Psalms 104

Áldjad én lelkem az Urat! Uram én Istenem, nagy vagy te igen, ékességet és fenséget öltöztél magadra!
BENDICE, alma mía, á JEHOVÁ. JEHOVÁ, Dios mío, mucho te has engrandecido; Haste vestido de gloria y de magnificencia.
A ki körülvette magát világossággal, mint egy öltözettel, és kiterjesztette az egeket, mint egy kárpitot;
El que se cubre de luz como de vestidura, Que extiende los cielos como una cortina;
A ki vizeken építi fel az ő palotáját, a felhőket rendeli az ő szekerévé, jár a szeleknek szárnyain;
Que establece sus aposentos entre las aguas; El que pone las nubes por su carroza, El que anda sobre las alas del viento;
A ki a szeleket teszi követeivé, a lángoló tüzet szolgáivá.
El que hace á sus ángeles espíritus, Sus ministros al fuego flameante.
Ő fundálta a földet az ő oszlopain, nem mozdul az meg soha örökké.
Él fundó la tierra sobre sus basas; No será jamás removida.
Vízáradattal, mint egy ruhával borítottad be azt, a hegyek felett is vizek állottak vala.
Con el abismo, como con vestido, la cubriste; Sobre los montes estaban las aguas.
Egy kiáltásodtól eloszlának, és mennydörgésednek szavától szétriadának.
Á tu reprensión huyeron; Al sonido de tu trueno se apresuraron;
Hegyek emelkedének fel és völgyek szállának alá arra a helyre, a melyet fundáltál nékik.
Subieron los montes, descendieron los valles, Al lugar que tú les fundaste.
Határt vetettél, a melyet át nem hágnak, nem térnek vissza a földnek elborítására.
Pusísteles término, el cual no traspasarán; Ni volverán á cubrir la tierra.
A ki elbocsátja a forrásokat a völgyekbe, hogy folydogáljanak a hegyek között;
Tú eres el que envías las fuentes por los arroyos; Van entre los montes.
Megitassák a mezőnek minden állatát; a vadszamarak is megoltsák szomjúságukat.
Abrevan á todas las bestias del campo: Quebrantan su sed los asnos montaraces.
Mellettök lakoznak az égnek madarai, az ágak közül hangicsálnak.
Junto á aquellos habitarán las aves de los cielos; Entre las ramas dan voces.
A ki megöntözi a hegyeket az ő palotájából; a te munkáidnak gyümölcséből megelégíttetik a föld.
El que riega los montes desde sus aposentos: Del fruto de sus obras se sacia la tierra.
A ki füvet sarjaszt a barmoknak és növényeket az embereknek hasznára, hogy eledelt vegyenek a földből,
El que hace producir el heno para las bestias, Y la hierba para el servicio del hombre; Sacando el pan de la tierra.
És bort, a mely megvidámítja a halandónak szívét, fényesebbé teszi az orczát az olajnál; és kenyeret, a mely megerősíti a halandónak szívét.
Y el vino que alegra el corazón del hombre, Y el aceite que hace lucir el rostro, Y el pan que sustenta el corazón del hombre.
Megelégíttetnek az Úrnak fái, a Libánonnak czédrusai, a melyeket plántált;
Llénanse de jugo los árboles de JEHOVÁ, Los cedros del Líbano que él plantó.
A melyeken madarak fészkelnek: az eszterág, a melynek a cziprusok a háza.
Allí anidan las aves; En las hayas hace su casa la cigüeña.
A magas hegyek a vadkecskéknek, a sziklák hörcsögöknek menedéke.
Los montes altos para las cabras monteses; Las peñas, madrigueras para los conejos.
Teremtett holdat ünnepeknek mutatására; a napot, a mely lenyugovását tudja.
Hizo la luna para los tiempos: El sol conoce su ocaso.
Szerzett setétséget, hogy éjszaka legyen, a melyben szétjárjanak a mezőnek összes vadai;
Pone las tinieblas, y es la noche: En ella corretean todas las bestias de la selva.
Az oroszlánkölykök, a melyek ordítanak a prédáért, sürgetvén Istentől eledelöket.
Los leoncillos braman á la presa, Y para buscar de Dios su comida.
Ha felkél a nap, elrejtőznek és hajlékaikban heverésznek;
Sale el sol, recógense, Y échanse en sus cuevas.
Az ember munkájára megy ki, és az ő dolgára mind estvéig.
Sale el hombre á su hacienda, Y á su labranza hasta la tarde.
Mily számtalanok a te műveid, Uram! Mindazokat bölcsen alkottad meg, és betelt a föld a te gazdagságoddal.
¡Cuán muchas son tus obras, oh JEHOVÁ! Hiciste todas ellas con sabiduría: La tierra está llena de tus beneficios.
Ez a nagy és széles tenger! Itt vannak benne a megszámlálhatatlan csúszók; apró állatok nagyokkal együtt.
Asimismo esta gran mar y ancha de términos: En ella pescados sin número, Animales pequeños y grandes.
Amott gályák járnak *s* czethal, a melyet azért formáltál, hogy játszadozzék benne.
Allí andan navíos; Allí este leviathán que hiciste para que jugase en ella.
Mindazok te reád néznek, hogy megadjad eledelüket alkalmas időben.
Todos ellos esperan en ti, Para que les des su comida á su tiempo.
Adsz nékik *és* ők takarnak; megnyitod kezedet, és megtelnek a te jóvoltoddal.
Les das, recogen; Abres tu mano, hártanse de bien.
Elfordítod orczádat, megháborodnak; elveszed a lelköket, kimulnak és porrá lesznek újra.
Escondes tu rostro, túrbanse: Les quitas el espíritu, dejan de ser, Y tórnanse en su polvo.
Kibocsátod a te lelkedet, megújulnak, és újjá teszed a földnek színét.
Envías tu espíritu, críanse: Y renuevas la haz de la tierra.
Legyen az Úrnak dicsőség örökké; örvendezzen az Úr az ő teremtményeiben;
Sea la gloria de JEHOVÁ para siempre; Alégrese JEHOVÁ en sus obras;
A ki, ha rátekint e földre, megrendül az; megilleti a hegyeket, és füstölögnek azok.
El cual mira á la tierra, y ella tiembla; Toca los montes, y humean.
Éneklek az Úrnak egész életemben; zengedezek az én Istenemnek, a míg vagyok!
Á JEHOVÁ cantaré en mi vida: Á mi Dios salmearé mientras viviere.
Legyen kedves néki az én rebegésem; örvendezem én az Úrban;
Serme ha suave hablar de él: Yo me alegraré en JEHOVÁ.
Veszszenek el a bűnösök a földről, és a hitetlenek ne legyenek többé! Áldjad én lelkem az Urat; dicsérjétek az Urat!
Sean consumidos de la tierra los pecadores, Y los impíos dejen de ser. Bendice, alma mía, á JEHOVÁ. Aleluya.