Isaiah 23

Jövendölés Tírus ellen. Jajgassatok Tarsis hajói, mert elpusztíttatott, úgy hogy nincs benne ház és *abba* bemenet! A Kitteusok földéről jelentetett meg nékik.
Пророцтво про Тир. Голосіть, кораблі Таршішу, бо Тир поруйнований: без домів і без входу з кіттейського краю... Так було їм відкрито.
Némuljatok meg lakosi e partvidéknek, a melyet Sidon kalmárai, a kik tengeren járnak, töltöttek be *egykor.*
Замовчіте, мешканці надмор'я! Сидонські купці, які морем пливуть, тебе переповнили.
Melynek sok vizeken át a Sihór veteménye és a Nilus aratása vala jövedelme, úgy hogy népek vására volt!
І насіння Шіхору у водах великих, жниво Ріки то набуток його, і народам він став за торговицю.
Pirulj Sidon, mert szól a tenger *és* a tenger erőssége, mondván: Nem vajudtam, nem is szültem, és nem tápláltam ifjakat, *és *nem neveltem szűzeket.
Соромся, Сидоне, сказало бо море, морська твердиня, говорячи: я не терпіла з породу та не породила, і не виховала юнаків, і дівчат я не викохала.
Mihelyt e hír Égyiptomba *eljut,* Tírus e híre miatt szenvednek *ott is.*
Коли до Єгипту ця звістка прибуде, вони затремтять, як на звістку про Тир.
Menjetek át Tarsisba, és jajgassatok ti partvidék lakói!
Перейдіть до Таршішу, ридайте, мешканці надмор'я!
Ez-é a ti örvendező *város*tok? melynek eredete ősidőkből való; és most lábai viszik őt, bujdosni messzire!
Чи це ваше місто веселе, що початок його з давен-давна? Його ноги несуть його в далечину оселитися.
Ki végezé ezt a koronás Tírus felől? melynek kereskedői fejedelmek, és kalmárai a földnek tiszteletesei.
Хто це постановив був про Тир, що корони давав, що князями бували купці його, а його торговці на землі були в шані?
A seregeknek Ura végezé ezt, hogy meggyalázza minden dicsőségnek kevélységét, és hogy megalázza a föld minden tiszteleteseit.
Господь Саваот це призначив, щоб збезчестити пиху всякій славі, щоб усіх славних землі злегковажити.
Terülj el földeden, mint a folyóvíz, Tarsis leánya, nincs többé megszorító öv!
Перейди ти свій край, мов Ріка, дочко Таршішу, вже нема перепони
Kezét kinyujtá a tenger fölé, országokat rettentett meg, az Úr parancsolt Kanaán felől, hogy elpusztítsák erősségeit;
Свою руку простяг Він на море, і царства затряс! Господь про Ханаан наказав, щоб твердиню його зруйнувати,
És szólt: Nem fogsz többé örvendezni, te megszeplősített szűz, Sidon leánya; kelj és menj át Kittimbe, de ott sem lészen nyugodalmad!
і сказав: Не будеш ти більше радіти, збезчещена дівчино, дочко Сидону! Уставай, перейди до Кіттіму, але й там ти спочинку не матимеш.
Ímé, a Káldeusok földe; a nép, mely eddig nem vala; Assiria adá azt a puszta lakosainak; felállítá őrtornyait, lerombolá *Tírus* palotáit, rommá tevé azt.
Це земля ханаанська: на ніщо обернувсь цей народ, Ашшур для пустинних звірів влаштував був її. Вони збудували тут башти вартові, і палаци її повалили, у руїну її обернули.
Jajgassatok Tarsis hajói, mert erősségtek elpusztíttatott!
Голосіть, кораблі Таршішу, бо спустошена ваша твердиня!
És lesz ama napon, hogy Tírus elfelejtetik hetven esztendeig egy király napjai szerint; hetven esztendő multán Tírus *sorsa* a parázna nő éneke szerint lészen:
І станеться в день той, Тир буде забутий на сімдесят літ, як дні панування одного царя. По семидесяти літах станеться Тирові, як у тій пісні блудниці:
Végy cziterát, járd be a várost, elfeledett parázna nő; pengesd szépen, dalolj sokat, hogy így emlékezetbe jőjj!
Візьми гусла, і пройдися по місті, забута блуднице! Приємно заграй, багато пісень заспівай, щоб тебе пригадали!
És lesz hetven esztendő multán, meglátogatja az Úr Tírust, és az ismét megkapja a maga keresetét, és paráználkodik a föld minden országaival a földnek színén!
І буде, як сімдесят літ покінчиться, згадає про Тира Господь, і знову він братиме плату за блудодійство, і чинитиме блуд з усіма царствами світу на поверхні землі.
S lészen az ő nyeresége és keresete szent az Úrnak, mely nem halmoztatik fel, sem el nem rejtetik, mert az Úr előtt lakozóké lészen az ő nyeresége, hogy egyenek eleget, és szép ruházatuk legyen.
І стане набуток його та прибуток його із торгівлі Господеві присвяченим. Не буде збиратися він і не буде ховатись, бо набуток його буде тим, хто сидітиме перед обличчям Господнім, щоб їсти досита та мати розкішну одежу.