II Samuel 22

Dávid pedig ezt az éneket mondotta az Úrnak azon a napon, mikor az Úr megszabadítá őt minden ellenségeinek kezéből, és a Saul kezéből.
Y HABLÓ David á JEHOVÁ las palabras de este cántico, el día que JEHOVÁ le había librado de la mano de todos sus enemigos, y de la mano de Saúl.
És monda: Az Úr az én kősziklám és kőváram, és szabadítóm nékem.
Y dijo: JEHOVÁ es mi roca, y mi fortaleza, y mi libertador;
Az Isten az én erősségem, ő benne bízom én. Paizsom nékem ő s idvességemnek szarva, erősségem és oltalmam. Az én idvezítőm, ki megszabadítasz az erőszakosságtól.
Dios de mi roca, en él confiaré: Mi escudo, y el cuerno de mi salud, mi fortaleza, y mi refugio; Mi salvador, que me librarás de violencia.
Az Úrhoz kiáltok, a ki dícséretreméltó; És megszabadulok ellenségeimtől.
Invocaré á JEHOVÁ, digno de ser loado. Y seré salvo de mis enemigos.
Mert halál hullámai vettek engem körül, Az istentelenség árjai rettentettek engem;
Cuando me cercaron ondas de muerte, Y arroyos de iniquidad me asombraron,
A pokol kötelei vettek körül, S a halál tőrei estek reám.
Me rodearon los dolores del infierno, Y me tomaron descuidado lazos de muerte.
Szükségemben az Urat hívtam, S az én Istenemhez kiáltottam: És meghallá lakóhelyéről szavamat, S kiáltásom eljutott füleibe.
Tuve angustia, invoqué á JEHOVÁ, Y clamé á mi Dios: Y él oyó mi voz desde su templo; Llegó mi clamor á sus oídos.
Akkor rengett és remegett a föld, Az égnek fundamentumai inogtak, És megrendülének, mert haragudott Ő.
La tierra se removió, y tembló; Los fundamentos de los cielos fueron movidos, Y se estremecieron, porque él se airó.
Füst szállt fel orrából, És emésztő tűz szájából, Izzószén gerjedt belőle.
Subió humo de sus narices, Y de su boca fuego consumidor, Por el cual se encendieron carbones.
Lehajtá az eget és leszállt, És homály volt lábai alatt.
Y abajo los cielos, y descendió: Una oscuridad debajo de sus pies.
A Khérubon ment és röpült, És a szelek szárnyain tünt fel.
Subió sobre el querubín, y voló: Aparecióse sobre las alas del viento.
Sötétségből maga körül sátrakat emelt, Esőhullást, sürű felhőket.
Puso tinieblas alrededor de sí á modo de pabellones; Aguas negras y espesas nubes.
Az előtte levő fényességből Izzó szenek gerjedének.
Del resplandor de su presencia Se encendieron ascuas ardientes.
És dörgött az égből az Úr, És a Magasságos hangot adott.
JEHOVÁ tronó desde los cielos, Y el Altísimo dió su voz;
Ellövé nyilait és szétszórta azokat, Villámot, és összekeverte azokat.
Arrojó saetas, y desbaratólos; Relampagueó, y consumiólos.
És meglátszottak a tenger örvényei, S a világ fundamentumai felszínre kerültek, Az Úrnak feddésétől, Orra leheletének fúvásától.
Entonces aparecieron los manantiales de la mar, Y los fundamentos del mundo fueron descubiertos, Á la reprensión de JEHOVÁ, Al resoplido del aliento de su nariz.
Lenyúlt a magasságból és felvett engem, S a mélységes vizekből kihúzott engem.
Extendió su mano de lo alto, y arrebatóme, Y sacóme de copiosas aguas.
Hatalmas ellenségimtől megszabadított engem; Gyűlölőimtől, kik hatalmasabbak valának nálam.
Libróme de fuertes enemigos, De aquellos que me aborrecían, los cuales eran más fuertes que yo.
Reámtörtek nyomorúságom napján, De az Úr gyámolóm volt nékem.
Asaltáronme en el día de mi calamidad; Mas JEHOVÁ fué mi sostén.
Tágas helyre vitt ki engem, Kiragadott, mert jóakaróm nékem.
Sacóme á anchura; Libróme, porque puso su voluntad en mí.
Az Úr megfizetett nékem igazságom szerint, Kezeimnek tisztasága szerint fizetett meg nékem.
Remuneróme JEHOVÁ conforme á mi justicia: Y conforme á la limpieza de mis manos, me dió la paga.
Mert megőriztem az Úrnak utait, S gonoszul nem szakadtam el Istenemtől.
Porque yo guardé los caminos de JEHOVÁ; Y no me aparté impíamente de mi Dios.
Mert ítéletei mind előttem vannak, S rendeléseitől nem távoztam el.
Porque delante de mí tengo todas sus ordenanzas; Y atento á sus fueros, no me retiraré de ellos.
Tökéletes voltam előtte, s őrizkedtem rosszaságomtól.
Y fuí íntegro para con él, Y guárdeme de mi iniquidad.
Ezért megfizet nékem az Úr igazságom szerint, Szemei előtt való tisztaságom szerint.
Remuneróme por tanto JEHOVÁ conforme á mi justicia, Y conforme á mi limpieza delante de sus ojos.
