Proverbs 4

Halljátok meg, fiaim, atyátok erkölcsi tanítását, és figyelmezzetek az értelemnek megtudására.

Çocuklarım, babanızın uyarılarına kulak verin. Dikkat edin ki anlayışlı olasınız.

Mert jó tanulságot adok néktek; az én tudományomat el ne hagyjátok.

Çünkü size iyi ders veriyorum, Ayrılmayın öğrettiğimden.

Mert én atyámnak fia voltam, gyenge és egyetlenegy az én anyám előtt.

Ben bir çocukken babamın evinde, Annemin körpecik tek yavrusuyken,

Tehát tanított engem, és mondá nékem: tartsa meg az én beszédemet a te elméd, hogy megtartván az én parancsolatimat, élj;

Babam bana şunu öğretti: “Söylediklerime yürekten sarıl, Buyruklarımı yerine getir ki yaşayasın.

Szerezz bölcseséget, szerezz eszességet; ne felejtkezzél el, se el ne hajolj az én számnak beszéditől.

Bilgeliği ve aklı sahiplen, Söylediklerimi unutma, onlardan sapma.

Ne hagyd el azt, és megtart téged; szeresd azt, és megőriz téged.

Bilgelikten ayrılma, o seni korur. Sev onu, seni gözetir.

A bölcseség kezdete *ez:* szerezz bölcseséget, és minden keresményedből szerezz értelmet.

Bilgeliğe ilk adım onu sahiplenmektir. Bütün servetine mal olsa da akla sahip çık.

Magasztald fel azt, és felmagasztal téged; tiszteltté tesz téged, ha hozzád öleled azt.

Onu el üstünde tut, o da seni yüceltecek, Ona sarılırsan seni onurlandıracak.

Ád a te fejednek kedvességnek koszorúját; igen szép ékes koronát ád néked.

Başına zarif bir çelenk, Görkemli bir taç giydirecektir.”

Hallgasd, fiam, és vedd be az én beszédimet; így sokasulnak meg néked a te életednek esztendei.

Dinle oğlum, sözlerimi benimse ki, Uzasın ömrün.

Bölcseségnek útára tanítottalak téged, vezettelek téged az igazságnak ösvényin.

Seni bilgelik yolunda eğitir, Doğru yollara yöneltirim.

Mikor jársz, semmi nem szorítja meg a te járásodat; és ha futsz, nem ütközöl meg.

Ayakların takılmadan yürür, Sürçmeden koşarsın.

Ragaszkodjál az erkölcsi tanításhoz, ne hagyd el; őrizd meg azt, mert az a te életed.

Aldığın terbiyeye sarıl, bırakma, Onu uygula, çünkü odur yaşamın.

A hitetleneknek útjára ne menj, se ne járj a gonoszok ösvényén.

Kötülerin yoluna ayak basma, Yürüme alçakların yolunda,

Hagyd el, át ne menj rajta; térj el tőle, és menj tovább.

O yoldan sakın, yakınından bile geçme, Yönünü değiştirip geç.

Mert nem alhatnak azok, ha gonoszt nem cselekesznek: és kimegy szemükből az álom, ha *mást* romlásra nem juttatnak.

Çünkü kötülük etmedikçe uyuyamaz onlar, Uykuları kaçar saptırmadıkça birilerini.

Mert az istentelenségnek étkét eszik, és az erőszaktételnek borát iszszák.

Yedikleri ekmek kötülük, İçtikleri şarap zorbalık ürünüdür.

Az igazak ösvénye pedig olyan, mint a hajnal világossága, mely *minél tovább* halad, *annál* világosabb lesz, a teljes délig.

Oysa doğruların yolu şafak ışığı gibidir, Giderek öğle güneşinin parlaklığına erişir.

Az istentelenek útja pedig olyan, mint a homály, nem tudják miben ütköznek meg.

Kötülerin yoluysa zifiri karanlık gibidir, Neden tökezlediklerini bilmezler.

Fiam, az én szavaimra figyelmezz, az én beszédimre hajtsad füledet.

Oğlum, sözlerime dikkat et, Dediklerime kulak ver.

Ne távozzanak el a te szemeidtől, tartsd meg ezeket a te elmédben.

Aklından çıkmasın bunlar, Onları yüreğinde sakla.

Mert életök ezek azoknak, a kik megnyerik, és egész testöknek egészség.

Çünkü onları bulan için yaşam, Bedeni için şifadır bunlar.

Minden féltett dolognál jobban őrizd meg szívedet, mert abból indul ki *minden* élet.

Her şeyden önce de yüreğini koru, Çünkü yaşam ondan kaynaklanır.

Vesd el tőled a száj hamisságát, és az ajkak álnokságát távoztasd el magadtól.

Yalan çıkmasın ağzından, Uzak tut dudaklarını sapık sözlerden.

A te szemeid előre nézzenek, és szemöldökid egyenest magad elé irányuljanak.

Gözlerin hep ileriye baksın, Dosdoğru önüne!

Egyengesd el lábaid ösvényit, s minden te útaid állhatatosak legyenek.

[] Gideceğin yolu düzle, O zaman bütün işlerin sağlam olur.

Ne térj jobbra, se balra, fordítsd el a te lábadat a gonosztól.

Sapma sağa sola, Ayağını kötülükten uzak tut.