Psalms 120

Grádicsok éneke. Nyomorúságomban az Úrhoz kiálték, és meghallgata engem.

Sıkıntıya düşünce RAB’be seslendim; Yanıtladı beni.

Mentsd meg, Uram, lelkemet a hazug ajaktól *és *a csalárd nyelvtől!

Ya RAB, kurtar canımı yalancı dudaklardan, Aldatıcı dillerden!

Mit adjanak néked, vagy mit nyujtsanak néked, te csalárd nyelv?!

Ey aldatıcı dil, RAB ne verecek sana, Daha ne verecek?

Vitéznek hegyes nyilait fenyőfa parázsával.

Yiğidin sivri oklarıyla Retem çalısından alevli korlar!

Jaj nékem, hogy Mésekben bujdosom és a Kédár sátrai közt lakom!

Vay bana, Meşek’te garip kaldım sanki, Kedar çadırları arasında oturdum.

Sok ideje lakozik az én lelkem a békességnek gyűlölőivel!

Fazla kaldım Barıştan nefret edenler arasında.

Magam vagyok a békesség, de mihelyt megszólalok, ők viadalra *készek.*

Ben barış yanlısıyım, Ama söze başladığımda, Onlar savaşa kalkıyor!