Psalms 69

Az éneklőmesternek a sósannimra; Dávidé.
Al Músico principal: sobre Sosannim: Salmo de David. SÁLVAME, oh Dios, Porque las aguas han entrado hasta el alma.
Szabadíts meg engemet, oh Isten, mert a vizek lelkemig hatottak.
Estoy hundido en cieno profundo, donde no hay pie: He venido á abismos de aguas, y la corriente me ha anegado.
Mély sárba estem be, hol meg nem állhatok; feneketlen örvénybe jutottam, és az áradat elborít engem.
Cansado estoy de llamar; mi garganta se ha enronquecido; Han desfallecido mis ojos esperando á mi Dios.
Elfáradtam a kiáltásban, kiszáradt a torkom; szemeim elbágyadtak, várván Istenemet.
Hanse aumentado más que los cabellos de mi cabeza los que me aborrecen sin causa; Hanse fortalecido mis enemigos, los que me destruyen sin por qué: He venido pues á pagar lo que no he tomado.
Többen vannak fejem hajszálainál, a kik ok nélkül gyűlölnek engem; hatalmasok a vesztemre törők, a kik ellenségeim alap nélkül; a mit nem ragadtam el, azt kell megfizetnem!
Dios, tú sabes mi locura; Y mis delitos no te son ocultos.
Oh Isten, te tudod az én balgatagságomat, és az én bűneim nyilván vannak te előtted:
No sean avergonzados por mi causa los que te esperan, oh Señor JEHOVÁ de los ejércitos; No sean confusos por mí los que te buscan, oh Dios de Israel.
Ne szégyenüljenek meg miattam, a kik te benned remélnek, Uram, Seregeknek Ura! Ne pironkodjanak miattam, a kik téged keresnek, oh Izráelnek Istene!
Porque por amor de ti he sufrido afrenta; Confusión ha cubierto mi rostro.
Mert te éretted viselek gyalázatot, *és* borítja pironság az én orczámat.
He sido extrañado de mis hermanos, Y extraño á los hijos de mi madre.
Atyámfiai előtt idegenné lettem, és anyám fiai előtt jövevénynyé.
Porque me consumió el celo de tu casa; Y los denuestos de los que te vituperaban, cayeron sobre mí.
Mivel a te házadhoz való féltő szeretet emészt engem, a te gyalázóidnak gyalázásai hullanak reám.
Y lloré afligiendo con ayuno mi alma; Y esto me ha sido por afrenta.
Ha sírok és bőjtöléssel *gyötröm* lelkemet, az is gyalázatomra válik.
Puse además saco por mi vestido; Y vine á serles por proverbio.
Ha gyászruhába öltözöm, akkor példabeszédül vagyok nékik.
Hablaban contra mí los que se sentaban á la puerta, Y me zaherían en las canciones de los bebederos de sidra.
A kapuban ülők rólam szólanak, és a borozók rólam énekelnek.
Empero yo enderezaba mi oración á ti, oh JEHOVÁ, al tiempo de tu buena voluntad: Oh Dios, por la multitud de tu misericordia, Por la verdad de tu salud, óyeme.
Én pedig néked könyörgök, oh Uram; jókedvednek idején, oh Isten, a te kegyelmed sokaságához képest hallgass meg engem a te megszabadító hűségeddel.
Sácame del lodo, y no sea yo sumergido: Sea yo libertado de los que me aborrecen, y del profundo de las aguas.
Ments ki engem az iszapból, hogy el ne sülyedjek; hadd szabaduljak meg gyűlölőimtől és a feneketlen vizekből;
No me anegue el ímpetu de las aguas, Ni me suerba la hondura, Ni el pozo cierre sobre mí su boca.
Hogy el ne borítson a vizek árja, és el ne nyeljen az örvény, és a veremnek szája be ne záruljon felettem!
Óyeme, JEHOVÁ, porque apacible es tu misericordia; Mírame conforme á la multitud de tus miseraciones.
