Ecclesiastes 9

Mikor adám az én szívemet a bölcseségnek megtudására, és hogy megvizsgáljak *minden* fáradságot, a mely e földön történik, (mert sem éjjel, sem nappal *az emberek* szeme álmot nem lát):
Διοτι απαν τουτο εσκεφθην εν τη καρδια μου, δια να εξιχνιασω απαν τουτο, οτι οι δικαιοι και οι σοφοι, και τα εργα αυτων, ειναι εν χειρι Θεου δεν υπαρχει ανθρωπος γνωριζων, ειτε αγαπη θελει εισθαι ειτε μισος τα παντα ειναι εμπροσθεν αυτων.
Akkor eszembe vevém az Istennek minden dolgát, hogy az ember nem mehet végére a dolognak, a mely a nap alatt történik; mert fáradozik az ember, hogy annak végére menjen, de nem mehet végére: sőt ha azt mondja is a bölcs ember, hogy tudja, nem mehet végére.
Παντα συμβαινουσιν επισης εις παντας εν συναντημα ειναι εις τον δικαιον και εις τον ασεβη, εις τον αγαθον και εις τον καθαρον και εις τον ακαθαρτον, και εις τον θυσιαζοντα και εις τον μη θυσιαζοντα ως ο αγαθος, ουτω και ο αμαρτωλος ο ομνυων ως ο φοβουμενος τον ορκον.
Mert mindezt szívemre vettem, és pedig azért, hogy megvizsgáljam mindezt: hogy az igazak és bölcsek és azoknak minden cselekedetei Isten kezében vannak; szeretet is, gyűlölet is, nem tudják az emberek, mind ez előttük van.
Τουτο ειναι το κακον μεταξυ παντων των γινομενων υπο τον ηλιον, οτι εν συναντημα ειναι εις παντας και μαλιστα η καρδια των υιων των ανθρωπων ειναι πληρης κακιας, και αφροσυνη ειναι εν τη καρδια αυτων ενοσω ζωσι, και μετα ταυτα υπαγουσι προς τους νεκρους.
Minden olyan, hogy mindenkit *érhet,* egyazon szerencséje van az igaznak és gonosznak, jónak vagy tisztának és tisztátalannak, mind annak, a ki áldozik, mind a ki nem áldozik, úgy a jónak, mint a bűnösnek, az esküvőnek úgy, mint a ki féli az esküvést.
Διοτι εις τον εχοντα κοινωνιαν μεταξυ παντων των ζωντων ειναι ελπις επειδη κυων ζων ειναι καλητερος παρα λεοντα νεκρον.
Mind az ég alatt való dolgokban e gonosz van, hogy mindeneknek egyenlő szerencséjök van; és az emberek fiainak szíve is teljes gonoszsággal, és elméjökben minden bolondság van, a míg élnek, azután pedig a halottak közé *mennek.*
Διοτι οι ζωντες γνωριζουσιν οτι θελουσιν αποθανει αλλ οι νεκροι δεν γνωριζουσιν ουδεν ουδε εχουσι πλεον απολαυσιν επειδη το μνημοσυνον αυτων ελησμονηθη.
Mert akárkinek, valaki minden élők közé csatlakozik, van reménysége; mert jobb az élő eb, hogynem a megholt oroszlán.
Ετι και η αγαπη αυτων και το μισος αυτων και ο φθονος αυτων ηδη εχαθη και δεν θελουσιν εχει πλεον εις τον αιωνα μεριδα εις παντα οσα γινονται υπο τον ηλιον.
Mert az élők tudják, hogy meghalnak; de a halottak semmit nem tudnak, és azoknak semmi jutalmok nincs többé; mivelhogy emlékezetök elfelejtetett.
Υπαγε, φαγε τον αρτον σου εν ευφροσυνη και πιε τον οινον σου εν ευθυμω καρδια διοτι ηδη ο Θεος ευαρεστειται εις τα εργα σου.
Mind szeretetök, mind gyűlöletök, mind gerjedezésök immár elveszett; és többé semmi részök nincs semmi dologban, a mely a nap alatt történik.
Εν παντι καιρω ας ηναι λευκα τα ιματια σου και ελαιον ας μη εκλειψη απο της κεφαλης σου.
No azért egyed vígassággal a te kenyeredet, és igyad jó szívvel a te borodat; mert immár kedvesek Istennek a te cselekedetid!
Χαιρου ζωην μετα της γυναικος, την οποιαν ηγαπησας, πασας τας ημερας της ζωης της ματαιοτητος σου, αιτινες σοι εδοθησαν υπο τον ηλιον, πασας τας ημερας της ματαιοτητος σου διοτι τουτο ειναι η μερις σου εν τη ζωη και εν τω μοχθω σου, τον οποιον μοχθεις υπο τον ηλιον.
