a gonosztevő emberekkel egybe; és ne egyem azoknak kedvelt ételéből!

pone Domine custodem ori meo serva paupertatem labiorum meorum

Ha igaz fedd engem: jól van az; ha dorgál engem: mintha fejem kenné. Nem vonakodik fejem, sőt még imádkozom is értök nyavalyájokban.

ne declines cor meum in verbum malum volvere cogitationes impias cum viris operantibus iniquitatem neque comedere in deliciis eorum

Ha sziklához paskoltatnak az ő bíráik, akkor hallgatják az én beszédeimet, mert gyönyörűségesek.

corripiat me iustus in misericordia et arguat me oleum amaritudinis non inpinguet caput meum quia adhuc et oratio mea pro malitiis eorum

Mint a ki a földet vágja és hányja, úgy szóratnak szét csontjaik a Seol torkában.

sublati sunt iuxta petram iudices eorum et audient verba mea quoniam decora sunt

De az én szemeim, Uram Isten, rajtad csüggenek; hozzád folyamodom: ne oltsd el életemet!

sicut agricola cum scindit terram sic dissipata sunt ossa nostra in ore inferi

Őrizz meg a tőrtől, a mit elém hánytak, és a gonosztevőknek hálóitól!

quia ad te Domine Deus oculi mei in te speravi ne evacues animam meam

Essenek az álnokok saját tőreikbe; míg én egyben általmegyek!

custodi me de manibus laquei quod posuerunt mihi et de offendiculis operantium iniquitatem