Psalms 94

Uram, bosszúállásnak Istene! Bosszúállásnak Istene, jelenj meg!

 Du hämndens Gud, o HERRE,  du hämndens Gud, träd fram i glans.

Emelkedjél fel te, földnek birája, fizess meg a kevélyeknek!

 Res dig, du jordens domare,  vedergäll de högmodiga vad de hava gjort.

A hitetlenek, Uram, meddig még, meddig örvendeznek még a hitetlenek?

 Huru länge skola de ogudaktiga, o HERRE,  huru länge skola de ogudaktiga triumfera?

Piszkolódnak, keményen szólnak; kérkednek mindnyájan a hamisság cselekedői.

 Deras mun flödar över av fräckt tal;  de förhäva sig, alla ogärningsmännen.

A te népedet Uram tapossák, és nyomorgatják a te örökségedet.

 Ditt folk, o HERRE, krossa de,  och din arvedel förtrycka de.

Az özvegyet és jövevényt megölik, az árvákat is fojtogatják.

 Änkor och främlingar dräpa de,  och faderlösa mörda de.

És ezt mondják: Nem látja az Úr, és nem veszi észre a Jákób Istene!

 Och de säga: »HERREN ser det icke,  Jakobs Gud märker det icke.»

Eszméljetek ti bolondok a nép között! És ti balgatagok, mikor tértek eszetekre?

 Märken själva, I oförnuftiga bland folket;  I dårar, när kommen I till förstånd?

A ki a fület plántálta, avagy nem hall-é? És a ki a szemet formálta, avagy nem lát-é?

 Den som har planterat örat,      skulle han icke höra?  Den som har danat ögat,      skulle han icke se?

A ki megfeddi a népeket, avagy nem fenyít-é meg? Ő, a ki az embert tudományra tanítja:

 Den som håller hedningarna i tukt,      skulle han icke straffa,  han som lär människorna förstånd?

Az Úr tudja az embernek gondolatjait, hogy azok hiábavalók.

 HERREN känner      människornas tankar,  han vet att de själva äro fåfänglighet.

Boldog ember az, a kit te megfeddesz Uram, és a kit megtanítasz a te törvényedre;

 Säll är den man      som du, HERRE, undervisar,  och som du lär genom din lag,

Hogy nyugalmat adj annak a veszedelem napján, míg megásták a vermet a hitetlennek!

 för att skaffa honom ro för olyckans dagar,  till dess de ogudaktigas grav varder grävd.

Bizony nem veti el az Úr az ő népét, és el nem hagyja az ő örökségét!

 Ty HERREN förskjuter icke sitt folk,  och sin arvedel övergiver han icke.

Mert igazságra fordul vissza az ítélet, és utána mennek mind az igazszívűek.

 Nej, rättfärdighet skall åter gälla i rätten,  och alla rättsinniga skola hålla sig därtill.

Kicsoda támad fel én mellettem a gonoszok ellen? Kicsoda áll mellém a hamisság cselekedők ellen?

 Vem står upp till att försvara mig mot de onda,  vem bistår mig mot ogärningsmännen?

Ha az Úr nem lett volna segítségül nékem: már-már ott lakoznék lelkem a csendességben.

 Om HERREN icke vore min hjälp,  så bodde min själ snart i det tysta.

Mikor azt mondtam: Az én lábam eliszamodott: a te kegyelmed, Uram, megtámogatott engem.

 När jag tänkte: »Min fot vacklar»,  då stödde mig din når, o HERRE:

Mikor megsokasodtak bennem az én aggódásaim: a te vígasztalásaid megvidámították az én lelkemet.

 När jag hade mycket bekymmer i mitt hjärta,  då gladde din tröst min själ.

Van-é köze te hozzád a hamisság székének, a mely nyomorúságot szerez törvény színe alatt?

 Kan fördärvets domarsäte hava gemenskap med dig,  det säte där man över våld i lagens namn,

Egybegyülekeznek az igaznak lelke ellen, és elkárhoztatják az ártatlannak vérét.

 där de tränga den rättfärdiges själ  och fördöma oskyldigt blod?

De kőváram lőn én nékem az Úr, és az én Istenem az én oltalmamnak kősziklája;

 Men HERREN bliver för mig en borg,  min Gud bliver min tillflykts klippa.

És visszafordítja reájok az ő álnokságukat, és az ő gonoszságukkal veszti el őket; elveszti őket az Úr, a mi Istenünk.

 Och han låter deras fördärv vända tillbaka över dem  och förgör dem för deras ondskas skull.  Ja, HERREN, vår Gud, förgör dem.