Psalms 64

Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára.

För sångmästaren; en psalm av David.

Hallgasd meg, Isten, az én szómat, mikor panaszkodom; az ellenségtől való félelemtől mentsd meg éltemet.

 Hör, o Gud,      min röst, när jag klagar,  bevara mitt liv,      ty fienden förskräcker mig.

Rejts el engem a rosszakaróknak tanácsa elől, a gonosztevőknek gyülekezetétől.

 Fördölj mig för de ondas hemliga råd,  för ogärningsmännens larmande hop;

A kik megélesítik nyelvöket, mint a szablyát; irányozzák nyilokat, keserű beszédöket.

 ty de vässa sina tungor likasom svärd,  med bittra ord lägga de an såsom med pilar,

Hogy lövöldözzék titkon az ártatlant; nagy hirtelenséggel lövöldözik azt, és nem félnek.

 för att i lönndom skjuta den ostrafflige;  plötsligt skjuta de på honom, utan försyn.

Megátalkodottak gonosz szándékukban; megegyeztek, hogy tőrt vetnek titkon, mondják: ki látja őket?

 De befästa sig i sitt onda uppsåt,  de orda om huru de skola lägga ut snaror;  de säga: »Vem skulle se oss?»

Álnokságokat koholnak; a kikoholt tervet végrehajták; mindenikök keble és szíve kikutathatatlan.

 De tänka ut onda anslag:  »Nu äro vi redo med det råd vi hava uttänkt!»  Ja, djupa äro männens tankar och hjärtan.

De meglövi őket az Isten; hirtelen nyíl üt rajtok sebet.

 Då skjuter Gud dem;  plötsligt sårar dem hans pil.

És megejtik őket, a nyelvök lesz ellenök; iszonyodik mindenki, a ki őket látja.

 De bringas på fall och få straff för sina tungors skull;  var och en som ser dem rister huvudet.

Akkor megfélemlenek mind az emberek; hirdetni fogják Istennek dolgát, és megértik cselekedetét. * (Psalms 64:11) Örvendeni fog az igaz Istenben, és hozzá menekül; és dicsekedni fognak minden egyenesszívűek. *

 Och alla människor varda förskräckta;  de förkunna vad Gud har gjort  och förstå hans verk. [ (Psalms 64:11)  Den rättfärdige skall glädja sig i HERREN      och taga sin tillflykt till honom,  och alla rättsinniga      skola berömma sig. ]