Psalms 101

Dávid zsoltára. Kegyelmet és igazságot énekelek; te néked zengek éneket, Uram!
Av David; en psalm.  Om nåd och rätt vill jag sjunga,      dig, HERRE, lovsäga.
Gondom van a tökéletes útra: mikor jössz el hozzám? Szívemnek tökéletessége szerint járok én az én házamban.
 Jag vill akta på ostrafflighetens väg --      när kommer du till mig?  Jag vill föra en ostrafflig vandel,      där jag bor i mitt hus.
Nem vetem a szemem hiábavaló dologra; a pártoskodók cselekedetét gyűlölöm: nincs köze hozzám.
 Jag vänder mitt öga ej till det      som fördärvligt är.  Att öva orättfärdighet hatar jag;      sådant skall ej låda vid mig.
A csalárd szív távol van én tőlem, gonoszt nem ismerek.
 Ett vrångt hjärta vare fjärran ifrån mig;      vad ont är vill jag ej veta av.
A ki titkon rágalmazza az ő felebarátját, elvesztem azt; a nagyralátót és a kevélyszívűt, azt el nem szenvedem.
 Den som i hemlighet förtalar sin nästa,      honom vill jag förgöra;  den som har stolta ögon och högmodigt hjärta,      honom lider jag icke.
Szemmel tartom a föld hűségeseit, hogy mellettem lakozzanak; a tökéletesség útjában járó, az szolgál engem.
 Mina ögon se efter de trogna i landet,      för att de må bo hos mig;  den som vandrar på ostrafflighetens väg,      han får vara min tjänare.
Nem lakozik az én házamban, a ki csalárdságot mível; a ki hazugságot szól, nem állhat meg szemeim előtt.
 Den får icke bo i mitt hus,      som övar svek;  den som talar lögn skall ej bestå      inför mina ögon.
Reggelenként elvesztem e földnek latrait, hogy kigyomláljak az Úrnak városából minden gonosztevőt.
 Morgon efter morgon skall jag förgöra      alla ogudaktiga i landet  och utrota alla ogärningsmän      ur HERRENS stad.