Hallgass meg engem, Uram, mert jó a te kegyelmességed! A te irgalmasságodnak sokasága szerint tekints én reám;
Y no escondas tu rostro de tu siervo; Porque estoy angustiado; apresúrate, óyeme.
És ne rejtsd el orczádat a te szolgádtól; mert szorongattatom nagyon: siess, hallgass meg engem!
Acércate á mi alma, redímela: Líbrame á causa de mis enemigos.
Légy közel az én lelkemhez és váltsd meg azt; az én ellenségeimért szabadíts meg engem.
Tú sabes mi afrenta, y mi confusión, y mi oprobio: Delante de ti están todos mis enemigos.
Te tudod az én gyalázatomat, szégyenemet és pirulásomat; jól ismered minden szorongatómat.
La afrenta ha quebrantado mi corazón, y estoy acongojado: Y esperé quien se compadeciese de mí, y no lo hubo: Y consoladores, y ninguno hallé.
A gyalázat megtörte szívemet és beteggé lettem; várok vala részvétre, de hiába; vigasztalókra, de nem találék.
Pusiéronme además hiel por comida, Y en mi sed me dieron á beber vinagre.
Sőt ételemben mérget adnak vala, és szomjúságomban eczettel itatnak vala engem.
Sea su mesa delante de ellos por lazo, Y lo que es para bien por tropiezo.
Legyen az ő asztalok előttök tőrré, és a bátorságosoknak hálóvá.
Sean oscurecidos sus ojos para ver, Y haz siempre titubear sus lomos.
Setétüljenek meg az ő szemeik, hogy ne lássanak; és az ő derekukat tedd mindenkorra roskataggá.
Derrama sobre ellos tu ira, Y el furor de tu enojo los alcance.
Öntsd ki a te haragodat reájok, és a te haragodnak búsulása érje utól őket.
Sea su palacio asolado: En sus tiendas no haya morador.
Legyen az ő palotájok puszta, és az ő hajlékukban ne legyen lakos;
Porque persiguieron al que tú heriste; Y cuentan del dolor de los que tú llagaste.
Mert a kit te megvertél, azt üldözik, és a tőled sujtottak fájdalmát szólják meg.
Pon maldad sobre su maldad, Y no entren en tu justicia.
Szedd össze álnokságaikat, és a te igazságodra ne jussanak el.
Sean raídos del libro de los vivientes, Y no sean escritos con los justos.
Töröltessenek ki az élők könyvéből, és az igazak közé ne irattassanak.
Y yo afligido y dolorido, Tu salud, oh Dios, me defenderá.
Engem pedig, a ki nyomorult és szenvedő vagyok, emeljen fel, oh Isten, a te segedelmed!
Alabaré yo el nombre de Dios con cántico, Ensalzarélo con alabanza.
Dicsérem az Istennek nevét énekkel, és magasztalom hálaadással.
Y agradará á JEHOVÁ más que sacrificio de buey, Ó becerro que echa cuernos y uñas.
És kedvesebb lesz az Úr előtt az ökörnél, a szarvas és hasadt körmű tuloknál.
Veránlo los humildes, y se gozarán; Buscad á Dios, y vivirá vuestro corazón.
Látják *ezt* majd a szenvedők és örülnek; ti Istent keresők, elevenedjék a ti szívetek!
Porque JEHOVÁ oye á los menesterosos, Y no menosprecia á sus prisioneros.
Mert meghallgatja az Úr a szegényeket, és az ő foglyait nem veti meg.
Alábenlo los cielos y la tierra, Los mares, y todo lo que se mueve en ellos.
Dicsérjék őt az egek és a föld; a tengerek és a mi csak mozog azokban!
Porque Dios guardará á Sión, y reedificará las ciudades de Judá; Y habitarán allí, y la poseerán.
Mert megtartja Isten a Siont, és megépíti Júdának városait; és ott lakoznak majd és bírni fogják azt. * (Psalms 69:37) És az ő szolgáinak maradékai öröklik azt, és abban laknak majd, a kik szeretik az ő nevét. *
Y la simiente de sus siervos la heredará, Y los que aman su nombre habitarán en ella.