A te ruháid mindenkor legyenek fejérek, és az olaj a te fejedről el ne fogyatkozzék.
Παντα οσα ευρη η χειρ σου να καμη, καμε κατα την δυναμιν σου διοτι δεν ειναι πραξις ουτε λογισμος ουτε γνωσις ουτε σοφια εν τω αδη οπου υπαγεις.
Éld életedet a te feleségeddel, a kit szeretsz, a te hiábavaló életednek minden napjaiban, a melyeket *Isten* adott néked a nap alatt, a te hiábavalóságodnak minden napjaiban; mert ez a te részed a te életedben és a te munkádban, melylyel munkálódol a nap alatt.
Επεστρεψα και ειδον υπο τον ηλιον, οτι ο δρομος δεν ειναι εις τους ταχυποδας, ουδε ο πολεμος εις τους δυνατους, αλλ ουδε ο αρτος εις τους σοφους, αλλ ουδε τα πλουτη εις τους νοημονας, αλλ ουδε η χαρις εις τους αξιους διοτι καιρος και περιστασις συναντα εις παντας αυτους.
Valamit hatalmadban van cselekedni erőd szerint, azt cselekedjed; mert semmi cselekedet, okoskodás, tudomány és bölcseség nincs a Seolban, a hová menendő vagy.
Διοτι ουδε ο ανθρωπος γνωριζει τον καιρον αυτου καθως οι ιχθυες οιτινες πιανονται εν κακω δικτυω, και καθως τα πτηνα, τα οποια πιανονται εν παγιδι, ουτω παγιδευονται οι υιοι των ανθρωπων εν καιρω κακω οταν εξαιφνης επελθη επ αυτους.
Fordítván magamat látám a nap alatt, hogy nem a gyorsaké a futás, és nem az erőseké a viadal, és nem a bölcseké a kenyér, és nem az okosoké a gazdagság, és nem a tudósoké a kedvesség; hanem idő szerint és történetből lesznek mindezek.
Και ταυτην την σοφιαν ειδον υπο τον ηλιον, και εφανη εις εμε μεγαλη
Mert nem is tudja az ember az ő idejét; mint a halak, melyek megfogatnak a gonosz hálóban, és mint a madarak, melyek megfogatnak a tőrben, miképen ezek, azonképen megfogatnak az emberek fiai a gonosznak idején, mikor az eljő reájok hirtelenséggel.
Ητο μικρα πολις και ανδρες εν αυτη ολιγοι και ηλθε κατ αυτης βασιλευς μεγας και επολιορκησεν αυτην και ωκοδομησεν εναντιον αυτης προχωματα μεγαλα
Ezt is bölcseségnek láttam a nap alatt, és ez én előttem nagy volt.
αλλ ευρεθη εν αυτη ανθρωπος πτωχος και σοφος, και αυτος δια της σοφιας αυτου ηλευθερωσε την πολιν πλην ουδεις ενεθυμηθη τον πτωχον εκεινον ανθρωπον.
*Tudniillik, hogy egy* kicsiny város *volt,* és abban kevés ember *volt,* és eljött az ellen hatalmas király, és azt körülvette, és az ellen nagy erősségeket épített.
Τοτε εγω ειπα, Η σοφια ειναι καλητερα παρα την δυναμιν, αν και η σοφια του πτωχου καταφρονηται και οι λογοι αυτου δεν εισακουωνται.
És találtatott abban *egy* szegény ember, a ki bölcs volt, és az ő bölcseségével a várost megszabadította; de senki meg nem emlékezett arról a szegény emberről.
Οι λογοι των σοφων εν ησυχια ακουονται μαλλον παρα την κραυγην του εξουσιαζοντος μετα αφρονων.
Akkor én azt mondám: jobb a bölcseség az erősségnél; de a szegénynek bölcsesége útálatos, és az ő beszédit nem hallgatják meg. * (Ecclesiastes 9:19) A bölcseknek nyugodt beszédét inkább meghallgatják, mint a bolondok közt uralkodónak kiáltását. * * (Ecclesiastes 9:20) Jobb a bölcsesség a hadakozó szerszámoknál; és egy bűnös sok jót veszt el. * *azonképen* hathatósabb a bölcseségnél, tisztességnél egy kicsiny balgatagság. * hathatósabb a bölcseségnél, tisztességnél egy kicsiny balgatagság. * *van;* a bolondnak pedig szíve balkezénél. * a bolondnak pedig szíve balkezénél. * * (Ecclesiastes 9:23) A bolond, mikor az úton jár is, az ő elméje hiányos, és mindennek hirdeti, hogy ő bolond. *
Η σοφια ειναι καλητερα παρα τα οπλα του πολεμου εις δε αμαρτωλος αφανιζει μεγαλα καλα.