Psalms 16

Dávid miktámja. Tarts meg engem Istenem, mert benned bízom.

Koru beni, ey Tanrı, Çünkü sana sığınıyorum.

Ezt mondom az Úrnak: Én Uram vagy te; feletted való jóm nincsen.

RAB’be dedim ki, “Efendim sensin. Senden öte mutluluk yok benim için.”

A szentekben, a kik e földön vannak és a felségesekben, bennök van minden gyönyörűségem.

Ülkedeki kutsallara gelince, Soyludur onlar, biricik zevkim onlardır.

Megsokasodnak fájdalmaik, a kik más *isten után* sietnek; nem áldozom meg véres italáldozatjokat és nem veszem nevöket ajkaimra.

Başka ilahların ardınca koşanların derdi artacak. Onların kan sunularını dökmeyeceğim, Adlarını ağzıma almayacağım.

Az Úr az én osztályos részem és poharam; te támogatod az én sorsomat.

Benim payıma, Benim kâseme düşen sensin, ya RAB; Yaşamım senin ellerinde.

Az én részem kies helyre esett, nyilván szép örökség jutott nékem.

Payıma ne güzel yerler düştü, Ne harika bir mirasım var!

Áldom az Urat, a ki tanácsot adott nékem; még éjjel is oktatnak engem az én veséim.

Övgüler sunarım bana öğüt veren RAB’be, Geceleri bile vicdanım uyarır beni.

Az Úrra néztem szüntelen; mert jobb kezem felől van, meg nem rendülök.

[] Gözümü RAB’den ayırmam, Sağımda durduğu için sarsılmam.

Azért örül az én szívem és örvendez az én lelkem; testem is biztosságban lakozik.

Bu nedenle içim sevinç dolu, yüreğim coşuyor, Bedenim güven içinde.

Mert nem hagyod lelkemet a Seolban; nem engeded, hogy a te szented rothadást lásson.

[] Çünkü sen beni ölüler diyarına terk etmezsin, Sadık kulunun çürümesine izin vermezsin.

Te tanítasz engem az élet ösvényére, teljes öröm van tenálad; a te jobbodon gyönyörűségek vannak örökké.

Yaşam yolunu bana bildirirsin. Bol sevinç vardır senin huzurunda, Sağ elinden mutluluk eksilmez.