Ecclesiastes 7

Jobb a jó hír a drága kenetnél; és a halálnak napja jobb az ő születésének napjánál.
Краще добре ім'я від оливи хорошої, а день смерти людини від дня її вродження!
Jobb a siralmas házhoz menni, hogynem a lakodalomnak házához menni; mivelhogy minden embernek ez a vége, és az élő ember megemlékezik arról.
Краще ходити до дому жалоби, ніж ходити до дому бенкету, бо то кінець кожній людині, і живий те до серця свого бере!
Jobb a szomorúság a nevetésnél; mert az orczának szomorúsága által jobbá lesz a szív.
Кращий смуток від сміху, бо при обличчі сумнім добре серце!
A bölcseknek elméje a siralmas házban *van,* a bolondoknak pedig elméje a vígasságnak házában.
Серце мудрих у домі жалоби, а серце безглуздих у домі веселощів.
Jobb a bölcsnek dorgálását hallani, hogynem valaki hallja a bolondoknak éneklését.
Краще слухати докір розумного, аніж слухати пісні безумних,
Mert olyan a bolondnak nevetése, mint a tövisnek ropogása a fazék alatt; ez is hiábavalóság!
бо як тріскот тернини під горщиком, такий сміх нерозумного. Теж марнота й оце!...
Mert a zsarolás megbolondítja a bölcs *embert* is, és az elmét elveszti az ajándék.
Коли мудрий кого утискає, то й сам нерозумним стає, а хабар губить серце.
Jobb akármi dolognak vége annak kezdetinél; jobb a tűrő, hogynem a kevély.
Кінець діла ліпший від початку його; ліпший терпеливий від чванькуватого!
Ne légy hirtelen a lelkedben a haragra; mert a harag a bolondok kebelében nyugszik.
Не спіши в своїм дусі, щоб гніватися, бо гнів спочиває у надрах глупців.
Ne mondd ezt: mi az oka, hogy a régi napok jobbak voltak ezeknél? mert nem bölcseségből származik az ilyen kérdés.
Не кажи: Що це сталось, що перші дні були кращі за ці? бо не з мудрости ти запитався про це.
Jó a bölcseség az örökséggel, és előmenetelökre van az *embereknek,* a kik a napot látják.
Добра мудрість з багатством, а прибуток для тих, хто ще сонечко бачить,
Mert a bölcseségnek árnyéka alatt, *és* a gazdagságnak árnyéka alatt *egyformán nyugszik az ember!* de a tudomány hasznosb, mivelhogy a bölcseség életet ád az ő urainak.
бо в тіні мудрости як у тіні срібла, та користь пізнання у тому, що мудрість життя зберігає тому, хто має її.
Tekintsd meg az Istennek cselekedetit; mert kicsoda teheti egyenessé, a mit ő görbévé tett?
Розваж Божий учинок, бо хто може те випростати, що Він покривив?
A jó szerencsének idején élj a jóval; a gonosz szerencsének idején pedig jusson eszedbe, hogy ezt is, épen úgy, mint azt, Isten szerzette, a végre, hogy az ember semmit *abból* eszébe ne vegyen, *a mi* reá következik.
За доброго дня користай із добра, за злого ж розважуй: Одне й друге вчинив Бог на те, щоб людина нічого по собі не знайшла!
Mindent láttam az én hiábavalóságomnak napjain: van oly igaz, a ki az ő igazságában elvész; és van gonosz ember, a ki *az ő életének napjait* meghosszabbítja az ő gonoszságában.
В днях марноти своєї я всього набачивсь: буває справедливий, що гине в своїй справедливості, буває й безбожний, що довго живе в своїм злі.
Ne légy felettébb igaz, és felettébb ne bölcselkedjél; miért keresnél magadnak veszedelmet?
Не будь справедливим занадто, і не роби себе мудрим над міру: пощо нищити маєш себе?
Ne légy felettébb gonosz, és ne légy balgatag; miért halnál meg időd előtt?
Не будь несправедливим занадто, і немудрим не будь: пощо маєш померти в нечасі своїм?
Jobb, hogy ezt megfogd, és amattól is a te kezedet meg ne vond; mert a ki az Istent féli, mind ezektől megszabadul!
Добре, щоб ти ухопився за це, але й з того своєї руки не спускай, бо богобоязний втече від усього того.
A bölcseség megerősíti a bölcset inkább, mint tíz hatalmas, a kik a városban vannak.
Мудрість робить мудрого сильнішим за десятьох володарів, що в місті.
Mert nincs egy igaz ember is a földön, a ki jót cselekednék és nem vétkeznék.
Немає людини праведної на землі, що робила б добро й не грішила,
Ne figyelmezz minden beszédre, melyet mondanak, hogy meg ne halld szolgádat, hogy átkoz téged.
тому не клади свого серця на всякі слова, що говорять, щоб не чути свого раба, коли він лихословить тебе,
Mert sok esetben tudja a te lelked is, hogy te is gonoszt mondottál egyebeknek.
знає бо серце твоє, що багато разів також ти лихословив на інших!
Mind ezeket megpróbáltam az én bölcseségem által. *Mikor* azt gondolám, *hogy* bölcs vagyok, én tőlem a *bölcseség* távol vala.
Усе це я в мудрості випробував, і сказав: Стану мудрим! Та далека від мене вона!
Felette igen messze van, a mi van, és felette mélységes; kicsoda tudhatja meg azt?
Далеке оте, що було, і глибоке, глибоке, хто знайде його?
Fordítám én magamat és az én szívemet a bölcseségnek és az okoskodásnak tudására, kutatására és keresésére; azonképen hogy megtudjam a bolondságnak gonoszságát, és a tévelygésnek balgatagságát.
Звернувся я серцем своїм, щоб пізнати й розвідати, та шукати премудрість і розум, та щоб пізнати, що безбожність глупота, а нерозум безумство!
És találtam *egy dolgot,* mely keservesb a halálnál; tudniillik az olyan asszonyt, a kinek a szíve olyan, mint a tőr és a háló, kezei pedig olyanok, mint a kötelek. A ki Isten előtt kedves, megszabadul attól; a bűnös pedig megfogattatik attól.
І знайшов я річ гіршу від смерти то жінку, бо пастка вона, її ж серце тенета, а руки її то кайдани!... Хто добрий у Бога врятований буде від неї, а грішного схопить вона!
Lásd, ezt találtam, azt mondja a prédikátor; mikor gyakorta nagy szorgalmassággal keresém a megfejtést,
Подивися, оце я знайшов, сказав Проповідник: рівняймо одне до одного, щоб знайти зрозуміння!
A mit az én lelkem folyton keresett, és nem találtam. Ezer közül egy embert találtam; de asszonyt mind ezekben nem találtam.
Чого ще шукала душа моя, та не знайшла: я людину знайшов одну з тисячі, але жінки між ними всіма не знайшов!...
Hanem lásd, ezt találtam, hogy az Isten teremtette az embert igaznak; ők pedig kerestek sok kigondolást.
Крім того, поглянь, що знайшов я: що праведною вчинив Бог людину, та вигадок усяких шукають вони!...