Psalms 74

Aszáf tanítása. Miért vetettél el, oh Isten, teljesen? Miért füstölög haragod a te legelődnek juhai ellen?
En sång av Asaf.  Varför, o Gud,      har du så alldeles förkastat oss,  varför ryker din vredes eld      mot fåren i din hjord?
Emlékezzél meg a te gyülekezetedről, a melyet régen szerzettél és a melyet megváltottál: a te örökségednek részéről, a Sion hegyéről, a melyen lakozol!
 Tänk på din menighet,      som du i fordom tid förvärvade,  som du förlossade, till att bliva      din arvedels stam;  tänk på Sions berg,      där du har din boning.
Lépj fel a teljes pusztaságba; mindent tönkre tett az ellenség a szent helyen!
 Vänd dina steg till den plats      där evig förödelse råder;  allt har ju fienden      fördärvat i helgedomen.
Támadóid a te gyülekezeted hajlékában ordítanak: jeleiket tűzték fel jelekké.
 Dina ovänner hava skränat      inne i ditt församlingshus,  de hava satt upp sina tecken      såsom rätta tecken.
Úgy tünnek fel, mint mikor valaki fejszéjét emelgeti az erdőnek sűrű fáira.
 Det var en syn, såsom när man höjer      yxor mot en tjock skog.
Faragványait már mind összetördelték: fejszékkel és pőrölyökkel.
 Och alla dess snidverk hava de nu krossat      med yxa och bila.
Szent helyedet lángba borították; neved hajlékát földig megfertőztették.
 De hava satt eld på din helgedom  och oskärat ända till grunden      ditt namns boning.
Ezt mondották szívökben: Dúljuk fel őket mindenestől! Felgyújtották Istennek minden hajlékát az országban.
 De hava sagt i sina hjärtan:      »Vi vilja alldeles kuva dem.»  Alla Guds församlingshus      hava de bränt upp här i landet.
Jeleinket nem látjuk, próféta nincs többé, és nincs közöttünk, a ki tudná: meddig tart *ez?*
 Våra tecken se vi icke;      ingen profet finnes mer,  och hos oss är ingen      som vet för huru länge.
Meddig szidalmaz, oh Isten, a sanyargató? Örökké gyalázza-é az ellenség a te nevedet?
 Huru länge, och Gud,      skall ovännen få smäda  och fienden oavlåtligen      få förakta ditt namn?
Miért húzod vissza kezedet, jobbodat? *Vond* ki kebeledből: végezz!
 Varför håller du tillbaka din hand,      din högra hand?  Drag den fram ur din barm      och förgör dem.
Pedig Isten az én királyom eleitől fogva, a ki szabadításokat mível e föld közepette.
 Gud, du är ju      min konung av ålder,  du är den som skaffar      frälsning på jorden.
Te hasítottad ketté a tengert erőddel; te törted össze a czethalak fejeit a vizekben.
 Det var du som delade      havet genom din makt;  du krossade drakarnas      huvuden mot vattnet.
Te rontottad meg a leviathánnak fejét, s adtad azt eledelül a pusztai népnek.
 Det var du som bräckte      Leviatans huvuden  och gav honom till mat      åt öknens skaror.
Te fakasztottad fel a forrást és patakot, te száraztottad meg az örök folyókat.
 Det var du som lät källa      och bäck bryta fram;  du lät ock starka      strömmar uttorka.
Tiéd a nappal, az éjszaka is tiéd; te formáltad a világosságot és a napot.
 Din är dagen,      din är ock natten,  du har berett      ljuset och solen.
Te szabtad meg a földnek minden határát: a nyarat és a telet te formáltad.
 Det är du som har fastställt      alla jordens gränser;  sommar och vinter      äro skapade av dig.
Emlékezzél meg erről: ellenség szidalmazta az Urat, s bolond nép káromolta a te nevedet.
 Så tänk nu på huru fienden      smädar HERREN,  och huru ett dåraktigt folk      föraktar ditt namn.
Ne adjad a fenevadnak a te gerliczédnek lelkét; szegényeidnek gyülekezetéről ne feledkezzél meg végképen!
 Lämna ej ut åt vilddjuren      din turturduvas själ;  förgät icke för alltid      dina betrycktas liv.
Tekints a szövetségre; mert telve vannak e földnek rejtekhelyei zsaroló tanyákkal.
 Tänk på förbundet;      ty i landets smygvrår      finnes fullt upp av våldsnästen.
A megrontott ne térjen szégyenvallással vissza; a nyomorult és szűkölködő dicsérje a te nevedet.
 Låt icke den förtryckte      vika tillbaka med blygd,  låt den betryckte och den fattige      lova ditt namn.
Kelj fel, oh Isten, és védd a te ügyedet; emlékezzél meg a te gyaláztatásodról, a melylyel naponként illet téged a bolond!
 Stå upp, o Gud;      utför din sak.  Betänk huru du varder smädad      hela dagen av dåren.
Ne felejtkezzél el ellenségeidnek szaváról, és az ellened támadók háborgatásáról, a mely szüntelen nevekedik!
 Glöm icke bort      dina ovänners rop,  dina motståndares larm,      som alltjämt höjes.