Psalms 18

Az éneklőmesternek, az Úr szolgájától, Dávidtól, a ki az Úrhoz ez ének szavait azon a napon mondotta, a melyen az Úr megszabadította őt minden ellenségének kezéből, és a Saul kezéből.

Al Músico principal: Salmo de David, siervo de JEHOVÁ, el cual profirió á JEHOVÁ las palabras de este cántico el día que le libró JEHOVÁ de mano de todos sus enemigos, y de mano de Saúl. Entonces dijo: AMARTE he, oh JEHOVÁ, fortaleza mía.

És monda: Szeretlek Uram, én erősségem!

JEHOVÁ, roca mía y castillo mío, y mi libertador; Dios mío, fuerte mío, en él confiaré; Escudo mío, y el cuerno de mi salud, mi refugio.

Az Úr az én kősziklám, váram és szabadítóm; az én Istenem, az én kősziklám, ő benne bízom: az én paizsom, idvességem szarva, menedékem.

Invocaré á JEHOVÁ, digno de ser alabado, Y seré salvo de mis enemigos.

Az Úrhoz kiáltok, a ki dicséretre méltó, és megszabadulok ellenségeimtől.

Cercáronme dolores de muerte, Y torrentes de perversidad me atemorizaron.

Halál kötelei vettek körül, s az istentelenség árjai rettentettek engem.

Dolores del sepulcro me rodearon, Previniéronme lazos de muerte.

A Seol kötelei vettek körül; a halál tőrei fogtak meg engem.

En mi angustia invoqué á JEHOVÁ, Y clamé á mi Dios: Él oyó mi voz desde su templo, Y mi clamor llegó delante de él, á sus oídos.

Szükségemben az Urat hívtam, és az én Istenemhez kiáltottam; szavamat meghallá templomából, és kiáltásom eljutott füleibe.

Y la tierra fué conmovida y tembló; Y moviéronse los fundamentos de los montes, Y se estremecieron, porque se indignó él.

Megindult, megrendült a föld, s a hegyek fundamentomai inogtak; és megindultak, mert haragra gyúlt.

Humo subió de su nariz, Y de su boca consumidor fuego; Carbones fueron por él encendidos.

Füst szállt fel orrából, és szájából emésztő tűz; izzó szén gerjedt belőle.

Y bajó los cielos, y descendió; Y oscuridad debajo de sus pies.

Lehajtotta az eget és leszállt, és homály volt lábai alatt.

Y cabalgó sobre un querubín, y voló: Voló sobre las alas del viento.

Kérubon haladt és röpült, és a szelek szárnyain suhant.

Puso tinieblas por escondedero suyo, su pabellón en derredor de sí; Oscuridad de aguas, nubes de los cielos.

A sötétséget tette rejtekhelyévé; sátora körülötte a sötét felhők és sűrű fellegek.

Por el resplandor delante de él, sus nubes pasaron; Granizo y carbones ardientes.

Az előtte lévő fényességből felhőin jégeső tört át és eleven szén.

Y tronó en los cielos JEHOVÁ, Y el Altísimo dió su voz; Granizo y carbones de fuego.

És dörgött az Úr a mennyekben, és a Magasságos zengett; és jégeső *hullt* és eleven szén.

Y envió sus saetas, y desbaratólos; Y echó relámpagos, y los destruyó.

És kibocsátá nyilait és elszéleszté azokat, villámokat szórt és megháborította azokat.

Y aparecieron las honduras de las aguas, Y descubriéronse los cimientos del mundo, Á tu reprensión, oh JEHOVÁ, Por el soplo del viento de tu nariz.

És meglátszottak a vizek medrei s megmutatkoztak a világ fundamentomai; a te feddésedtől, Uram, a te orrod leheletének fuvásától.

Envió desde lo alto; tomóme, Sacóme de las muchas aguas.

Lenyúlt a magasból és felvett engem; kivont engem nagy vizekből.

Libróme de mi poderoso enemigo, Y de los que me aborrecían, aunque eran ellos más fuertes que yo.

Megszabadított engem az én erős ellenségemtől, s az én gyűlölőimtől, a kik hatalmasabbak voltak nálamnál.

Asaltáronme en el día de mi quebranto: Mas JEHOVÁ fué mi apoyo.

Rám jöttek veszedelmem napján; de az Úr volt az én támaszom.

Y sacóme á anchura: Libróme, porque se agradó de mí.

És kivitt engem tágas helyre; kiragadt engem, mert kedvét leli bennem.

Hame pagado JEHOVÁ conforme á mi justicia: Conforme á la limpieza de mis manos me ha vuelto.

Az Úr megfizetett nékem igazságom szerint, kezeimnek tisztasága szerint fizetett meg nékem;

Porque yo he guardado los caminos de JEHOVÁ, Y no me aparté impíamente de mi Dios.

Mert megőriztem az Úrnak útait, és gonoszul nem távoztam el az én Istenemtől.

Pues todos sus juicios estuvieron delante de mí, Y no eché de mí sus estatutos.

Mert minden ítélete előttem, és rendeléseit nem hánytam el magamtól.

Y fuí íntegro para con él, y cauteléme de mi maldad.

És tökéletes voltam előtte, őrizkedtem az én vétkemtől.

Pagóme pues JEHOVÁ conforme á mi justicia; Conforme á la limpieza de mis manos delante de sus ojos.

