Proverbs 14

A bölcs asszony építi a maga házát; a bolond pedig önkezével rontja el azt.

Bilge kadın evini yapar, Ahmak kadın evini kendi eliyle yıkar.

A ki igazán jár, féli az Urat; a ki pedig elfordult az ő útaiban, megútálja őt.

Doğru yolda yürüyen, RAB’den korkar, Yoldan sapan, RAB’bi hor görür.

A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja őket.

Ahmağın sözleri sırtına kötektir, Ama bilgenin dudakları kendisini korur.

Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bősége pedig az ökörnek erejétől van.

Öküz yoksa yemlik boş kalır, Çünkü bol ürünü sağlayan öküzün gücüdür.

A hűséges tanú nem hazud; a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából.

Güvenilir tanık yalan söylemez, Yalancı tanıksa yalan solur.

A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyű.

Alaycı bilgeliği arasa da bulamaz, Akıllı içinse bilgi edinmek kolaydır.

Menj el a bolond férfiú elől; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét.

Akılsız kişiden uzak dur, Çünkü sana öğretecek bir şeyi yok.

Az eszesnek bölcsesége az ő útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás.

İhtiyatlı kişinin bilgeliği, ne yapacağını bilmektir, Akılsızların ahmaklığıysa aldanmaktır.

A bolondokat megcsúfolja a bűnért való áldozat; az igazak között pedig jóakarat van.

Ahmaklar suç sunusuyla alay eder, Dürüstler ise iyi niyetlidir.

A szív tudja az ő lelke keserűségét; és az ő örömében az idegen nem részes.

Yürek kendi acısını bilir, Sevinciniyse kimse paylaşmaz.

Az istenteleneknek háza elvész; de az igazaknak sátora megvirágzik.

Kötü kişinin evi yerle bir edilecek, Doğru kişinin konutuysa bayındır olacak.

Van olyan út, *mely* helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halálra menő út.

[] Öyle yol var ki, insana düz gibi görünür, Ama sonu ölümdür.

Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra.

Gülerken bile yürek sızlayabilir, Sevinç bitince acı yine görünebilir.

Az ő útaiból elégszik meg az elfordult elméjű; önmagából pedig a jó férfiú.

Yüreği dönek olan tuttuğu yolun, İyi kişi de yaptıklarının ödülünü alacaktır.

Az együgyű hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz.

Saf kişi her söze inanır, İhtiyatlı olansa attığı her adımı hesaplar.

A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngő és elbizakodott.

Bilge kişi korktuğu için kötülükten uzaklaşır, Akılsızsa büyüklük taslayıp kendine güvenir.

A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövő férfi gyűlölséges lesz.

Çabuk öfkelenen ahmakça davranır, Düzenbazdan herkes nefret eder.

Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját.

Saf kişilerin mirası akılsızlıktır, İhtiyatlı kişilerin tacı ise bilgidir.

Meghajtják magokat a gonoszok a jók előtt, és a hamisak az igaznak kapujánál.

Alçaklar iyilerin önünde, Kötüler doğruların kapısında eğilirler.

Még az ő felebarátjánál is útálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja.

Komşusu bile yoksulu sevmez, Oysa zenginin dostu çoktur.

A ki megútálja az ő felebarátját, vétkezik; a ki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, boldog az!

Komşuyu hor görmek günahtır, Ne mutlu mazluma lütfedene!

Nemde tévelyegnek, a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzőknek.

Kötülük tasarlayan yolunu şaşırmaz mı? Oysa iyilik tasarlayan sevgi ve sadakat kazanır.

Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédéből csak szűkölködés.

Her emek kazanç getirir, Ama boş lakırdı yoksulluğa götürür.

A bölcseknek ékességök az ő gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága *pedig csak* bolondság.

Bilgelerin tacı servetleridir, Akılsızlarsa ahmaklıklarıyla tanınır.

Lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság; hazugságokat szól pedig az álnok.

Dürüst tanık can kurtarır, Yalancı tanık aldatıcıdır.

Az Úrnak félelmében erős a bizodalom, és az ő fiainak lesz menedéke.

RAB’den korkan tam güvenliktedir, RAB onun çocuklarına da sığınak olacaktır.

Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására.

RAB korkusu yaşam kaynağıdır, İnsanı ölüm tuzaklarından uzaklaştırır.

A nép sokasága a király dicsősége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása.

Kralın yüceliği halkının çokluğuna bağlıdır, Halk yok olursa hükümdar da mahvolur.

A haragra késedelmes bővelkedik értelemmel; a ki pedig elméjében hirtelenkedő, bolondságot szerez az.

Geç öfkelenen akıllıdır, Çabuk sinirlenen ahmaklığını gösterir.

A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása.

Huzurlu yürek bedenin yaşam kaynağıdır, Hırs ise insanı için için yer bitirir.

A ki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtőjét; az pedig tiszteli, a ki könyörül a szűkölködőn.

Muhtacı ezen, Yaradanı’nı hor görüyor demektir. Yoksula acıyansa Yaradan’ı yüceltir.

Az ő nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van.

Kötü kişi uğradığı felaketle yıkılır, Doğru insanın ölümde bile sığınacak yeri var.

Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a tudatlanokban *van,* magát *hamar* megismerheti.

Bilgelik akıllı kişinin yüreğinde barınır, Akılsızlar arasında bile kendini belli eder.

Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bűn pedig gyalázatára van a népeknek.

Doğruluk bir ulusu yüceltir, Oysa günah herhangi bir halk için utançtır.

A királynak jóakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszégyenítőhöz.

Kral sağduyulu kulunu beğenir, Utanç getirene öfkelenir.