Psalms 110

Dávidé; zsoltár. Monda az Úr az én uramnak: Ülj az én jobbomon, a míg ellenségeidet zsámolyul vetem a te lábaid alá.

Av David; en psalm.  HERREN sade till min herre:  »Sätt dig på min högra sida,  till dess jag har lagt dina fiender      dig till en fotapall.»

A te hatalmad pálczáját kinyújtja az Úr Sionból, *mondván:* Uralkodjál ellenségeid között!

 Din makts spira skall HERREN      utsträcka från Sion;  du skall härska mitt ibland dina fiender.

A te néped készséggel siet a te sereggyűjtésed napján, szentséges öltözetekben; hajnalpir méhéből leszen ifjaidnak harmatja.

 Villigt kommer ditt folk,      när du samlar din här;  i helig skrud kommer      din unga skara inför dig,  såsom daggen kommer      ur morgonrodnadens sköte.

Megesküdt az Úr és meg nem másítja: Pap vagy te örökké Melkhisedek rendje szerint.

 HERREN har svurit  och skall icke ångra sig:  »Du är en präst till evig tid  efter Melki-Sedeks sätt.»

Az Úr a te jobbod felől; megrontja az ő haragja napján a királyokat;

 Herren är på din högra sida,  han skall krossa konungar      på sin vredes dag.

Ítéletet tart a nemzetek között; telve lesz holttestekkel; összezúz messze földön minden főt.

 Han skall hålla dom bland hedningarna,      överallt skola döda ligga;  han skall sönderkrossa huvuden      vida omkring på jorden.

Az út mellett való patakból iszik; ezért emeli fel az ő fejét.

 Ur bäcken skall han dricka på vägen;  därför skall han upplyfta huvudet.