Psalms 9

Az éneklőmesternek a múthlabbén szerint; Dávid zsoltára.
Ya RAB, bütün yüreğimle sana şükredeceğim, Yaptığın harikaların hepsini anlatacağım.
Dicsérlek Uram teljes szívemmel, hirdetem minden csudatételedet.
Sende sevinç bulacak, coşacağım, Adını ilahilerle öveceğim, ey Yüceler Yücesi!
Örülök és örvendezek tebenned, zengedezem, oh Magasságos, a te nevedet;
Düşmanlarım geri çekilirken, Sendeleyip ölüyorlar senin önünde.
Hogy az én ellenségeim meghátráltak, elbuktak és elvesztek a te orczád előtt;
Çünkü hakkımı, davamı sen savundun, Adil yargıç olarak tahta oturdun.
Hogy véghezvitted ítéletemet és ügyemet: az ítélő- székben ültél, mint igaz bíró.
Ulusları azarladın, kötüleri yok ettin, Sonsuza dek adlarını sildin.
Megdorgáltad a pogányokat, elvesztetted a gonoszt: nevöket mindörökre kitörölted.
Yok olup gitti düşmanlar sonsuza dek, Kökünden söktün kentlerini, Anıları bile silinip gitti.
Az ellenség megszünt, elpusztult örökre; és a városoknak, a miket feldúltál még az emlékezetök is elveszett.
Oysa RAB sonsuza dek egemenlik sürer, Yargı için kurmuştur tahtını;
Az Úr pedig örökké trónol, ítéletre készítette el az ő székét.
O yönetir doğrulukla dünyayı, O yargılar adaletle halkları.
És ő megítéli a világot igazsággal, törvényt tesz a népeknek méltányosan.
RAB ezilenler için bir sığınak, Sıkıntılı günlerde bir kaledir.
És lesz az Úr nyomorultak kővára, kővár a szükség idején.
Seni tanıyanlar sana güvenir, Çünkü sana yönelenleri hiç terk etmedin, ya RAB.
Azért te benned bíznak, a kik ismerik a te nevedet; mert nem hagytad el, Uram, a kik keresnek téged.
Siyon’da oturan RAB’bi ilahilerle övün! Yaptıklarını halklar arasında duyurun!
Zengjetek az Úrnak, a ki Sionban lakik; hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit.
Çünkü dökülen kanın hesabını soran anımsar, Ezilenlerin feryadını unutmaz.
Mert számon kéri a *kiontott* vért, megemlékezik rólok, nem feledkezik el a szegények kiáltásáról.
Acı bana, ya RAB! Ey beni ölümün eşiğinden kurtaran, Benden nefret edenler yüzünden çektiğim sıkıntıya bak!
Könyörülj rajtam, Uram! lásd meg az én nyomorúságomat, a mely gyűlölőim miatt van, a ki felemelsz engem a halál kapuiból;
Öyle ki, övgüye değer işlerini anlatayım, Siyon Kenti’nin kapılarında Sağladığın kurtuluşla sevineyim.
Hogy hirdessem minden dicséretedet Sion leányának kapuiban; hadd örvendjek a te szabadításodban.
Uluslar kendi kazdıkları kuyuya düştü, Ayakları gizledikleri ağa takıldı.
Besülyedtek a pogányok a verembe, a melyet ástak; a hálóban, a melyet elrejtettek, megakadt a lábok.
Adil yargılarıyla RAB kendini gösterdi, Kötüler kendi kurdukları tuzağa düştü. Higayon sela
Megismertetett az Úr, ítéletet hozott; a gonoszt annak kezemunkájával ejtette el. Higgajon. Szela.
Kötüler ölüler diyarına gidecek, Tanrı’yı unutan bütün uluslar...
Seolba jutnak a gonoszok, *oda* minden nép, a mely elfeledkezik Istenről.
Ama yoksul büsbütün unutulmayacak, Mazlumun umudu sonsuza dek kırılmayacak.
Mert a szegény nem lesz végképen elfelejtve, a nyomorultak reménye sem vész el örökre.
Kalk, ya RAB! İnsan galip çıkmasın, Huzurunda yargılansın uluslar!
Kelj fel Uram, ne hatalmasodjék el a halandó; ítéltessenek meg a pogányok te előtted! * (Psalms 9:21) Rettentsd meg, Uram, őket; tudják meg a pogányok, hogy halandók ők! Szela. *
Onlara dehşet saç, ya RAB! Sadece insan olduklarını bilsin uluslar. Sela