Luke 19

És bemenvén, általméne Jerikhón.

et ingressus perambulabat Hiericho

És ímé *vala ott* egy ember, a kit nevéről Zákeusnak hívtak; és az fővámszedő vala, és gazdag.

et ecce vir nomine Zaccheus et hic erat princeps publicanorum et ipse dives

És igyekezék Jézust látni, ki az; de a sokaságtól nem láthatá, mivelhogy termete szerint kis ember volt.

et quaerebat videre Iesum quis esset et non poterat prae turba quia statura pusillus erat

És előre futván felhága egy eperfüge fára, hogy őt lássa; mert arra vala elmenendő.

et praecurrens ascendit in arborem sycomorum ut videret illum quia inde erat transiturus

És mikor arra a helyre jutott, feltekintvén Jézus, látá őt, és monda néki: Zákeus, hamar szállj alá; mert ma nékem a te házadnál kell maradnom.

et cum venisset ad locum suspiciens Iesus vidit illum et dixit ad eum Zacchee festinans descende quia hodie in domo tua oportet me manere

És sietve leszálla, és örömmel fogadá őt.

et festinans descendit et excepit illum gaudens

És mikor *ezt* látták, mindnyájan zúgolódának, mondván hogy: Bűnös emberhez ment be szállásra.

et cum viderent omnes murmurabant dicentes quod ad hominem peccatorem devertisset

Zákeus pedig előállván, monda az Úrnak: Uram, ímé minden vagyonomnak felét a szegényeknek adom, és ha valakitől valamit patvarkodással elvettem, négy annyit adok helyébe.

stans autem Zaccheus dixit ad Dominum ecce dimidium bonorum meorum Domine do pauperibus et si quid aliquem defraudavi reddo quadruplum

Monda pedig néki Jézus: Ma lett idvessége ennek a háznak! mivelhogy ő is Ábrahám fia.

ait Iesus ad eum quia hodie salus domui huic facta est eo quod et ipse filius sit Abrahae

Mert azért jött az embernek Fia, hogy megkeresse és megtartsa, a mi elveszett.

venit enim Filius hominis quaerere et salvum facere quod perierat

És mikor azok ezeket hallották, folytatá és monda egy példázatot, mivelhogy közel vala Jeruzsálemhez, és azok azt gondolák, hogy azonnal megjelenik az Isten országa.

haec illis audientibus adiciens dixit parabolam eo quod esset prope Hierusalem et quia existimarent quod confestim regnum Dei manifestaretur

Monda azért: Egy nemes ember elméne messze tartományba, hogy országot vegyen magának, aztán visszatérjen.

dixit ergo homo quidam nobilis abiit in regionem longinquam accipere sibi regnum et reverti

Előszólítván azért tíz szolgáját, ada nékik tíz gírát, és monda nékik: Kereskedjetek, míg megjövök.

vocatis autem decem servis suis dedit illis decem mnas et ait ad illos negotiamini dum venio

Az ő alattvalói pedig gyűlölék őt, és követséget küldének utána, mondván: Nem akarjuk, hogy ő uralkodjék mi rajtunk.

cives autem eius oderant illum et miserunt legationem post illum dicentes nolumus hunc regnare super nos

És lőn, mikor megjött az ország vétele után, parancsolá, hogy az ő szolgáit, a kiknek a pénzt adta, hívják ő hozzá, hogy megtudja, ki mint kereskedett.

et factum est ut rediret accepto regno et iussit vocari servos quibus dedit pecuniam ut sciret quantum quisque negotiatus esset

Eljöve pedig az első, mondván: Uram, a te gírád tíz gírát nyert.

venit autem primus dicens domine mna tua decem mnas adquisivit

Ő pedig monda néki: Jól vagyon jó szolgám; mivelhogy kevesen voltál hív, legyen birodalmad tíz városon.

et ait illi euge bone serve quia in modico fidelis fuisti eris potestatem habens supra decem civitates

És jöve a második, mondván: Uram, a te gírád öt gírát nyert.

et alter venit dicens domine mna tua fecit quinque mnas

Monda pedig ennek is: Néked is legyen birodalmad öt városon.

et huic ait et tu esto supra quinque civitates

És jöve egy másik, mondván: Uram, imhol a te gírád, melyet egy keszkenőben eltéve tartottam;

et alter venit dicens domine ecce mna tua quam habui repositam in sudario

Mert féltem tőled, mivelhogy kemény ember vagy; elveszed a mit nem *te* tettél el, és aratod, a mit nem *te* vetettél.

timui enim te quia homo austeris es tollis quod non posuisti et metis quod non seminasti

Monda pedig annak: A te szádból ítéllek meg téged, gonosz szolga. Tudtad, hogy én kemény ember vagyok, ki elveszem, a mit nem *én* tettem el, és aratom, a mit nem *én* vetettem;

dicit ei de ore tuo te iudico serve nequam sciebas quod ego austeris homo sum tollens quod non posui et metens quod non seminavi

Miért nem adtad azért az én pénzemet a *pénzváltók* asztalára, és én megjövén, kamatostól kaptam volna azt vissza?

et quare non dedisti pecuniam meam ad mensam et ego veniens cum usuris utique exegissem illud

És az ott állóknak monda: Vegyétek el ettől a gírát, és adjátok annak, a kinek tíz gírája van.