És megfizetett nékem az Úr az én igazságom szerint; kezeim tisztasága szerint, a mi szemei előtt van.

Con el misericordioso te mostrarás misericordioso, Y recto para con el hombre íntegro.

Az irgalmashoz irgalmas vagy: a tökéleteshez tökéletes vagy.

Limpio te mostrarás para con el limpio, Y severo serás para con el perverso.

A tisztával tiszta vagy; s a visszáshoz visszás vagy.

Y tú salvarás al pueblo humilde, Y humillarás los ojos altivos.

Mert te megtartod a nyomorult népet, és a kevély szemeket megalázod;

Tú pues alumbrarás mi lámpara: JEHOVÁ mi Dios alumbrará mis tinieblas.

Mert te gyujtod meg az én szövétnekemet; az Úr az én Istenem megvilágosítja az én sötétségemet.

Porque contigo desharé ejércitos; Y con mi Dios asaltaré muros.

Mert általad táboron is átfutok, és az én Istenem által kőfalon is átugrom.

Dios, perfecto su camino: Es acendrada la palabra de JEHOVÁ: Escudo es á todos los que en él esperan.

Az Istennek útja tökéletes; az Úrnak beszéde tiszta; paizsuk ő mindazoknak, a kik bíznak benne.

Porque ¿qué Dios hay fuera de JEHOVÁ? ¿Y qué fuerte fuera de nuestro Dios?

Mert kicsoda Isten az Úron kivül? És kicsoda kőszikla a mi Istenünkön kivül?

Dios es el que me ciñe de fuerza, É hizo perfecto mi camino;

Az Isten, a ki felövez engem erővel, és tökéletessé teszi útamat:

Quien pone mis pies como pies de ciervas, É hízome estar sobre mis alturas;

Olyanná teszi lábamat, mint a szarvasé, és az én magas helyeimre állít engem.

Quien enseña mis manos para la batalla, Y será quebrado con mis brazos el arco de acero.

Ő tanítja kezemet a harczra, karjaim meghajlítják az érczíjat.

Dísteme asimismo el escudo de tu salud: Y tu diestra me sustentó, Y tu benignidad me ha acrecentado.

És adtad nékem a te idvességednek paizsát, és a te jobbod megszilárdított engem, és a te jóvoltod felmagasztalt engem.

Ensanchaste mis pasos debajo de mí, Y no titubearon mis rodillas.

Kiszélesítetted lépésemet alattam, és nem tántorogtak lábaim.

Perseguido he mis enemigos, y alcancélos, Y no volví hasta acabarlos.

Üldözöm ellenségeimet és elérem őket, és nem térek vissza, míg meg nem semmisültek.

Helos herido, y no podrán levantarse: Cayeron debajo de mis pies.

Összetöröm őket, hogy fel sem kelhetnek; lábaim alá hullanak.

Pues me ceñiste de fortaleza para la pelea; Has agobiado mis enemigos debajo de mí.

Mert te öveztél fel engem erővel a harczra, alám görbeszted az ellenem felkelőket.

Y dísteme la cerviz de mis enemigos, Y destruí á los que me aborrecían.

És megadtad, hogy ellenségeim meghátráltak, és az én gyűlölőimet elpusztíthattam.

Clamaron, y no hubo quien salvase: Aun á JEHOVÁ, mas no los oyó.

Kiáltottak, de nem volt szabadító, az Úrhoz és nem felelt nékik.

Y molílos como polvo delante del viento; Esparcílos como lodo de las calles.

És apróra törtem őket, a milyen a szél elé való por, és megtapodtam őket mint utcza sarát.

Librásteme de contiendas de pueblo: Pusísteme por cabecera de gentes: Pueblo que yo no conocía, me sirvió.

Megmentettél engem a nép pártoskodásaitól; nemzetek fejévé tettél engem; oly nép szolgál nékem, a melyet nem ismertem.

Así que hubo oído, me obedeció; Los hijos de extraños me mintieron;

A mint hall a fülök, engedelmeskednek, és idegenek is hizelegnek nékem.

Los extraños flaquearon, Y tuvieron miedo desde sus encerramientos.

Az idegenek elepedtek, és reszketve jőnek elő zárt helyeikből.

Viva JEHOVÁ, y sea bendita mi roca; Y ensalzado sea el Dios de mi salud:

Él az Úr és áldott az én kősziklám, magasztaltassék hát az én idvességemnek Istene!

El Dios que me da las venganzas, Y sujetó pueblos á mí.

Az Isten, a ki bosszút áll értem, és népeket hajlít alám;

Mi libertador de mis enemigos: Hicísteme también superior de mis adversarios; Librásteme de varón violento.

A ki megment engem ellenségeimtől. Még az ellenem felkelők fölött is felmagasztalsz engem, az erőszakos embertől megszabadítasz engem.

Por tanto yo te confesaré entre las gentes, oh JEHOVÁ, Y cantaré á tu nombre.

Azért dicsérlek téged, Uram, a nemzetek között, és éneket zengek a te nevednek. * (Psalms 18:51) Nagy segítséget ád az ő királyának és irgalmasságot cselekszik az ő felkentjével, Dáviddal és az ő magvával mindörökké. *

El cual engrandece las saludes de su rey, Y hace misericordia á su ungido, Á David y á su simiente, para siempre.