Job 9

Felele pedig Jób, és monda:
Y RESPONDIÓ Job, y dijo:
Igaz, jól tudom, hogy így van; hogyan is lehetne igaz a halandó ember Istennél?
Ciertamente yo conozco que es así: ¿Y cómo se justificará el hombre con Dios?
Ha perelni akarna ő vele, ezer közül egy sem felelhetne meg néki.
Si quisiere contender con él, No le podrá responder á una cosa de mil.
Bölcs szívű és hatalmas erejű: ki szegülhetne ellene, hogy épségben maradjon?
Él es sabio de corazón, y poderoso en fortaleza, ¿Quién se endureció contra él, y quedó en paz?
A ki hegyeket mozdít tova, hogy észre se veszik, és megfordítja őket haragjában.
Que arranca los montes con su furor, Y no conocen quién los trastornó:
A ki kirengeti helyéből a földet, úgy hogy oszlopai megrepedeznek.
Que remueve la tierra de su lugar, Y hace temblar sus columnas:
A ki szól a napnak és az fel nem kél, és bepecsételi a csillagokat.
Que manda al sol, y no sale; Y sella las estrellas:
A ki egymaga feszítette ki az egeket, és a tenger hullámain tapos.
El que extiende solo los cielos, Y anda sobre las alturas de la mar:
A ki teremtette a gönczölszekeret, a kaszás csillagot és a fiastyúkot és a délnek titkos tárait.
El que hizo el Arcturo, y el Orión, y las Pléyadas, Y los lugares secretos del mediodía:
A ki nagy dolgokat cselekszik megfoghatatlanul, és csudákat megszámlálhatatlanul.
El que hace cosas grandes é incomprensibles, Y maravillosas, sin número.
Ímé, elvonul mellettem, de nem látom, átmegy előttem, de nem veszem észre.
He aquí que él pasará delante de mí, y yo no lo veré; Y pasará, y no lo entenderé.
Ímé, ha elragad *valamit,* ki akadályozza meg; ki mondhatja néki: Mit cselekszel?
He aquí, arrebatará; ¿quién le hará restituir? ¿Quién le dirá, Qué haces?
Ha az Isten el nem fordítja az ő haragját, alatta meghajolnak Ráháb czinkosai is.
Dios no tornará atrás su ira, Y debajo de él se encorvan los que ayudan á los soberbios.
Hogyan felelhetnék hát én meg ő néki, és lelhetnék vele szemben szavakat?
¿Cuánto menos le responderé yo, Y hablaré con él palabras estudiadas?
A ki, ha szinte igazam volna, sem felelhetnék néki; kegyelemért könyörögnék ítélő birámhoz.
Que aunque fuese yo justo, no responderé; Antes habré de rogar á mi juez.
Ha segítségül hívnám és felelne is nékem, még sem hinném, hogy szavamat fülébe vevé;
Que si yo le invocase, y él me respondiese, Aun no creeré que haya escuchado mi voz.
A ki forgószélben rohan meg engem, és ok nélkül megsokasítja sebeimet.
Porque me ha quebrado con tempestad, Y ha aumentado mis heridas sin causa.
Nem hagyna még lélekzetet se vennem, hanem keserűséggel lakatna jól.
No me ha concedido que tome mi aliento; Mas hame hartado de amarguras.
Ha erőre kerülne a dolog? Ímé, ő igen erős; és ha ítéletre? Ki tűzne ki én nékem napot?
Si habláremos de su potencia, fuerte por cierto es; Si de juicio, ¿quién me emplazará?
Ha igaznak mondanám magamat, a szájam kárhoztatna engem; ha ártatlannak: bűnössé tenne engemet.
Si yo me justificare, me condenará mi boca; Si me dijere perfecto, esto me hará inicuo.
Ártatlan vagyok, nem törődöm lelkemmel, útálom az életemet.
Bien que yo fuese íntegro, no conozco mi alma: Reprocharé mi vida.
Mindegy ez! Azért azt mondom: elveszít ő ártatlant és gonoszt!
Una cosa resta que yo diga: Al perfecto y al impío él los consume.
Ha ostorával hirtelen megöl, neveti a bűntelenek megpróbáltatását.
Si azote mata de presto, Ríese de la prueba de los inocentes.
A föld a gonosz kezébe adatik, a ki az ő biráinak arczát elfedezi. Nem így van? Kicsoda hát ő?
La tierra es entregada en manos de los impíos, Y él cubre el rostro de sus jueces. Si no es él, ¿quién es? ¿dónde está?
Napjaim gyorsabbak valának a kengyelfutónál: elfutának, nem láttak semmi jót.
Mis días han sido más ligeros que un correo; Huyeron, y no vieron el bien.
Ellebbentek, mint a gyorsan járó hajók, miként zsákmányára csap a keselyű.
Pasaron cual navíos veloces: Como el águila que se arroja á la comida.
Ha azt mondom: Nosza elfelejtem panaszomat, felhagyok haragoskodásommal és vidám leszek:
Si digo: Olvidaré mi queja, Dejaré mi aburrimiento, y esforzaréme:
Megborzadok az én mindenféle fájdalmamtól; tudom, hogy nem találsz bűntelennek engem.
Contúrbanme todos mis trabajos; Sé que no me darás por libre.
Rossz ember vagyok én! Minek fáraszszam hát magamat hiába?
Yo soy impío, ¿Para qué trabajaré en vano?
Ha hóvízzel mosakodom is meg, ha szappannal mosom is meg kezeimet:
Aunque me lave con aguas de nieve, Y limpie mis manos con la misma limpieza,
Akkor is a posványba mártanál engem és az én ruháim is útálnának engem.
Aun me hundirás en el hoyo, Y mis propios vestidos me abominarán.
Mert nem ember ő, mint én, hogy néki megfelelhetnék, *és* együtt pörbe állanánk.
Porque no es hombre como yo, para que yo le responda, Y vengamos juntamente á juicio.
Nincs is közöttünk igazlátó, a ki kezét közbe vethesse kettőnk között!
No hay entre nosotros árbitro Que ponga su mano sobre nosotros ambos.
Venné csak el rólam az ő veszszejét, és az ő rettentésével ne rettegtetne engem:
Quite de sobre mí su vara, Y su terror no me espante.
Akkor szólanék és nem félnék tőle: mert nem így vagyok én magammal!
Entonces hablaré, y no le temeré: Porque así no estoy en mí mismo.