Psalms 55

Az éneklőmesternek, hangszerekkel; Dávid tanítása.
Ey Tanrı, kulak ver duama, Sırt çevirme yalvarışıma!
Hallgasd meg, Isten, az én imádságomat, és ne rejtsd el magadat az én könyörgésem elől;
Dikkatini çevir, yanıt ver bana. Düşüncelerim beni rahatsız ediyor, şaşkınım
Figyelmezz én reám és hallgass meg engemet; mert keseregve bolyongok és jajgatok!
Düşman sesinden, kötünün baskısından; Çünkü sıkıntıya sokuyorlar beni, Öfkeyle üstüme üstüme geliyorlar.
Az ellenségnek szaváért *és* a hitetlenek nyomorgatásáért: mert hazugságot hárítanak reám, és *nagy* dühösséggel ellenkeznek velem.
Yüreğim sızlıyor içimde, Ölüm dehşeti çöktü üzerime.
Az én szívem reszket bennem, és a halál félelmei körülvettek engem.
Korku ve titreme sardı beni, Ürperti kapladı içimi.
Félelem és rettegés esett én reám, és borzadály vett körül engem.
“Keşke güvercin gibi kanatlarım olsaydı!” Dedim kendi kendime, “Uçar, rahatlardım.
Mondám: Vajha szárnyam volna, mint a galambnak! Elrepülnék és nyugodnám.
Uzaklara kaçar, Çöllerde konaklardım. Sela
Ímé, messze elmennék és a pusztában lakoznám. Szela.
Sert rüzgara, kasırgaya karşı Hemen bir barınak bulurdum.”
Sietnék kiszabadulni e sebes szélből, e forgószélből.
Şaşkına çevir kötüleri, ya Rab, karıştır dillerini, Çünkü kentte şiddet ve çatışma görüyorum.
Rontsd meg Uram, *és* oszlasd meg az ő nyelvöket; mert erőszakot és háborgást látok a városban.
Gece gündüz kent surları üzerinde dolaşırlar, Haksızlık, fesat dolu kentin içi.
Nappal és éjjel körüljárják azt annak kőfalainál, bent hamisság és ártalom van abban.
Yıkıcılık kentin göbeğinde, Zorbalık, hile eksilmez meydanından.
Veszedelem van bensejében; s nem távozik annak teréről a zsarnokság és csalárdság.
Beni aşağılayan bir düşman olsaydı, Katlanabilirdim; Bana küstahlık eden bir hasım olsaydı, Gizlenebilirdim.
Mert nem ellenség szidalmazott engem, hisz *azt* elszenvedném; nem gyűlölőm emelte fel magát ellenem, hiszen elrejtettem volna magamat az elől:
Ama sensin, bana denk, Yoldaşım, yakın arkadaşım.
Hanem te, hozzám hasonló halandó, én barátom és ismerősöm,
Birlikte tatlı tatlı yarenlik eder, Toplulukla Tanrı’nın evine giderdik.
A kik együtt édes bizalomban éltünk; az Isten házába jártunk a tömegben.
Ölüm yakalasın düşmanlarımı ansızın, Diri diri ölüler diyarına insinler; Çünkü içleri ve evleri kötülük dolu.
A halál vegye őket körül, elevenen szálljanak a Seolba; mert gonoszság van lakásukban, kebelökben.
Bense Tanrı’ya seslenirim, RAB kurtarır beni.
Én az Istenhez kiáltok, és az Úr megszabadít engem.
Sabah, öğlen, akşam kederimden feryat ederim, O işitir sesimi.
Estve, reggel és délben panaszkodom és sóhajtozom, és ő meghallja az én szómat.
Bana karşı girişilen savaştan Esenlikle kurtarır canımı, Sayısı çok da olsa karşıtlarımın.
Megszabadítja lelkemet békességre a rám támadó hadtól, mert sokan vannak ellenem.
Öncesizlikten bu yana tahtında oturan Tanrı, Duyacak ve ezecek onları. Sela Çünkü hiç değişmiyor Ve Tanrı’dan korkmuyorlar.
Meghallja Isten és megfelel nékik, (mivelhogy ő eleitől fogva trónol, Szela), a kik nem akarnak megváltozni és nem félik az Istent.
Yoldaşım dostlarına saldırarak Yaptığı antlaşmayı bozdu.
Kezeit felemelte a vele békességben lévőkre; megszegte az ő szövetségét.
Ağzından bal damlar, Ama yüreğinde savaş var. Sözleri yağdan yumuşak, Ama yalın birer kılıçtır.
A vajnál simább az ő szája, pedig szívében háborúság van; lágyabbak beszédei az olajnál, pedig éles szablyák azok.
[] Yükünü RAB’be bırak, O sana destek olur. Asla izin vermez Doğru insanın sarsılmasına.
Vessed az Úrra a te terhedet, ő gondot visel rólad, és nem engedi, hogy valamikor ingadozzék az igaz. * (Psalms 55:24) Te, Isten, a veszedelem vermébe taszítod őket; a vérszopó és álnok emberek életüknek felét sem élik meg; én pedig te benned bízom. *
Ama sen, ey Tanrı, ölüm çukuruna atacaksın kötüleri, Günlerinin yarısını görmeyecek katillerle hainler; Bense sana güveniyorum.