Psalms 73

Aszáf zsoltára. Bizony jó Izráelhez az Isten, azokhoz, a kik tiszta szívűek.

Ψαλμος του Ασαφ. Αγαθος τωοντι ειναι ο Θεος εις τον Ισραηλ, εις τους καθαρους την καρδιαν.

De én?! Már-már meghanyatlottak lábaim; és kis híjja, hogy lépteim el nem iszamodtak.

Εμου δε, οι ποδες μου σχεδον εκλονισθησαν παρ ολιγον ωλισθησαν τα βηματα μου.

Mert irígykedtem a kevélyekre, látván a gonoszok jó szerencséjét.

Διοτι εζηλευσα τους μωρους, βλεπων την ευτυχιαν των ασεβων.

Mert halálukig nincsenek kínjaik, és az ő erejök állandó.

Επειδη δεν ειναι λυπαι εις τον θανατον αυτων, αλλ η δυναμις αυτων ειναι στερεα.

A halandók nyomorúságában nincs részök, és az emberekkel nem ostoroztatnak.

Δεν ειναι εν κοποις, ως οι αλλοι ανθρωποι ουδε μαστιγονονται μετα των λοιπων ανθρωπων.

Ezért nyakuknak ékessége kevélység, ruha gyanánt erőszak borítja őket.

δια τουτο περικυκλονει αυτους η υπερηφανια ως περιδεραιον η αδικια σκεπαζει αυτους ως ιματιον.

A kövérség miatt kinn ülnek az ő szemeik, elméjök gondolatjai csaponganak.

Οι οφθαλμοι αυτων εξεχουσιν εκ του παχους εξεπερασαν τας επιθυμιας της καρδιας αυτων.

Gúnyolódnak és gonoszságot szólnak; elnyomásról beszélnek fennhéjázással.

Εμπαιζουσι και λαλουσιν εν πονηρια καταδυναστειαν λαλουσιν υπερηφανως.

Az égre tátogatják szájokat, és nyelvök eljárja a földet.

Θετουσιν εις τον ουρανον το στομα αυτων, και η γλωσσα αυτων διατρεχει την γην.

Azért fordul az ő népe ide, hogy tele *pohár* vizet szürcsölnek;

Δια τουτο θελει στραφη ενταυθα ο λαος αυτου και υδατα ποτηριου πληρους εκθλιβονται δι αυτους.

És mondják: Mint tudhatná ezt az Isten, s van-é a Magasságosban értelem?

Και λεγουσι, Πως γνωριζει ταυτα ο Θεος; και υπαρχει γνωσις εν τω Υψιστω;

Ímé, ezek gonoszok, és örök biztonságban vagyont gyűjtenek!

Ιδου, ουτοι ειναι ασεβεις και ευτυχουσι διαπαντος αυξανουσι τα πλουτη αυτων.

Bizony hiába tartottam én tisztán szívemet, és mostam ártatlanságban kezeimet;

Αρα, ματαιως εκαθαρισα την καρδιαν μου και ενιψα εν αθωοτητι τας χειρας μου.

Mert nyomorgattatom minden napon, és ostoroztatom minden reggel!

Διοτι εμαστιγωθην ολην την ημεραν και ετιμωρηθην πασαν αυγην.

Ha azt mondom: Ilyen módon szólok: Ímé, a te fiaid nemzedékét árulom el.

Αν ειπω, Θελω ομιλει ουτως ιδου, εξυβριζω εις την γενεαν των υιων σου.

Gondolkodom, hogy ezt megérthessem; de nehéz dolog ez szemeimben.

Και εστοχασθην να εννοησω τουτο, πλην μ εφανη δυσκολον

Mígnem bemenék az Isten szent helyébe: megértém azoknak sorsát.

εωσου εισελθων εις το αγιαστηριον του Θεου, ενοησα τα τελη αυτων.

Bizony síkos földön helyezted el őket; pusztaságokra vetetted ki őket.

Συ βεβαιως εθεσας αυτους εις τοπους ολισθηρους ερριψας αυτους εις κρημνον.

Mind elpusztulnak egy szempillantásban! Elvesznek, elenyésznek a rettegéstől.

Πως δια μιας κατηντησαν εις ερημωσιν Ηφανισθησαν, απωλεσθησαν υπο αιφνιδιου ολεθρου.

Mint álmot, ha felserkenünk: te Uram, ha felserkensz, *úgy *veted meg képöket.

Ως ονειρον εξεγειρομενου Κυριε, οταν εγερθης, θελεις αφανισει την εικονα αυτων.

Hogyha keseregne szívem, és háborognának veséim:

Ουτως εκαιετο η καρδια μου, και τα νεφρα μου εβασανιζοντο

Akkor balgatag és tudatlan volnék én, oktalan állat volnék te irántad.

και εγω ημην ανοητος και δεν εγνωριζον κτηνος ημην ενωπιον σου.

De én mindenkor veled vagyok, te fogod az én jobb kezemet.

Εγω ομως ειμαι παντοτε μετα σου συ με επιασας απο της δεξιας μου χειρος.

Tanácsoddal igazgatsz engem, és azután dicsőségbe fogadsz be engem.

Δια της συμβουλης σου θελεις με οδηγησει και μετα ταυτα θελεις με προσλαβει εν δοξη.

Kicsodám van az egekben? Náladnál egyébben nem gyönyörködöm e földön!

Τινα αλλον εχω εν τω ουρανω; και επι της γης δεν θελω αλλον παρα σε.

Ha elfogyatkozik is testem és szívem: szívemnek kősziklája és az én örökségem te vagy, oh Isten, mindörökké!

Ητονησεν η σαρξ μου και η καρδια μου αλλ ο Θεος ειναι η δυναμις της καρδιας μου και η μερις μου εις τον αιωνα.

Mert ímé, a kik eltávoznak tőled, elvesznek; mind kiirtod azokat, a kik elhajolnak tőled.

Διοτι, ιδου, οσοι απομακρυνονται απο σου, θελουσιν απολεσθη συ εξωλοθρευσας παντας τους εκκλινοντας απο σου.

De én? Isten közelsége oly igen jó nékem. Az Úr Istenben vetem reménységemet, hogy hirdessem minden te cselekedetedet.

Αλλα δι εμε, το να προσκολλωμαι εις τον Θεον ειναι το αγαθον μου εθεσα την ελπιδα μου επι Κυριον τον Θεον, δια να κηρυττω παντα τα εργα σου.