Psalms 105

Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit!
 Tacken HERREN,      åkallen hans namn,  gören hans gärningar kunniga bland folken.
Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden ő csodatételét.
 Sjungen till hans ära,      lovsägen honom,  talen om alla hans under.
Dicsekedjetek az ő szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.
 Berömmen eder av hans heliga namn;  glädje sig av hjärtat      de som söka HERREN.
Kivánjátok az Urat és az ő erejét; keressétek az ő orczáját szüntelen.
 Frågen efter HERREN och hans makt,  söken hans ansikte beständigt.
Emlékezzetek meg az ő csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleiről és az ő szájának ítéleteiről.
 Tänken på de underbara verk som han har gjort,  på hans under och hans muns domar,
Oh Ábrahámnak, az ő szolgájának magva; oh Jákóbnak, az ő választottának fiai!
 I Abrahams, hans tjänares, säd,  I Jakobs barn, hans utvalda.
Ő, az Úr a mi Istenünk, az egész földre *kihat* az ő ítélete.
 Han är HERREN, vår Gud;  över hela jorden gå hans domar.
Megemlékezik az ő szövetségéről mindörökké; az ő rendeletéről, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;
 Han tänker evinnerligen på sitt förbund,  intill tusen släkten på vad han har stadgat,
A melyet kötött Ábrahámmal, és az ő Izsáknak tett esküvéséről.
 på det förbund han slöt med Abraham  och på sin ed till Isak.
És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,
 Han fastställde det för Jakob till en stadga,  för Israel till ett evigt förbund;
Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.
 han sade: »Åt dig vill jag giva Kanaans land,  det skall bliva eder arvedels lott.»
Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és *mintegy *zsellérek abban,
 Då voro de ännu en liten hop,  de voro ringa och främlingar därinne.
És egyik nemzettől a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:
 Och de vandrade åstad ifrån folk till folk,  ifrån ett rike bort till ett annat.
Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa őket, sőt királyokat is megfenyített miattok, *mondván:*
 Han tillstadde ingen att göra dem skada,  han straffade konungar för deras skull:
Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!
 »Kommen icke vid mina smorda,  och gören ej mina profeter något ont.»
Mikor éhséget idéze elő a földön; *és* a kenyérnek minden botját eltöré,
 Och när han bjöd hungersnöd komma över landet  och fördärvade allt deras livsuppehälle,
Elküldött előttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;
 då sände han åstad en man framför dem:  Josef blev såld till träl.
A lábait békóba szorították, ő maga vasban járt vala,
 Man slog hans fötter i bojor,  i järn fick han ligga fjättrad,
Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta őt.
 till den tid då hans ord uppfylldes,  då HERRENS tal bevisade hans oskuld.
Elküldött a király és feloldotta őt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette őt;
 Då sände konungen och lät släppa honom lös,  folkens behärskare gav honom fri.
Úrrá tevé őt az ő házán, és uralkodóvá minden jószágán;
 Han satte honom till herre över sitt hus,  till att råda över all hans egendom;
Hogy főembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.
 han skulle binda hans furstar efter sin vilja  och lära hans äldste vishet.
És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.
 Och Israel kom till Egypten,  Jakob blev en gäst i Hams land.
És igen megszaporítá az ő népét, és erősebbé tevé elnyomóinál.
 Och HERREN gjorde sitt folk mycket fruktsamt  och mäktigare än dess ovänner voro,
Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyűlöljék az ő népét, *és * álnokul cselekedjenek az ő szolgáival.
 de vilkas hjärtan han vände till att hata hans folk,  till att lägga onda råd mot hans tjänare.
Elküldte Mózest, az ő szolgáját, és Áront, a kit választott vala.
 Han sände Mose, sin tjänare,  och Aron, som han hade utvalt.
Elvégezék azok között az ő jeleit, és a csodákat a Khám földén.
 De gjorde hans tecken ibland dem  och under i Hams land.
Sötétséget bocsátott és elsötétítette *azt, *és azok nem engedetlenkedtek az ő rendeleteinek.
 Han sände mörker och lät allt bliva mörkt;  och de stodo icke emot hans ord.
Vizeiket vérré változtatá, és megölé az ő halaikat.
 Han förvandlade deras vatten till blod  och lät så deras fiskar dö.
Földjük békáktól hemzsege, *még* a királyuk termeiben *is.*
 Deras land kom att vimla av paddor,  ända in i deras konungars kamrar.
Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden ő határukon.
 Han bjöd, och flugsvärmar kommo,  mygg i hela deras land.
Adott nékik eső gyanánt jégesőt, *és* lángoló tüzet a földjökre.
 Han gav dem hagel för regn,  eldslågor sände han i deras land.
És elvevé szőlőjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élő fáit.
 Och han slog deras vinträd och fikonträd  och bröt sönder träden i deras land.
Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.
 Han bjöd, och gräshoppor kommo,  och gräsmaskar i tallös mängd.
És megemészte minden növényt az ő földjökön, és az ő szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.
 De åto upp alla örter i deras land,  de åto upp frukten på deras mark.
És megöle minden elsőszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.
 Och han slog allt förstfött i deras land,  förstlingen av all deras kraft.
És kihozá őket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.
 Så förde han dem ut, med silver och guld,  och i hans stammar var ingen som stapplade.
Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tőlök való félelem megszállta őket.
 Egyptierna gladde sig, när de drogo ut;  ty förskräckelse för Israel hade fallit över dem.
Felhőt terjeszte ki, hogy befedezze *őket,* és tüzet, hogy világítson éjjel.
 Han bredde ut ett moln till skygd,  och en eld för att lysa om natten.
Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg őket.
 De begärde, då lät han vaktlar komma,  och med bröd från himmelen mättade han dem.
Megnyitotta a kősziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.
 Han öppnade klippan, och vatten flödade;  det gick genom öknen såsom en ström.
Mert megemlékezett az ő szentséges igéretéről, a *melyet tőn* Ábrahámnak, az ő szolgájának.
 Ty han tänkte på sitt heliga ord,  på sin tjänare Abraham.
Kihozá azért az ő népét örömmel, *és* az ő választottait vígassággal.
 Så förde han ut sitt folk med fröjd,  med jubel dem som han hade utvalt.
És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.
 Han gav åt dem hedningarnas länder,  och folkens förvärv fingo de till besittning,
Azért, hogy megtartsák az ő rendeleteit, és törvényeit megőrizzék. Dicsérjétek az Urat!
 för att de skulle hålla hans stadgar  och taga hans lagar i akt.  Halleluja!