Isaiah 24

Ímé az Úr megüresíti a földet és elpusztítja azt, és elfordítja színét és elszéleszti lakóit!
Ось Господь нищить землю й пустошить її, й обертає поверхню її, а мешканців її розпорошує.
S olyan lesz a nép, mint a pap; a szolga, mint az ő ura; a szolgáló, mint asszonya; a vevő, mint az eladó; a kölcsönadó, mint a kölcsönkérő; a hitelező, mint az, a kinek hitelez;
І стане священик як і народ, а пан немов раб, пані, як невільниця її, продавець немов той покупець, боргувальник немов винуватець, віритель як довжник.
Megüresíttetvén megüresíttetik a föld, és elpusztíttatván elpusztíttatik; mert az Úr szólá e beszédet.
Земля буде дощенту зруйнована та пограбована вся, бо це слово Господь проказав,
Gyászol és megromol a föld, elhervad és megromol a földnek kereksége, elhervadnak a föld népének nagyjai.
засумує, зів'яне земля, ослабіє й зів'яне вселенна, ослабіють вельможі народу землі...
A föld megfertőztetett lakosai alatt, mert áthágták a törvényeket, a rendelést megszegték, megtörték az örök szövetséget.
Й осквернилась земля під своїми мешканцями, бо переступили закони, постанову порушили, зламали вони заповіта відвічного...
Ezért átok emészti meg a földet, és lakolnak a rajta lakók; ezért megégnek a földnek lakói, és kevés ember marad meg.
Тому землю прокляття поїло, й одержали кару мешканці її, тому то згоріли мешканці землі, і небагато людей позосталося...
Gyászol a must, elhervad a szőlő, és sóhajtnak minden vidám szívűek.
Сумує вино молоде, виноградина в'яне, усі радісносерді зідхають,
Megszünt a dobok vidámsága, elcsöndesült az örvendők zajgása, a cziterának vídámsága megszünt.
спинилися радощі бубнів, галас веселунів перестав, затихла потіха від гусел!
Énekléssel nem isznak bort; keserű a részegítő ital az ívónak;
При пісні вина вже не п'ють, став гірким п'янкий напій для тих, хто його попиває...
Rommá lőn az álnokság városa, bezároltatott minden ház, senki be nem mehet!
Зруйноване місто спустошене, всі доми позамикані, щоб не ввійти...
Az utczákon panaszkodás hallik a bor miatt; minden öröm alkonyra szállt, a föld vígassága elköltözött.
На вулицях крик за вином, усяка радість померкла, веселість землі на вигнання пішла,
A városban csak pusztaság maradt és rommá zúzatott a kapu.
позосталося в місті спустошення, і розбита на звалище брама...
Mert így lesz a föld közepette, a népek között, mint az olajfa megrázásakor, mint mezgérléskor, midőn a szüret elmult.
Бо так буде посеред землі, посеред народів, як при оббиванні оливки, немов при визбируванні, коли збір винограду скінчився.
Ők felemelik szavokat, ujjongnak, az Úr nagyságáért rivalgnak a tenger felől.
Свій голос підіймуть і будуть радіти, через величність Господню викрикувати голосно будуть від моря.
Ezért dícsérjétek az Urat keleten, a tenger szigetein az Úrnak, Izráel Istenének nevét.
Тому Господа славте на сході, на морських островах Ім'я Господа, Бога Ізраїлевого!
A föld széléről énekeket hallánk: dicsőség az igaznak! S én mondék: végem van, végem van, jaj nékem! A hitetlenek hitetlenül cselekesznek és hitetlenséggel a hitetlenek hitetlenséget cselekesznek.
Ми чуємо співи від краю землі: Слава Праведному! Але я сказав: Гину, гину, ой горе мені: Грабіжники граблять, і грабуючи, граблять грабіжно!
Rettegés, verem és tőr *vár* rád földnek lakója!
Страх і яма та пастка на тебе, мешканче землі!
És lesz, hogy a ki fut a rettegésnek szavától, verembe esik, és a ki kijő a veremből, megfogatik a tőrben, mert az egek csatornái megnyílnak, és megrendülnek a föld oszlopai.
І станеться, той, хто втікатиме від крику жаху, до ями впаде, хто ж із ями виходить, буде схоплений в пастку, бо відкриті розтвори згори, а підстави землі затремтіли...
Romlással megromol a föld, töréssel összetörik a föld, rengéssel megrendül a föld;
Земля поруйнована зовсім, земля поторощена, вся земля захиталась...
Inogva meging a föld, miként a részeg, és meglódul, mint a kaliba, és reá nehezedik bűne és elesik; és nem kél fel többé!
Захиталась земля, немов п'яний, і рухається, мов нічліжний курінь, і вчинився над нею тяжким її гріх, і впала вона, й більш не встане!
És lesz ama napon: meglátogatja az Úr a magasság seregét a magasságban, és a föld királyait a földön:
І станеться в день той, Господь навістить військо висоти на висоті, і земних царів на землі,
És összegyűjtve összegyűjtetnek gödörbe, mint a foglyok, és bezáratnak tömlöczbe, és sok napok után meglátogattatnak.
і будуть зібрані разом, мов в'язні до ями, й у в'язницю вони будуть замкнені, а по днях багатьох будуть навіщені!
És elpirul a hold, és megszégyenül a nap, mikor a seregek Ura uralkodik Sion hegyén és Jeruzsálemben: s vénei előtt dicsőség lészen.
Місяць тоді засоромиться та застидається сонце, бо Господь Саваот зацарював на Сіонській горі та в Єрусалимі, а перед старішими слава Його!