Az irgalmashoz irgalmas vagy, A tökéletes vitézhez tökéletes vagy.
Con el bueno eres benigno, Y con el íntegro te muestras íntegro;
A tisztához tiszta vagy, A visszáshoz pedig visszás.
Limpio eres para con el limpio, Mas con el perverso eres rígido.
Segítesz a nyomorult népen, Szemeiddel pedig megalázod a felfuvalkodottakat.
Y tú salvas al pueblo humilde; Mas tus ojos sobre los altivos, para abatirlos.
Mert te vagy az én szövétnekem, Uram, S az Úr megvilágosítja az én sötétségemet.
Porque tú eres mi lámpara, oh JEHOVÁ: JEHOVÁ da luz á mis tinieblas.
Mert veled harczi seregen is átfutok, Az én Istenemmel kőfalon is átugrom.
Porque en ti romperé ejércitos, Y con mi Dios saltaré las murallas.
Az Istennek útja tökéletes; Az Úrnak beszéde tiszta; Paizsa ő mindeneknek, a kik ő benne bíznak.
Dios, perfecto su camino: La palabra de JEHOVÁ purificada, Escudo es de todos los que en él esperan.
Mert kicsoda volna Isten az Úron kivül? S kicsoda kőszikla a mi Istenünkön kivül?
Porque ¿qué Dios hay sino JEHOVÁ? ¿Ó quién es fuerte sino nuestro Dios?
Isten az én erős kőváram, Ki vezérli az igaznak útját.
Dios es el que con virtud me corrobora, y el que despeja mi camino;
Lábait olyanná teszi, mint a szarvasé, S magas helyekre állít engem.
El que hace mis pies como de ciervas, Y el que me asienta en mis alturas;
Kezeimet harczra tanítja, Hogy az érczív karjaim által törik el.
El que enseña mis manos para la pelea, y da que con mis brazos quiebre el arco de acero.
Idvességednek paizsát adtad nékem, S kegyelmed nagygyá tett engem.
Tú me diste asimismo el escudo de tu salud, Y tu benignidad me ha acrecentado.
Lépéseimet kiszélesítetted alattam. És bokáim meg nem tántorodtak.
Tú ensanchaste mis pasos debajo de mí, Para que no titubeasen mis rodillas.
Üldözöm ellenségeimet és elpusztítom őket, Nem térek vissza, míg meg nem semmisítem őket.
Perseguiré á mis enemigos, y quebrantarélos; Y no me volveré hasta que los acabe.
Megsemmisítem, eltiprom őket, hogy fel nem kelhetnek, Lábaim alatt hullanak el.
Los consumiré, y los heriré, y no se levantarán; Y caerán debajo de mis pies.
Mert te erővel öveztél fel engem a harczra, Lenyomtad azokat, kik ellenem támadtak.
Ceñísteme de fortaleza para la batalla, Y postraste debajo de mí los que contra mí se levantaron.
Megadtad, hogy ellenségeim hátat fordítottak nékem, Gyülölőim, a kiket elpusztítottam én,
Tú me diste la cerviz de mis enemigos, De mis aborrecedores, y que yo los destruyese.
Felnéztek, de nem volt, ki megszabadítsa, Az Úrhoz, de nem felelt nékik.
Miraron, y no hubo quien los librase; Á JEHOVÁ, mas no les respondió.
Szétmorzsolom őket, mint a föld porát, Összezúzom, mint az utcza sarát, széttaposom őket.
Yo los desmenuzaré como polvo de la tierra; Hollarélos como á lodo de las plazas, y los disiparé.
Megmentettél népemnek pártoskodásaitól, Népeknek fejéül tartasz fenn engemet, *Oly* nép szolgál nékem, melyet nem ismertem.
Tú me libraste de contiendas de pueblos: Tú me guardaste para que fuese cabeza de gentes: Pueblos que no conocía, me sirvieron.
Idegen fiak hizelkednek nékem, S *egy* hallásra engedelmeskednek,
Los extraños titubeaban á mí: En oyendo, me obedecían.
Idegen fiak elcsüggednek, S váraikból reszketve jőnek elő.
Los extraños desfallecían, Y temblaban en sus escondrijos.
Él az Úr és áldott az én kősziklám. Magasztaltassék az Isten, idvességem kősziklája.
Viva JEHOVÁ, y sea bendita mi roca; Sea ensalzado el Dios, la roca de mi salvamento:
Isten az, ki bosszút áll értem, S alám hajtja a népeket.
El Dios que me ha vengado, Y sujeta los pueblos debajo de mí:
Ki megment engem ellenségeimtől, Te magasztalsz fel engem az ellenem támadók fölött, S az erőszakos embertől megszabadítasz engem.
Y que me saca de entre mis enemigos: Tu me sacaste en alto de entre los que se levantaron contra mí: Librásteme del varón de iniquidades.
Dícsérlek azért téged, Uram, a pogányok között, S nevednek dícséretet éneklek.
Por tanto yo te confesaré entre las gentes, oh JEHOVÁ, Y cantaré á tu nombre.
Nagy segítséget ad az ő királyának, Irgalmasságot cselekszik felkentjével, Dáviddal és az ő magvával mindörökké!
El que engrandece las saludes de su rey, Y hace misericordia á su ungido, Á David, y á su simiente, para siempre.