Proverbs 5

Fiam! az én bölcseségemre figyelmezz, az én értelmemre hajtsd a te füledet,
fili mi adtende sapientiam meam et prudentiae meae inclina aurem tuam
Hogy megtartsd a meggondolást, és a tudományt a te ajakid megőrizzék.
ut custodias cogitationes et disciplinam labia tua conservent
Mert színmézet csepeg az idegen asszony ajka, és símább az olajnál az ő ínye.
favus enim stillans labia meretricis et nitidius oleo guttur eius
De annak vége keserű, mint az üröm, éles, mint a kétélű tőr.
novissima autem illius amara quasi absinthium et acuta quasi gladius biceps
Az ő lábai a halálra mennek, az ő léptei a sírba törekszenek.
pedes eius descendunt in mortem et ad inferos gressus illius penetrant
Az életnek útát hogy ne követhesse, ösvényei változókká lettek, a nélkül, hogy ő eszébe venné.
per semitam vitae non ambulat vagi sunt gressus eius et investigabiles
Most azért, fiaim, hallgassatok engem, és ne távozzatok el számnak beszéditől!
nunc ergo fili audi me et ne recedas a verbis oris mei
Távoztasd el attól útadat, és ne közelgess házának ajtajához,
longe fac ab ea viam tuam et ne adpropinques foribus domus eius
Hogy másoknak ne add a te ékességedet, és esztendeidet a kegyetlennek;
ne des alienis honorem tuum et annos tuos crudeli
Hogy ne az idegenek teljenek be a te marháiddal, és a te keresményed más házába ne *jusson.*
ne forte impleantur extranei viribus tuis et labores tui sint in domo aliena
Hogy nyögnöd kelljen *élet*ed végén, a mikor megemésztetik a te húsod és a te tested,
et gemas in novissimis quando consumpseris carnes et corpus tuum et dicas
És azt kelljen mondanod: miképen gyűlöltem az erkölcsi tanítást, és a fenyítéket útálta az én elmém,
cur detestatus sum disciplinam et increpationibus non adquievit cor meum
És nem hallgattam az én vezetőim szavát, és az én tanítóimhoz nem hajtottam fülemet!
nec audivi vocem docentium me et magistris non inclinavi aurem meam
Kevés híja volt, hogy minden gonoszságba nem merültem a gyülekezetnek és községnek közepette!
paene fui in omni malo in medio ecclesiae et synagogae
Igyál vizet a te kútadból, és a te forrásod közepiből folyóvizet.
bibe aquam de cisterna tua et fluenta putei tui
Kifolyjanak-é a te forrásid, az utczákra a te vized folyásai?
deriventur fontes tui foras et in plateis aquas tuas divide
Egyedül tied legyenek, és nem az idegenekéi veled.
habeto eas solus nec sint alieni participes tui
Legyen a te forrásod áldott, és örvendezz a te ifjúságod feleségének.
sit vena tua benedicta et laetare cum muliere adulescentiae tuae
A szerelmes szarvas, és kedves zerge; az ő emlői elégítsenek meg téged minden időben, az ő szerelmében gyönyörködjél szüntelen.
cerva carissima et gratissimus hinulus ubera eius inebrient te omni tempore in amore illius delectare iugiter
És miért bujdosnál, fiam, az idegen után, és ölelnéd keblét az idegennek?
quare seduceris fili mi ab aliena et foveris sinu alterius
Mert az Úrnak szemei előtt vannak mindenkinek útai, és minden ösvényeit ő rendeli.
respicit Dominus vias hominis et omnes gressus illius considerat
A maga álnokságai fogják meg az istentelent, és a saját bűnének köteleivel kötöztetik meg.
iniquitates suae capiunt impium et funibus peccatorum suorum constringitur
Ő meghal fenyíték híján, és bolondságának sokasága miatt támolyog.
ipse morietur quia non habuit disciplinam et multitudine stultitiae suae decipietur