Psalms 95

Jőjjetek el, örvendezzünk az Úrnak; vígadozzunk a mi szabadításunk kősziklájának!
VENID, celebremos alegremente á JEHOVÁ: Cantemos con júbilo á la roca de nuestra salud.
Menjünk elébe hálaadással; vígadozzunk néki zengedezésekkel.
Lleguemos ante su acatamiento con alabanza; Aclamémosle con cánticos.
Mert nagy Isten az Úr, és nagy király minden istenen felül.
Porque JEHOVÁ es Dios grande; Y Rey grande sobre todos los dioses.
A kinek kezében vannak a földnek mélységei, és a hegyeknek magasságai is az övéi.
Porque en su mano están las profundidades de la tierra, Y las alturas de los montes son suyas.
A kié a tenger, és ő alkotta is azt, és a szárazföldet is az ő kezei formálták.
Suya también la mar, pues él la hizo; Y sus manos formaron la seca.
Jőjjetek, hajoljunk meg, boruljunk le; essünk térdre az Úr előtt, a mi alkotónk előtt!
Venid, adoremos y postrémonos; Arrodillémonos delante de JEHOVÁ nuestro hacedor.
Mert ő a mi Istenünk, mi pedig az ő legelőjének népei és az ő kezének juhai vagyunk; vajha ma hallanátok az ő szavát.
Porque él es nuestro Dios; Nosotros el pueblo de su dehesa, y ovejas de su mano. Si hoy oyereis su voz,
Ne keményítsétek meg a ti szíveteket, mint Meribáhnál, mint Maszszáh napján a pusztában:
No endurezcáis vuestro corazón como en Meribah, Como el día de Masa en el desierto;
A hol megkisértettek engem a ti atyáitok; próbára tettek engem, jóllehet látták az én cselekedetemet.
Donde me tentaron vuestros padres, Probáronme, y vieron mi obra.
Negyven esztendeig bosszankodtam *e* nemzetségen, és mondám: Tévelygő szívű nép ők, és nem tudják ők az én útamat!
Cuarenta años estuve disgustado con la nación, Y dije: Pueblo es que divaga de corazón, Y no han conocido mis caminos.
A kiknek megesküdtem haragomban: Nem mennek be az én nyugalmam *helyére.*
Por tanto juré en mi furor Que no entrarían en mi reposo.