Proverbs 1

Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának példabeszédei,
LOS proverbios de Salomón, hijo de David, rey de Israel:
Bölcseség és erkölcsnek tanulására, értelmes beszédek megértésére;
Para entender sabiduría y doctrina; Para conocer las razones prudentes;
Okos fenyítéknek, igazságnak és ítéletnek és becsületességnek megnyerésére;
Para recibir el consejo de prudencia, Justicia, y juicio y equidad;
Együgyűeknek eszesség, gyermeknek tudomány és meggondolás adására.
Para dar sagacidad á los simples, Y á los jóvenes inteligencia y cordura.
Hallja a bölcs és öregbítse az ő tanulságát, és az értelmes szerezzen érett tanácsokat.
Oirá el sabio, y aumentará el saber; Y el entendido adquirirá consejo;
Példabeszédnek és példázatnak, bölcsek beszédeinek és találós meséinek megértésére.
Para entender parábola y declaración; Palabras de sabios, y sus dichos oscuros.
Az Úrnak félelme feje a bölcseségnek; a bölcseséget és erkölcsi tanítást a bolondok megútálják.
El principio de la sabiduría es el temor de JEHOVÁ: Los insensatos desprecian la sabiduría y la enseñanza.
Hallgasd, fiam, a te atyádnak erkölcsi tanítását, és a te anyádnak oktatását el ne hagyd.
Oye, hijo mío, la doctrina de tu padre, Y no desprecies la dirección de tu madre:
Mert kedves ékesség lesz a te fejednek, és aranyláncz a te nyakadra.
Porque adorno de gracia serán á tu cabeza, Y collares á tu cuello.
Fiam, ha a bűnösök el akarnak csábítani téged: ne fogadd beszédöket.
Hijo mío, si los pecadores te quisieren engañar, No consientas.
Ha azt mondják: jere mi velünk, leselkedjünk vér után, rejtezzünk el az ártatlan ellen ok nélkül;
Si dijeren: Ven con nosotros, Pongamos asechanzas á la sangre, Acechemos sin motivo al inocente;
Nyeljük el azokat, mint a sír elevenen, és egészen, mint a kik mélységbe szállottak;
Los tragaremos vivos como el sepulcro, Y enteros, como los que caen en sima;
Minden drága marhát nyerünk, megtöltjük a mi házainkat zsákmánnyal;
Hallaremos riquezas de todas suertes, Henchiremos nuestras casas de despojos;
Sorsodat vesd közénk; egy erszényünk legyen mindnyájunknak:
Echa tu suerte entre nosotros; Tengamos todos una bolsa:
Fiam, ne járj egy úton ezekkel, tartóztasd meg lábaidat ösvényüktől;
Hijo mío, no andes en camino con ellos; Aparta tu pie de sus veredas:
Mert lábaik a gonoszra futnak, és sietnek a vérnek ontására.
Porque sus pies correrán al mal, É irán presurosos á derramar sangre.
Mert hiába vetik ki a hálót minden szárnyas állat szemei előtt:
Porque en vano se tenderá la red Ante los ojos de toda ave;
Ezek mégis vérök árán is ólálkodnak, lelkök árán is leselkednek;
Mas ellos á su propia sangre ponen asechanzas, Y á sus almas tienden lazo.
Ilyen az útja minden kapzsi embernek: gazdájának életét veszi el.
Tales son las sendas de todo el que es dado á la codicia, La cual prenderá el alma de sus poseedores.
A bölcseség künn szerül-szerte kiált; az utczákon zengedezteti az ő szavát.
La sabiduría clama de fuera, Da su voz en las plazas:
Lármás utczafőkön kiált a kapuk bemenetelin, a városban szólja az ő beszédit.
Clama en los principales lugares de concurso; En las entradas de las puertas de la ciudad dice sus razones:
Míglen szeretitek, oh ti együgyűek az együgyűséget, és gyönyörködnek a csúfolók csúfolásban, és gyűlölik a balgatagok a tudományt?!
¿Hasta cuándo, oh simples, amaréis la simpleza, Y los burladores desearán el burlar, Y los insensatos aborrecerán la ciencia?
Térjetek az én dorgálásomhoz; ímé közlöm veletek az én lelkemet, tudtotokra adom az én beszédimet néktek.
Volveos á mi reprensión: He aquí yo os derramaré mi espíritu, Y os haré saber mis palabras.
Mivelhogy hívtalak *titeket,* és vonakodtatok, kiterjesztém az én kezemet, és senki eszébe nem vette;
Por cuanto llamé, y no quisisteis: Extendí mi mano, y no hubo quien escuchase;
És elhagytátok minden én tanácsomat, és az én feddésemmel nem gondoltatok:
Antes desechasteis todo consejo mío, Y mi reprensión no quisisteis:
Én is a ti nyomorúságtokon nevetek, megcsúfollak, mikor eljő az, a mitől féltek.
También yo me reiré en vuestra calamidad, Y me burlaré cuando os viniere lo que teméis;
Mikor eljő, mint a vihar, az, a mitől féltek, és a ti nyomorúságtok, mint a forgószél elközelget: mikor eljő ti reátok a nyomorgatás és a szorongatás.
Cuando viniere como una destrucción lo que teméis, Y vuestra calamidad llegare como un torbellino; Cuando sobre vosotros viniere tribulación y angustia.
Akkor segítségül hívnak engem, de nem hallgatom meg: keresnek engem, de meg nem találnak.
Entonces me llamarán, y no responderé; Buscarme han de mañana, y no me hallarán:
Azért hogy gyűlölték a bölcseséget, és az Úrnak félelmét nem választották.
Por cuanto aborrecieron la sabiduría, Y no escogieron el temor de JEHOVÁ,
Nem engedtek az én tanácsomnak; megvetették minden én feddésemet.
Ni quisieron mi consejo, Y menospreciaron toda reprensión mía:
Esznek azért az ő útjoknak gyümölcséből, és az ő tanácsokból megelégednek.
Comerán pues del fruto de su camino, Y se hartarán de sus consejos.
Mert az együgyűeknek pártossága megöli őket, és a balgatagoknak szerencséje elveszti őket.
Porque el reposo de los ignorantes los matará, Y la prosperidad de los necios los echará á perder.
A ki pedig hallgat engem, lakozik bátorságosan, és csendes lesz a gonosznak félelmétől.
Mas el que me oyere, habitará confiadamente, Y vivirá reposado, sin temor de mal.