Psalms 144

Dávidé. Áldott az Úr, az én kőváram, a ki hadakozásra tanítja kezemet, *s* viadalra az én ujjaimat.
Давидів. Благословенний Господь, моя скеля, що руки мої Він навчає до бою, пальці мої до війни!
Jóltevőm és megoltalmazóm, mentőváram és szabadítóm nékem; paizsom, és az, a kiben én bízom: ő veti alám népemet.
Він моє милосердя й твердиня моя, фортеця моя та моя охорона мені, Він мій щит, і я до Нього вдаюся, Він мій народ підбиває під мене!
Uram! Micsoda az ember, hogy tudsz felőle, és az embernek fia, hogy gondod van reá?
Господи, що то людина, що знаєш її, що то син людський, що зважаєш на нього?
Olyan az ember, mint a lehellet; napjai, mint az átfutó árnyék.
Людина стала до пари подібна, її дні як та тінь проминуща!
Uram, hajlítsd meg egeidet és szállja alá; illesd meg a hegyeket, hogy füstölögjenek!
Господи, нахили Своє небо, й зійди, доторкнися до гір, і вони задимують!
Lövelj villámot és hányd szerte őket; bocsásd ki nyilaidat és vedd el eszöket.
Заблищи блискавицею, й їх розпорош, пошли Свої стріли, і їх побентеж!
Nyújtsd le kezeidet a magasból; ragadj ki és ments meg engem a nagy vizekből, az idegen-fiak kezéből;
Пошли з висоти Свою руку, й мене порятуй, і визволь мене з вод великих, від руки чужинців,
A kiknek szájok hazugságot beszél, s jobb kezök a hamisság jobb keze.
що їхні уста промовляють неправду, а їхня правиця правиця зрадлива!
Isten! Új éneket éneklek néked; tízhúrú hangszerrel zengedezlek téged;
Боже, я пісню нову заспіваю Тобі, на арфі десятиструнній заграю Тобі,
Ki segítséget ád a királyoknak, *s* megmenti Dávidot, az ő szolgáját a gonosz szablyától.
що Ти перемогу царям подаєш, що рятуєш Давида, Свого раба, від лихого меча!
Ragadj ki és ments meg engem az idegen-fiak kezéből, a kiknek szájok hazugságot beszél, s jobbkezök a hamisság jobbkeze.
Порятуй же мене й збережи Ти мене від руки чужинців, що їхні уста промовляють марноту, а їхня правиця правиця зрадлива,
Hogy fiaink olyanok legyenek, mint a plánták, nagyokká nőve ifjú korukban; leányaink, mint a templom mintájára kifaragott oszlopok.
щоб були сини наші, немов саджанці, виплекані в їхній молодості, наші дочки немов ті наріжні стовпи, витесані на окрасу палати!
Legyenek telve tárházaink, eledelt eledelre szolgáltassanak; juhaink százszorosodjanak, ezerszeresedjenek a mi legelőinken.
Повні наші комори, вони видають найрізніше, котяться тисячами наші вівці та кози, десятками тисяч по наших подвір'ях розплоджуються!
Ökreink megrakodva legyenek; sem betörés, sem kirohanás, sem kiáltozás ne legyen a mi utczáinkon.
Ситі наші бики, немає пригод і немає хвороби, і на вулицях наших нема нарікань!
Boldog nép az, a melynek így van dolga; boldog nép az, a melynek az Úr az ő Istene.
Блаженний народ, що йому так ведеться, блаженний народ, що Господь йому Бог!