Psalms 35

Dávidé. Perelj Uram a velem perlőkkel; harczolj a velem harczolókkal.

Av David.  Gå till rätta, HERRE, med dem som gå till rätta med mig;      strid mot dem som strida mot mig.

Ragadj paizst és vértet, és kelj föl segítségemre.

 Fatta sköld och skärm,      och stå upp till min hjälp;

Szegezz dárdát és rekeszd el üldözőim útját, mondd lelkemnek: Én vagyok segítséged.

 drag fram spjutet, och ia vägen      för mina förföljare.  Säg till min själ:      »Jag är din frälsning.»

Szégyen, gyalázat érje azokat, a kik lelkemet keresik; vettessenek hátra és piruljanak, a kik vesztemet koholják.

 Må de komma på skam och blygas,      som stå efter mitt liv;  må de vika tillbaka och varda utskämda,      som hava ont i sinnet mot mig.

Legyenek olyanok, mint a polyva a szél előtt; az Úrnak angyala verdesse *őket.*

 Må de bliva såsom agnar för vinden,      och HERRENS ängel drive dem bort.

Legyen útjok sötét, csuszamlós, s az Úrnak angyala kergesse őket.

 Deras väg blive mörk och slipprig,      och HERRENS ängel drive dem bort.

Mert ok nélkül vetették elém titkon vont hálójokat, és ok nélkül ástak vermet az én lelkemnek.

 Ty utan sak hava de försåtligen tillrett      sin nätgrop för mig,  utan sak hava de grävt en grav för mitt liv.

Érje őt romlás váratlanul, fogja meg hálója, a melyet kivetett, essék belé a veszedelembe.

 Fördärv komme över den mannen oförtänkt,  det nät han har utlagt må fånga honom;  ja, till sitt fördärv falle han själv däri.

Az én lelkem pedig vigad majd az Úrban, örvendezve szabadításában.

 Men min själ skall fröjda sig i HERREN      och vara glad över hans frälsning.

Minden tetemem ezt mondja majd: Kicsoda olyan, mint te, Uram?! A ki megszabadítod a nyomorultat a nála erősebbtől, a szegényt és szűkölködőt az ő megrablójától.

 Alla ben i min kropp skola säga:      »HERRE, vem är dig lik,  du som räddar den betryckte      från den som är honom för stark,  den betryckte och fattige      ifrån den som plundrar honom?»

Erőszakos tanúk állnak elő; azt kérdezik tőlem, a miről nem tudok.

 Orättfärdiga vittnen träda fram;  de utfråga mig om det jag icke vet.

Jóért roszszal fizetnek meg nékem, megrabolják lelkemet.

 De löna mig med ont för gott;  övergiven är min själ.

Pedig én az ő betegségökben gyászba öltöztem, bőjttel gyötörtem lelkemet, imádságom kebelemre vissza-vissza szállt.

 Jag åter bar sorgdräkt,      när de voro sjuka,  jag späkte min själ med fasta,  jag bad med nedsänkt huvud;

Mintha barátom, testvérem volna, úgy jártam-keltem *érte;* mintha anyámat siratnám, úgy jártam bútól meghajolva:

 såsom gällde det min vän, min broder,      så skickade jag mig;  lik den som sörjer sin moder gick jag      sorgklädd och lutande.

Ők pedig örültek az én bukásomon és összegyűltek; összegyűltek ellenem a rágalmazók, tudtom nélkül gyaláztak és nem nyugodtak,

 Men de glädja sig över mitt fall och rota sig samman;  ja, eländiga människor, som jag icke känner,      rota sig samman mot mig,      de smäda mig utan uppehåll.

Ingyenélők léha csúfkodásai közt fogaikat vicsorgatva rám.

 Dessa gudlösa, som driva gyckel för en kaka bröd,      bita ihop tänderna mot mig.

Oh Uram, meddig nézed? Szabadítsd meg lelkemet tombolásaiktól, az oroszlánkölyköktől az én egyetlenemet.

 Herre, huru länge skall du se härpå?  Ryck min själ undan det fördärv de bereda,  och mitt liv undan lejonen.

Dicsérlek a nagy gyülekezetben, az erős nép között magasztallak téged.

 Då skall jag tacka dig i den stora församlingen,  och bland mycket folk skall jag lova dig.

Ne örüljenek rajtam az én hazug ellenségeim, méltatlan gyűlölőim se hunyorgassanak rám.

 Låt icke dem få glädja sig över mig,      som utan skäl äro mina fiender;  låt icke dem som utan sak hata mig      få blinka med ögonen.

Mert nem beszélnek békességet, hanem a kik békességesek e földön, azok ellen álnok dolgokat koholnak.

 Ty det är icke frid som de tala;  nej, svekets ord tänka de ut      mot de stilla i landet.

Föltátották rám szájokat, azt mondták: Haha! Haha! Látta a szemünk.

 De ia upp munnen mot mig;  de säga: »Rätt så, rätt så,      nu se vi det med egna ögon!»

Láttad, oh Uram - ne hallgass, oh Uram; ne légy távol tőlem!

 Du, HERRE, ser det; tig icke.  Herre, var icke långt ifrån mig.

Serkenj föl, ébredj ítéletemre, oh Uram, Istenem, az én ügyemért.

 Vakna och stå upp för att skaffa mig rätt,  för att utföra min sak, du min Gud och Herre.

Ítélj meg engem a te igazságod szerint, oh Uram, Istenem, hogy ne öröljenek rajtam!

 Skaffa mig rätt efter din rättfärdighet,      HERRE, min Gud,  och låt dem icke få glädja sig över mig.

Ne mondhassák szívökben: Örülj mi lelkünk! Ne mondhassák: Elnyeltük őt!

 Låt dem icke säga i sina hjärtan:      »Rätt så, det gick såsom vi ville!»  Låt dem icke säga: »Vi hava fördärvat honom.»

Szégyenüljenek meg, piruljanak együttesen, a kik bajomnak örülnek; szégyen és gyalázat borítsa be őket, a kik felfuvalkodtak ellenem.

 Må alla komma på skam och blygas,      som glädja sig över min ofärd.  Med skam och blygd må de varda klädda,      som förhäva sig över mig.

Vigadjanak és örüljenek, a kik kivánják az én igazságomat, hadd mondják mindenkor: Nagy az Úr, a ki kivánja az ő szolgájának békességét.

 Men må de jubla och glädja sig,      som unna mig min rätt,  och må de alltid kunna säga:      »Lovad vare HERREN,  han som unnar sin tjänare gott!»

Az én nyelvem pedig hirdetni fogja a te igazságodat, a te dicsőségedet minden napon.

 Då skall min tunga förkunna din rättfärdighet      och hela dagen ditt lov.