Job 38

Majd felele az Úr Jóbnak a forgószélből és monda:

Och HERREN svarade Job ur stormvinden och sade:

Ki az, a ki elhomályosítja az örök rendet tudatlan beszéddel?

 Vem är du som stämplar vishet såsom mörker,  i det att du talar så utan insikt?

Nosza övezd fel, mint férfiú derekadat, én majd kérdezlek, te meg taníts engem!

 Omgjorda nu såsom ej man dina länder;  jag vill fråga dig, och du må giva mig besked.

Hol voltál, mikor a földnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami okosat!

 Var var du, när jag lade jordens grund?  Säg det, om du har ett så stort förstånd.

Ki határozta meg mértékeit, ugyan tudod-é; avagy ki húzta el felette a mérő zsinórt?

 Vem har fastställt hennes mått -- du vet ju det?  Och vem spände sitt mätsnöre ut över henne?

Mire bocsátották le oszlopait, avagy ki vetette fel szegeletkövét;

 Var fingo hennes pelare sina fästen,  och vem var det som lade hennes hörnsten,

Mikor együtt örvendezének a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai vigadozának?

 medan morgonstjärnorna tillsammans jublade  och alla Guds söner höjde glädjerop?

És *kicsoda* zárta el ajtókkal a tengert, a mikor előtünt, az anyaméhből kijött;

 Och vem satte dörrar för havet,  när det föddes och kom ut ur moderlivet,

Mikor ruházatává a felhőt tevém, takarójául pedig a sürű homályt?

 när jag gav det moln till beklädnad  och lät töcken bliva dess linda,

Mikor reávontam törvényemet, zárat és ajtókat veték eléje:

 när jag åt det utstakade min gräns  och satte bom och dörrar därför,

És azt mondám: Eddig jőjj és ne tovább; ez itt ellene áll kevély habjaidnak!

 och sade: »Härintill skall du komma, men ej vidare,  här skola dina stolta böljor lägga sig»?

Parancsoltál-é a reggelnek, a mióta megvagy? Kimutattad-é a hajnalnak a helyét?

 Har du i din tid bjudit dagen att gry  eller anvisat åt morgonrodnaden dess plats,

Hogy belefogózzék a földnek széleibe, és lerázassanak a gonoszok róla.

 där den skulle fatta jorden i dess flikar,  så att de ogudaktiga skakades bort därifrån?

Hogy átváltozzék mint a megpecsételt agyag, és előálljon, mint egy ruhában.

 Då ändrar den form såsom leran under signetet,  och tingen stå fram såsom klädda i skrud;

Hogy a gonoszoktól elvétessék világosságuk, és a fölemelt kar összetöressék?

 då berövas de ogudaktiga sitt ljus,  och den arm som lyftes för högt brytes sönder.

Eljutottál-é a tenger forrásáig, bejártad-é a mélységnek fenekét?

 Har du stigit ned till havets källor  och vandrat omkring på djupets botten?

Megnyíltak-é néked a halálnak kapui; a halál árnyékának kapuit láttad-é?

 Hava dödens portar avslöjat sig för dig,  ja, såg du dödsskuggans portar?

Áttekintetted-é a föld szélességét, mondd meg, ha mindezt jól tudod?

 Har du överskådat jordens vidder?  Om du känner allt detta, så låt höra.

Melyik út *visz* oda, hol a világosság lakik, és a sötétségnek hol van a helye?

 Vet du vägen dit varest ljuset bor,  eller platsen där mörkret har sin boning,

Hogy visszavinnéd azt az ő határába, és hogy megismernéd lakása útjait.

 så att du kan hämta dem ut till deras gräns  och finna stigarna som leda till deras hus?

Tudod te ezt, hiszen már akkor megszülettél; napjaidnak száma nagy!

 Visst kan du det, ty så tidigt blev du ju född,  så stort är ju dina dagars antal!

Eljutottál-é a hónak tárházához; vagy a jégesőnek tárházát láttad-é?

 Har du varit framme vid snöns förrådshus?  Och haglets förrådshus, du såg väl dem

A mit fentartottam a szükség idejére, a harcz és háború napjára?

 -- de förråd som jag har sparat till hemsökelsens tid,  till stridens och drabbningens dag?

Melyik út *visz oda,* a hol szétoszlik a világosság, és szétterjed a keleti szél a földön?

 Vet du vägen dit varest ljuset delar sig,  dit där stormen sprider sig ut över jorden?

Ki hasított nyílást a záporesőnek, és a mennydörgő villámnak útat?

 Vem har åt regnflödet öppnat en ränna  och banat en väg för tordönets stråle,

Hogy aláessék az ember nélkül való földre, a pusztaságra, holott senki sincsen;

 till att sända regn över länder där ingen bor,  över öknar, där ingen människa finnes,

Hogy megitasson pusztát, sivatagot, és hogy sarjaszszon zsenge pázsitot?

 till att mätta ödsliga ödemarker  och giva växt åt gräsets brodd?

Van-é atyja az esőnek, és ki szülte a harmat cseppjeit?

 Säg om regnet har någon fader,  och vem han är, som födde daggens droppar?

Kinek méhéből jött elő a jég, és az ég daráját kicsoda szülte?

 Ur vilken moders liv är det isen gick fram,  och vem är hon som födde himmelens rimfrost?

*Miként* rejtőznek el a vizek mintegy kő *alá,* és *mint* zárul be a mély vizek színe?

 Se, vattnet tätnar och bliver likt sten,  så ytan sluter sig samman över djupet.

Összekötheted-é a fiastyúk szálait; a kaszáscsillag köteleit megoldhatod-é?

 Knyter du tillhopa Sjustjärnornas knippe?  Och förmår du att lossa Orions band?

A hajnalcsillagot előhozhatod-é az ő idejében, avagy a gönczölszekeret forgathatod-é fiával együtt?

 Är det du som, när tid är, för himmelstecknen fram,  och som leder Björninnan med hennes ungar?

Ismered-é az ég törvényeit, vagy te határozod-é meg uralmát a földön?

 Ja, förstår du himmelens lagar,  och ordnar du dess välde över jorden?

Felemelheted-é szavadat a felhőig, hogy a vizeknek bősége beborítson téged?

 Kan du upphöja din röst till molnen  och förmå vattenflöden att övertäcka dig?

Kibocsáthatod-é a villámokat, hogy elmenjenek, vagy mondják-é néked: Itt vagyunk?

 Kan du sända ljungeldar åstad, så att de gå,  så att de svara dig: »Ja vi äro redo»?

Ki helyezett bölcseséget a setét felhőkbe, vagy a tüneményeknek ki adott értelmet?

 Vem har lagt vishet i de mörka molnen,  och vem gav förstånd åt järtecknen i luften?

Ki számlálta meg a bárányfelhőket bölcseséggel, és ki üríti ki az égnek tömlőit;

 Vem håller med sin vishet räkning på skyarna?  Och himmelens läglar, vem häller ut dem,

Mikor a por híg sárrá változik, és a göröngyök összetapadnak?

 medan mullen smälter såsom malm  och jordkokorna klibbas tillhopa?