Psalms 120

Grádicsok éneke. Nyomorúságomban az Úrhoz kiálték, és meghallgata engem.

Cántico gradual. Á JEHOVÁ llamé estando en angustia, Y él me respondió.

Mentsd meg, Uram, lelkemet a hazug ajaktól *és *a csalárd nyelvtől!

Libra mi alma, oh JEHOVÁ, de labio mentiroso, De la lengua fraudulenta.

Mit adjanak néked, vagy mit nyujtsanak néked, te csalárd nyelv?!

¿Qué te dará, ó qué te aprovechará, Oh lengua engañosa?

Vitéznek hegyes nyilait fenyőfa parázsával.

Agudas saetas de valiente, Con brasas de enebro.

Jaj nékem, hogy Mésekben bujdosom és a Kédár sátrai közt lakom!

¡Ay de mí, que peregrino en Mesech, Y habito entre las tiendas de Kedar!

Sok ideje lakozik az én lelkem a békességnek gyűlölőivel!

Mucho se detiene mi alma Con los que aborrecen la paz.

Magam vagyok a békesség, de mihelyt megszólalok, ők viadalra *készek.*

Yo soy pacífico: Mas ellos, así que hablo, me hacen guerra.