Psalms 18

Az éneklőmesternek, az Úr szolgájától, Dávidtól, a ki az Úrhoz ez ének szavait azon a napon mondotta, a melyen az Úr megszabadította őt minden ellenségének kezéből, és a Saul kezéből.
Seni seviyorum, gücüm sensin, ya RAB!
És monda: Szeretlek Uram, én erősségem!
RAB benim kayam, sığınağım, kurtarıcımdır, Tanrım, kayam, sığınacak yerimdir, Kalkanım, güçlü kurtarıcım, korunağımdır!
Az Úr az én kősziklám, váram és szabadítóm; az én Istenem, az én kősziklám, ő benne bízom: az én paizsom, idvességem szarva, menedékem.
Övgüye değer RAB’be seslenir, Kurtulurum düşmanlarımdan.
Az Úrhoz kiáltok, a ki dicséretre méltó, és megszabadulok ellenségeimtől.
Ölüm iplerine dolanmıştım, Yıkım selleri basmıştı beni,
Halál kötelei vettek körül, s az istentelenség árjai rettentettek engem.
Ölüler diyarının bağları sarmıştı, Ölüm tuzakları çıkmıştı karşıma.
A Seol kötelei vettek körül; a halál tőrei fogtak meg engem.
Sıkıntı içinde RAB’be yakardım, Yardıma çağırdım Tanrım’ı. Tapınağından sesimi duydu, Haykırışım kulaklarına ulaştı.
Szükségemben az Urat hívtam, és az én Istenemhez kiáltottam; szavamat meghallá templomából, és kiáltásom eljutott füleibe.
O zaman yeryüzü sarsılıp sallandı, Titreyip sarsıldı dağların temelleri, Çünkü RAB öfkelenmişti.
Megindult, megrendült a föld, s a hegyek fundamentomai inogtak; és megindultak, mert haragra gyúlt.
Burnundan duman yükseldi, Ağzından kavurucu ateş Ve korlar fışkırdı.
Füst szállt fel orrából, és szájából emésztő tűz; izzó szén gerjedt belőle.
Kara buluta basarak Gökleri yarıp indi.
Lehajtotta az eget és leszállt, és homály volt lábai alatt.
Bir Keruv’a binip uçtu, Rüzgar kanatlar takarak hızla geldi.
Kérubon haladt és röpült, és a szelek szárnyain suhant.
Karanlığı örtündü, Kara bulutları kendine çardak yaptı.
A sötétséget tette rejtekhelyévé; sátora körülötte a sötét felhők és sűrű fellegek.
Varlığının parıltısından, Bulutlardan dolu ve korlar savruluyordu.
Az előtte lévő fényességből felhőin jégeső tört át és eleven szén.
RAB göklerden gürledi, Duyurdu sesini Yüceler Yücesi, Dolu ve alevli korlarla.
És dörgött az Úr a mennyekben, és a Magasságos zengett; és jégeső *hullt* és eleven szén.
Savurup oklarını düşmanlarını dağıttı, Şimşek çaktırarak onları şaşkına çevirdi.
És kibocsátá nyilait és elszéleszté azokat, villámokat szórt és megháborította azokat.
Denizin dibi göründü, Yeryüzünün temelleri açığa çıktı, ya RAB, Senin azarlamandan, Burnundan çıkan güçlü soluktan.
És meglátszottak a vizek medrei s megmutatkoztak a világ fundamentomai; a te feddésedtől, Uram, a te orrod leheletének fuvásától.
RAB yukarıdan elini uzatıp tuttu, Çıkardı beni derin sulardan.
Lenyúlt a magasból és felvett engem; kivont engem nagy vizekből.
Beni zorlu düşmanımdan, Benden nefret edenlerden kurtardı, Çünkü onlar benden güçlüydü.
Megszabadított engem az én erős ellenségemtől, s az én gyűlölőimtől, a kik hatalmasabbak voltak nálamnál.
Felaket günümde karşıma dikildiler, Ama RAB bana destek oldu.
Rám jöttek veszedelmem napján; de az Úr volt az én támaszom.
Beni huzura kavuşturdu, Kurtardı, çünkü benden hoşnut kaldı.
És kivitt engem tágas helyre; kiragadt engem, mert kedvét leli bennem.
RAB doğruluğumun karşılığını verdi, Beni temiz ellerime göre ödüllendirdi.
Az Úr megfizetett nékem igazságom szerint, kezeimnek tisztasága szerint fizetett meg nékem;
Çünkü RAB’bin yolunda yürüdüm, Tanrım’dan uzaklaşarak kötülük yapmadım.
Mert megőriztem az Úrnak útait, és gonoszul nem távoztam el az én Istenemtől.
O’nun bütün ilkelerini göz önünde tuttum, Kurallarından ayrılmadım.
Mert minden ítélete előttem, és rendeléseit nem hánytam el magamtól.
O’nun gözünde kusursuzdum, Suç işlemekten sakındım.
És tökéletes voltam előtte, őrizkedtem az én vétkemtől.
Bu yüzden RAB beni doğruluğuma Ve gözünde pak olan ellerime göre ödüllendirdi.
És megfizetett nékem az Úr az én igazságom szerint; kezeim tisztasága szerint, a mi szemei előtt van.