et adstantibus dixit auferte ab illo mnam et date illi qui decem mnas habet

És mondának néki: Uram, tíz gírája van!

et dixerunt ei domine habet decem mnas

*És* *ő monda:* Mert mondom néktek, hogy mindenkinek, a kinek van, adatik; a kinek pedig nincs, még a mije van is, elvétetik tőle.

dico autem vobis quia omni habenti dabitur ab eo autem qui non habet et quod habet auferetur ab eo

Sőt ennek felette amaz én ellenségeimet is, kik nem akarták, hogy én ő rajtok uralkodjam, hozzátok ide, és öljétek meg előttem!

verumtamen inimicos meos illos qui noluerunt me regnare super se adducite huc et interficite ante me

És ezeket mondván, megy vala elől, felmenvén Jeruzsálembe.

et his dictis praecedebat ascendens in Hierosolyma

És lőn, mikor közelgetett Béthfágéhoz és Bethániához, a hegyhez, mely Olajfák *hegyének* hívatik, elkülde kettőt az ő tanítványai közül,

et factum est cum adpropinquasset ad Bethfage et Bethania ad montem qui vocatur Oliveti misit duos discipulos suos

Mondván: Menjetek el az átellenben levő faluba; melybe bemenvén, találtok egy megkötött vemhet, melyen soha egy ember sem ült: eloldván azt, hozzátok ide.

dicens ite in castellum quod contra est in quod introeuntes invenietis pullum asinae alligatum cui nemo umquam hominum sedit solvite illum et adducite

És ha valaki kérdez titeket: Miért oldjátok el? ezt mondjátok annak: Mert az Úrnak szüksége van reá.

et si quis vos interrogaverit quare solvitis sic dicetis ei quia Dominus operam eius desiderat

És elmenvén a küldöttek, úgy találák, a mint nékik mondotta.

abierunt autem qui missi erant et invenerunt sicut dixit illis stantem pullum

És mikor a vemhet eloldák, mondának nékik annak gazdái: Miért oldjátok el a vemhet?

solventibus autem illis pullum dixerunt domini eius ad illos quid solvitis pullum

Ők pedig mondának: Az Úrnak szüksége van reá.

at illi dixerunt quia Dominus eum necessarium habet

Elvivék azért azt Jézushoz: és az ő felsőruháikat a vemhére vetvén, Jézust reá helyhezteték.

et duxerunt illum ad Iesum et iactantes vestimenta sua supra pullum inposuerunt Iesum

És mikor ő méne, az ő felsőruháikat az útra teríték.

eunte autem illo substernebant vestimenta sua in via

Mikor pedig immár közelgete az Olajfák hegyének lejtőjéhez, a tanítványok egész sokasága örvendezve kezdé dicsérni az Istent fenszóval mindazokért a csodákért, a melyeket láttak;

et cum adpropinquaret iam ad descensum montis Oliveti coeperunt omnes turbae discentium gaudentes laudare Deum voce magna super omnibus quas viderant virtutibus

Mondván: Áldott a Király, ki jő az Úrnak nevében! Békesség a mennyben, és dicsőség a magasságban!

dicentes benedictus qui venit rex in nomine Domini pax in caelo et gloria in excelsis

És némelyek a farizeusok közül a sokaságból mondának néki: Mester, dorgáld meg a te tanítványaidat!

et quidam Pharisaeorum de turbis dixerunt ad illum magister increpa discipulos tuos

És ő felelvén, monda nékik: Mondom néktek, hogyha ezek elhallgatnak, a kövek fognak kiáltani.

quibus ipse ait dico vobis quia si hii tacuerint lapides clamabunt

És mikor közeledett, látván a várost, síra azon.

et ut adpropinquavit videns civitatem flevit super illam dicens

Mondván: Vajha megismerted volna te is, csak e te mostani napodon is, a mik néked a te békességedre *valók!* de most elrejtettek a te szemeid elől.

quia si cognovisses et tu et quidem in hac die tua quae ad pacem tibi nunc autem abscondita sunt ab oculis tuis

Mert jőnek reád napok, mikor a te ellenségeid te körülted palánkot építenek, és körülvesznek téged, és mindenfelől megszorítanak téged.

quia venient dies in te et circumdabunt te inimici tui vallo et circumdabunt te et coangustabunt te undique

És a földre tipornak téged, és a te fiaidat te benned; és nem hagynak te benned követ kövön; mivelhogy nem ismerted meg a te meglátogatásodnak idejét.

ad terram prosternent te et filios qui in te sunt et non relinquent in te lapidem super lapidem eo quod non cognoveris tempus visitationis tuae

És bemenvén a templomba, kezdé kiűzni azokat, a kik adnak és vesznek vala abban,

et ingressus in templum coepit eicere vendentes in illo et ementes

Mondván nékik: Meg van írva: Az én házam imádságnak háza; ti pedig azt latroknak barlangjává tettétek.

dicens illis scriptum est quia domus mea domus orationis est vos autem fecistis illam speluncam latronum

És tanít vala minden nap a templomban. A főpapok pedig és az írástudók és a nép előkelői igyekeznek vala őt elveszteni:

et erat docens cotidie in templo principes autem sacerdotum et scribae et principes plebis quaerebant illum perdere

És nem találták el, mit cselekedjenek; mert az egész nép ő rajta függ vala, *reá* hallgatván.

et non inveniebant quid facerent illi omnis enim populus suspensus erat audiens illum