Psalms 101

Dávid zsoltára. Kegyelmet és igazságot énekelek; te néked zengek éneket, Uram!

quia bonus Dominus in sempiternum misericordia eius et usque ad generationem et generationem fides eius

Gondom van a tökéletes útra: mikor jössz el hozzám? Szívemnek tökéletessége szerint járok én az én házamban.

David canticum misericordiam et iudicium cantabo tibi Domine psallam

Nem vetem a szemem hiábavaló dologra; a pártoskodók cselekedetét gyűlölöm: nincs köze hozzám.

erudiar in via perfecta quando venies ad me ambulabo in simplicitate cordis mei in medio domus meae

A csalárd szív távol van én tőlem, gonoszt nem ismerek.

non ponam coram oculis meis verbum Belial facientem declinationes odivi nec adhesit mihi

A ki titkon rágalmazza az ő felebarátját, elvesztem azt; a nagyralátót és a kevélyszívűt, azt el nem szenvedem.

cor pravum recedet a me malum nesciam

Szemmel tartom a föld hűségeseit, hogy mellettem lakozzanak; a tökéletesség útjában járó, az szolgál engem.

loquentem in abscondito contra proximum suum hunc interficiam superbum oculis et altum corde cum hoc esse non potero

Nem lakozik az én házamban, a ki csalárdságot mível; a ki hazugságot szól, nem állhat meg szemeim előtt.

oculi mei ad fideles terrae ut habitent mecum ambulans in via simpliciter hic ministrabit mihi

Reggelenként elvesztem e földnek latrait, hogy kigyomláljak az Úrnak városából minden gonosztevőt.

non habitabit in medio domus meae faciens dolum loquens mendacium non placebit in conspectu oculorum meorum