Sadık kuluna sadakat gösterir, Kusursuz olana kusursuz davranırsın.
Az irgalmashoz irgalmas vagy: a tökéleteshez tökéletes vagy.
Pak olanla pak olur, Eğriye eğri davranırsın.
A tisztával tiszta vagy; s a visszáshoz visszás vagy.
Alçakgönüllüleri kurtarır, Gururluların başını eğersin.
Mert te megtartod a nyomorult népet, és a kevély szemeket megalázod;
Işığımın kaynağı sensin, ya RAB, Tanrım! Karanlığımı aydınlatırsın.
Mert te gyujtod meg az én szövétnekemet; az Úr az én Istenem megvilágosítja az én sötétségemet.
Desteğinle akıncılara saldırır, Seninle surları aşarım, Tanrım.
Mert általad táboron is átfutok, és az én Istenem által kőfalon is átugrom.
Tanrı’nın yolu kusursuzdur, RAB’bin sözü arıdır. O kendisine sığınan herkesin kalkanıdır.
Az Istennek útja tökéletes; az Úrnak beszéde tiszta; paizsuk ő mindazoknak, a kik bíznak benne.
Var mı RAB’den başka tanrı? Tanrımız’dan başka kaya var mı?
Mert kicsoda Isten az Úron kivül? És kicsoda kőszikla a mi Istenünkön kivül?
Tanrı beni güçle donatır, Yolumu kusursuz kılar.
Az Isten, a ki felövez engem erővel, és tökéletessé teszi útamat:
[] Ayaklar verdi bana, geyiklerinki gibi, Doruklarda tutar beni.
Olyanná teszi lábamat, mint a szarvasé, és az én magas helyeimre állít engem.
Bana savaşmayı öğretti, Kollarımla tunç bir yayı gereyim diye.
Ő tanítja kezemet a harczra, karjaim meghajlítják az érczíjat.
Bana zafer kalkanını bağışlarsın, Sağ elin destekler, Alçakgönüllülüğün yüceltir beni.
És adtad nékem a te idvességednek paizsát, és a te jobbod megszilárdított engem, és a te jóvoltod felmagasztalt engem.
Bastığım yerleri genişletirsin, Burkulmaz bileklerim.
Kiszélesítetted lépésemet alattam, és nem tántorogtak lábaim.
Kovalayıp yetiştim düşmanlarıma, Hepsi yok olmadan geri dönmedim.
Üldözöm ellenségeimet és elérem őket, és nem térek vissza, míg meg nem semmisültek.
Ezdim onları, kalkamaz oldular, Ayaklarımın altına serildiler.
Összetöröm őket, hogy fel sem kelhetnek; lábaim alá hullanak.
Savaş için beni güçle donattın, Bana başkaldıranları önümde yere serdin.
Mert te öveztél fel engem erővel a harczra, alám görbeszted az ellenem felkelőket.
Düşmanlarımı kaçmak zorunda bıraktın, Benden nefret edenleri yok ettim.
És megadtad, hogy ellenségeim meghátráltak, és az én gyűlölőimet elpusztíthattam.
Feryat ettiler, ama kurtaran çıkmadı; RAB’bi çağırdılar, ama O yanıt vermedi.
Kiáltottak, de nem volt szabadító, az Úrhoz és nem felelt nékik.
Ezdim onları, rüzgarın savurduğu toza döndüler, Sokak çamuru gibi savurup attım.
És apróra törtem őket, a milyen a szél elé való por, és megtapodtam őket mint utcza sarát.
Halkımın çekişmelerinden beni kurtardın, Ulusların önderi yaptın, Tanımadığım halklar bana kulluk ediyor.
Megmentettél engem a nép pártoskodásaitól; nemzetek fejévé tettél engem; oly nép szolgál nékem, a melyet nem ismertem.
Duyar duymaz sözümü dinlediler, Yabancılar bana yaltaklandılar.
A mint hall a fülök, engedelmeskednek, és idegenek is hizelegnek nékem.
Yabancıların betleri benizleri attı, Titreyerek çıktılar kalelerinden.
Az idegenek elepedtek, és reszketve jőnek elő zárt helyeikből.
RAB yaşıyor! Kayam’a övgüler olsun! Yücelsin kurtarıcım Tanrı!
Él az Úr és áldott az én kősziklám, magasztaltassék hát az én idvességemnek Istene!
O’dur öcümü alan, Halkları bana bağımlı kılan.
Az Isten, a ki bosszút áll értem, és népeket hajlít alám;
Düşmanlarımdan kurtarır, Başkaldıranlardan üstün kılar beni, Zorbaların elinden alır.
A ki megment engem ellenségeimtől. Még az ellenem felkelők fölött is felmagasztalsz engem, az erőszakos embertől megszabadítasz engem.
[] Bunun için uluslar arasında sana şükredeceğim, ya RAB, Adını ilahilerle öveceğim.
Azért dicsérlek téged, Uram, a nemzetek között, és éneket zengek a te nevednek. * (Psalms 18:51) Nagy segítséget ád az ő királyának és irgalmasságot cselekszik az ő felkentjével, Dáviddal és az ő magvával mindörökké. *
RAB kralını büyük zaferlere ulaştırır, Meshettiği krala, Davut’a ve soyuna Sonsuza dek sevgi gösterir.