Psalms 27

Dávidé. Az Úr az én világosságom és üdvösségem: kitől féljek? Az Úr az én életemnek erőssége: kitől remegjek?
RAB benim ışığım, kurtuluşumdur, Kimseden korkmam. RAB yaşamımın kalesidir, Kimseden yılmam.
Ha gonoszok jőnek ellenem, hogy testemet egyék: szorongatóim és elleneim - ők botlanak meg és hullanak el.
Hasımlarım, düşmanlarım olan kötüler, Beni yutmak için üzerime gelirken Tökezleyip düşerler.
Ha tábor fog körül, nem fél szívem; habár had támad reám, mégis *ő benne* bízom én.
Karşımda bir ordu konaklasa, Kılım kıpırdamaz, Bana karşı savaş açılsa, Yine güvenimi yitirmem.
Egyet kérek az Úrtól, azért esedezem: hogy lakhassam az Úr házában életemnek minden idejében; hogy nézhessem az Úrnak szépségét és gyönyörködhessem az ő templomában.
RAB’den tek dileğim, tek isteğim şu: RAB’bin güzelliğini seyretmek, Tapınağında O’na hayran olmak için Ömrümün bütün günlerini O’nun evinde geçirmek.
Bizony elrejt engem az ő hajlékába a veszedelem napján; eltakar engem sátrának rejtekében, sziklára emel fel engem.
Çünkü O kötü günde beni çardağında gizleyecek, Çadırının emin yerinde saklayacak, Yüksek bir kaya üzerine çıkaracak beni.
Most is felül emeli fejemet ellenségeimen, a kik körültem vannak, és én az ő sátorában örömáldozatokkal áldozom, énekelek és zengedezek az Úrnak.
O zaman çevremi saran düşmanlarıma karşı Başım yukarı kalkacak, Sevinçle haykırarak kurbanlar sunacağım O’nun çadırında, O’nu ezgilerle, ilahilerle öveceğim.
Halld meg, Uram, hangomat - hívlak! Irgalmazz nékem és hallgass meg engem!
Sana yakarıyorum, ya RAB, kulak ver sesime, Lütfet, yanıtla beni!
Helyetted mondja a szívem: Az én orczámat keressétek! A te orczádat keresem, oh Uram!
Ya RAB, içimden bir ses duydum: “Yüzümü ara!” dedin, İşte yüzünü arıyorum.
Ne rejtsd el orczádat előlem; ne utasítsd el szolgádat haraggal; te voltál segítőm, ne taszíts el és ne hagyj el engem, üdvösségemnek Istene!
Yüzünü benden gizleme, Kulunu öfkeyle geri çevirme! Bana hep yardımcı oldun; Bırakma, terk etme beni, Ey beni kurtaran Tanrı!
Ha atyám és anyám elhagynának is, az Úr magához vesz engem.
Annemle babam beni terk etseler bile, RAB beni kabul eder.
Taníts meg engem a te útadra, oh Uram! Vezérelj engem egyenes ösvényen, az én üldözőim miatt.
Ya RAB, yolunu öğret bana, Düşmanlarıma karşı Düz yolda bana öncülük et.
Ne adj át engem szorongatóim kivánságának, mert hamis tanúk támadnak ellenem, és erőszakot lihegnek.
Beni hasımlarımın keyfine bırakma, Çünkü yalancı tanıklar dikiliyor karşıma, Ağızları şiddet saçıyor.
Bizony hiszem, hogy meglátom az Úr jóságát az élőknek földén!
Yaşam diyarında RAB’bin iyiliğini göreceğimden kuşkum yok.
Várjad az Urat, légy erős; bátorodjék szíved és várjad az Urat.
Umudunu RAB’be bağla, Güçlü ve yürekli ol; Umudunu RAB’be bağla!